Megjelenése óta töretlen a sikere, igazi kultusz kerekedett köréje. Nostradamus pedig minden idők legnagyobb jövendőmondója lett. Nostradamus a francia reneszánsz kiemelkedő alakja volt, jövendölései és próféciái szorosan kapcsolódnak a Biblia kódexéhez és más tanokhoz. "Az írásaim jobban meg fogják érteni azok, akik a halála után jönnek. Nostradamus jóslatai magyarországról. " – írta Nostradamus. Legismertebb jövendölései Hitler felemelkedéséről és bukásáról, a Holdra szállásról és John F. Kennedy meggyilkolásáról szólnak. 12:13 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Bill Gatest, a Microsoft alapítóját sokan úgyis emlegetik, mint a modern kor Nostradamusát, mivel számos olyan technológiai jelenséget előre megjósolt, amik tényleg valóra váltak. Éppen húsz éve, 1999-ben megjelent " Üzlet @ gondolat sebességével " című könyvében többek közt olyan dolgokat vizionált, mint a mobileszközök mindennapjainkba való beolvadása, a közösségi oldalak térnyerése, az IoT-eszközök otthonokba való beköltözése vagy az árösszehasonlító-oldalak felfutása.
A pogány még százhúsz évig itt lesz, De egyre jobban gyengül, Személye két nemzet közt híd lesz, S utódja nagy művet ír a küzdelemről. A "nagyhírű és vitéz nemzet fia" gróf Zrínyi Miklós lett volna, és erre az a bizonyíték, hogy a hadvezér valóban három hónappal élte túl a prófétát: Nostradamus 1566 július 2-án, a gróf szeptember 8-án halt meg. Egyébként nagyon sok dolgot el kellene fogadnunk, ami nem hangzik logikusan: Zrínyi tudott franciául, ismerte Nostradamus munkásságát, a török elleni élet-halál harc küszöbén időt (és pénzt) talált arra, hogy jóslatokat rendeljen, Nostradamus kötelességtudóan elrévült és jósolt, megkapta és szétosztotta a tiszteletdíjat, mindezt rekordsebességgel, amikor még nem volt e-mail, sms, villámgyors banki átutalás, ha csak nem volt mindenható – bár amennyire én tudom, ezt a tisztséget nem töltheti be akárki. XIII. KERÜLETI HÍRHATÁR - Nostradamus jóslata Magyarországról. Íme a neten közölt versek, amelyeket szerencsére nem kellett lefordítani, mert Nostradamus nagyon előzékenyen, eleve magyarul jövendölt. Hogy 3000 ezüstért (kissé emlékeztet a 30 ezüstre, amit valaki más kapott) csak ilyen klapanciák sikerültek?
Immár vén és beteges koromban távoli nemzetnek ködképeit láttam, Isten a tanúm, hogy amit eddig mondtam, megtörténik egyszer majd a valóságban. Nagyhírű és vitéz nemzet fia kérte, lebbentsem előtte föl a jövő fátylát, - háromezer ezüst volt a munkám bére, örvendenek neki koldusok és árvák. Akinek mindezt írtam rendelésre, három hónappal él tovább, mint magam. Csatát veszít, de a harcnak nem lesz vége, minden ledőlt toronynak súlya van. A pogány még százhúsz évig itt lesz, de egyre jobban gyengül - személye két nemzet közt híd lesz, s utódja nagy művet ír a küzdelemről. Keletről primitív, barbár horda tör Magyarországra, nem először. A nép minden vagyonát elhordja, a csőcselék a mélyből előtör. Megérkeznek a haza elárulói, sértődöttek, és idegenek tíz évig tudják a népet zsarolni: vörös és sárga a címerben egyek. Lesz majd, hogy a pénz egyre kevesebbet ér, s az emberek apraját eldobják, és hiába lesznek a pénzek egyre szebbek, súlyuk miatt már a koldusok sem hordják. Értéke nem lesz semmi a munkának, és nem lesz semmi haszna a pénznek, uzsorások magyar földre licitálnak, gazdagok helyett fizetnek a szegények.
Emiatt a Nő az ablakban nak hirtelen személyes tétje lesz, mert fő kérdései – mi igaz abból, amit a másik ember állít magáról, mennyit tudhatunk meg az eseményekről, ha csak egyetlen nézőpontból, töredékesen látjuk azokat – Mallory saját történetében is kulcsfontosságúak. Netflix A filmvásznon ezek a kérdések megint más jelentőséget nyernek, mert az információk értelmezésének feladatát, vagyis magának a nézői viselkedésnek a működésmódját firtatják. A Nő az ablakban bevallottan az Alfred Hitchcock rendezte Hátsó ablak átirata, amely konkrétan is összekapcsolta a bűnügyi történetét a megfigyelés aktusával és a történetmesélés logikájával. Hitchcocknál is egy saját otthonában (lábtörés miatt) vesztegelő főhős kémkedik a szomszédai után, és válik, elképzelése szerint, gyilkosság tanújává. Wright filmjében már a főcím alatt megpillantjuk James Stewartot, a Hátsó ablak főszereplőjét, mert Anna éppen az ő egyik filmjét nézi. Később a szomszéd házak homlokzata, az ablakokat pásztázó képek látószöge is egyértelműen Hitchcock filmjére emlékeztet.
Csodálom a mikro reszketésre képes ajkait, ami végtelenül idegesítő, de ezáltal válik hitelessé a belső félelem, amit a karaktere érez. Aztán itt van még nekünk Gary Oldman, aki szintén kiváló színész, és alig ismertem meg így őszesen. Ő mindig vonzza a tekinteteket, jót tett a filmnek, hogy szerepet szántak neki benne. Feltételezem, hogy a remek szereplőgárda miatt is vártuk ennyire ezt a filmet, sajnos azonban, mint ahogy az az ilyen esetben lenni szokott, a magas elvárás, csalódottsággal párosul. Igazából lehetne ehhez a filmhez úgy állni, hogy pszichothrillernek szánták, mert a motívumok jók: a sötétkékes, hideg szoba, amiben a lépések visszhangoznak, a közeli felvételek a reszkető nő arcáról, a random helyeken előkerülő albérlő, de valahogy közelébe sem kerül az ember annak a feszültségnek, ami odaszegezi a kanapéra. Nekem hiányzott belőle a leskelődés izgalma, alapvető emberi kíváncsiság belesni egy nyitott ajtón, benézni egy ablakon, de ebből csak nagyon keveset láthatunk. Egyébként ugyanezzel a címmel jelent meg film 1944-ben.
Pedig lehetett volna ebből a modern közönség számára is valami érdekeset kihozni, nemcsak egy ócska Hátsó ablak koppintást, itt is például kőkeményen megjelenik a "gaslighting" és az áldozathibáztatás kérdésköre, de ezt meg pont egy éve a csóri A láthatatlan ember sokkalta jobban tudta átadni. Ráadásul bármennyire is tudom és érzem, hogy komoly témákat boncolgat a film - a mentális egészség és a magány kapcsán, főleg az utóbbi egy évünk után... - de egyszerűen a sokadik, szánalmat keltő, teljesen redundáns jelenet után egy ilyen főhőst követve az úton ez nem működik. A csavarok a semmiből jönnek és addigra már nem is érdekel minket egyik sem igazából, a 100 perc egy szignifikáns szegmense pedig igazából szinte teljesen kivágható lenne. Legalábbis sokadik jelenetben látni Anna szenvedéseit szerintem már 3-4. alkalom után kezdett lerágott csont és szabályosan taszító lenni, az ilyesfajta szenvedéspornót én nem tudom értékelni. Ha egy feszült, jó thrillert, horrort, esetleg krimit szeretnétek, akkor inkább nézzetek újra valamelyik eredeti Hitchcock alkotást ehelyett a fájdalmas koppintás helyett vagy vicc nélkül a tavalyi A láthatatlan embert.