A Magyar Birodalom állatvilága utolsó fejezetének címlapja A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Állattani Szakosztályának 1893. évi februári ülésén vetette fel Horváth Géza, a Nemzeti Múzeum Állattárának poloskakutatója, hogy Magyarország ezeréves fennállásának emlékére kívánatos lenne létrehozni egy olyan faunakatalógust, amely a Magyarország területéről addig kimutatott állatfajok elterjedési adatait tartalmazza. A terjedelmesnek ígérkező mű szerkesztésével Paszlavszky József zoológust, főreáliskolai tanárt bízták meg. Horváth Géza (1847–1937) (forrás: A MTM fotóarchívuma) Bár a magyar birodalom állatvilágának rendszeres lajstromba vétele, a Fauna Regni Hungariae megjelenését 1896-ra tervezték, a közel 1000 oldalas mű csak jóval később, 1918-ban látott napvilágot. Lenyűgöző képek Magyarországról Trianon előtt | Hír.ma. Benne az a 20 573 állatfaj szerepel, melyet az akkori magyar állam területén megfigyeltek. A műben található egyetlen ábra egy színezett térkép, mely a korabeli Magyarország nyolc jellemző természetföldrajzi régióját mutatja a vármegyehatárok feltüntetésével.
A Mocsáry Sándor akadémikus által összeállított jegyzék a hártyásszárnyúakról (Hymenoptera) olyan teljes lett, hogy a listát alig lehetett egy-két fajjal bővíteni az elkövetkező években, és hosszú időn át biztos alapot nyújtott a további kutatásokhoz. Hasonlóan magas színvonalat képviselt a Horváth Géza által összeállított fejezet a poloskákról (Heteroptera). Mocsáry Sándor (1841–1915) (forrás: A MTM fotóarchívuma) Szerző: Szél Győző (Állattár)
Négyesztendőnyi (1914–1918) szakadatlan hadakozás után a Német Birodalommal, a Bolgár Királysággal és Törökországgal alkotott szövetségben vesztette el a háborút az Osztrák–Magyar Monarchia részeként Magyarország. Több tévhitet el kell oszlatni. Egy: miután a központi hatalmak szövetsége elvesztette a világháborút, illúzió azt állítani, hogy a magára maradt Magyarország eredményesen ellenállhatott volna az antantnak. Kettő: seregeink idegen földön állomásoztak a '18 őszi fegyverszünet aláírásának pillanatában. Nagy magyarország területe trianon előtt. Ebben benne van az a téves felfogás, hogy ha egy haderő idegen földön áll, akkor győzelemre áll. Pedig ismert a híres példa: Napóleon nagy hadserege is az orosz hómezőkön omlott össze. Ha a hátország emberi és gazdasági erőforrás tekintetében vagy a megszállt terület kizsákmányolása miatt kimerül, a szükséges utánpótlás hiányában egy hadsereg elveszíti az anyagháborút, bárhol hadakozik. Három: Tisza István volt miniszterelnök meggyilkolása 1918. október 31-én a fennálló rend végét jelentette szimbolikusan és a valóságban is.
Miért volt erre szükség az antant szempontjából? A háború hiába folyt globális hadszíntereken, a cél az európai hatalmi viszonyok átrendezése volt, és bebizonyosodott: a modern összecsapásokból az jöhet ki győztesen, akinek hátországa tovább bírja a terheket. A monarchia "kiiktatása" Ha pedig ránézünk a szövetségi rendszereket ábrázoló térképekre, a központi hatalmakat – a Német Birodalmat, az Osztrák-Magyar Monarchiát, Bulgáriát és az Oszmán Birodalmat – a Helgoland-szigetektől a mai Kuvaitig egyetlen vonallal össze lehet kötni: ez az úgynevezett Közép-Európa és Elő-Ázsia tengely. Hadászati szempontból egyetlen nagy katonai tömb, egységes hatalmi zóna, amely a maga 169 millió lakosával és hatalmas területével Európa egyharmadát fedte le. Miután pedig a központi hatalmak elfoglalták a Balkánt, a háborúból kiesett Oroszország és Románia, komoly haderőt tudtak a déli és a nyugati frontra átcsoportosítani. Az antant részéről pedig teljesen egyértelmű volt, hogy a fölény megteremtése érdekében ezt az államteret kell szétverni.
Más népek fűszerként használják csupán, péksüteményre szórva, mi nagykanállal esszük. Bolondulunk a mákért, legyen az guba, pite, béles, torta vagy muffin.
A mákos dödölle elkészítéséhez jó tanács, hogy akkor jó a dödölle állaga, ha a burgonya a lisztet mind felveszi. Ezt úgy érhetjük el, ha folyamatosan keverjük, amíg olyan sűrű lesz, hogy alig bírjuk dagasztani. Így lesz a mákos dödölle igazi finomság gyerekek és felnőttek számára egyaránt. Természetesen nem csak mákos dödölle létezik, hiszen lekvárral, gyümölcsökkel készítve is éppen olyan finom édesség válhat belőle, mint mákkal. Elkészítés 1 Hámozzuk meg a krumplit és kockázzuk fel. Öntsük föl hideg vízzel úgy, hogy kb. 2 cm-rel ellepje. Citromos mákos sütemény | Receptkirály.hu. Enyhén sózzuk meg. Főzzük puhára a krumplit. 2 Ha kész, adjuk hozzá a lisztet és keverjük jól el benne. Mivel a krumpli forró, így egy kissé ragadós, nyúlós tésztát fogunk kapni. 3 Egy serpenyőben forrósítsunk föl margarint. Szaggassuk bele a tésztát egy olajba mártott kanállal és pirítsuk meg a dödölle darabokat rajta. A nagyobb mennyiség miatt több részletben készítsük el a dödöllét. majd ízlés szerint szórjuk meg darált mákkal és cukorral. Eddig 2 embernek tetszett ez a recept
Elkészítése: A tojásokat a cukrokkal habosra keverjük, majd hozzákeverjük a margarint is. Hozzáadjuk a reszelt citromhéjat, a tejet, a mákot és a sütőporral elvert lisztet is. Ezeket alaposan összekeverjük. Egyszerű mákos süti recept ica. Kivajazott, lisztezett 20×30 cm-es tepsibe öntjük, tetejét elsimítjuk. Előmelegített sütőben megsütjük. 20 percig a sütő ajtaját ne nyissuk ki, mert akkor nem jön fel szép magasra. Tűpróbáig sütjük!
Finom mákos almás bögrés sütemény recept, amely gyorsan és egyszerűen elkészíthető a hétvégére! Hozzávalók: 2 db tojás 10 dkg margarin 1 bögre cukor 1 bögre darált mák 1 bögre reszelt alma 1 bögre liszt 1 citrom reszelt héjjal és kevés leve 1 cs. Sütőpor kevés fahéj és mazsola 1 bögre langyos tej Elkészítés: A sütőt előmelegítjük, és a tepsit kibéleljük sütőpapírral. A vajat kissé megolvasztjuk, az almát lereszeljük a citromhéjjal együtt. Ezután minden hozzávalót összekeverünk, a tepsibe öntjük és a forró sütőben 20-25 perc alatt megsütjük. Egyszerű mákos süti réceptions. Ha kihűlt megkenhetjük lekvárral, csokoládé krémmel vagy szórjuk meg porcukorral. Kíváló ünnepi sütemény lesz! Forrás: