Regisztáció Aki még nem rendelkezik hálózati azonosítóval, készíthet magának hálózati azonosítót a weboldalon a "Regisztráció új felhasználók számára" menüpont alatt! Itt talál súgókat az azonosító elkészítéséhez és használatához! Érdemes a regisztráció során "jól hangzó" felhasználónevet választani, mert több rendszerben megjelenik az azonosító (pl. : a központi levelezőrendszerben formátumú lesz az email címe). Létező hálózati azonosító Aki már rendelkezik hálózati azonosítóval, az eddigi azonosítóját használhatja, nem fog tudni új azonosítót regisztrálni. (Aki már használta a Debreceni Egyetem rendszerét, vagy előtte az ETR3-at, már biztosan rendelkezik azonosítóval! ) A hálózati azonosító nem módosítható! A hálózati azonosítóhoz tartozó adataikat, jelszavukat szintén a címen tudják megváltoztatni. Hálózati azonosító upc.edu. A rendszerben mindenképp ajánlott megadni egy "értesítési email címet", ahova a rendszer az általa generált üzeneteket tudja küldeni. EZ NEM AZONOS A NEPTUNBAN MEGADOTT EMAIL-CÍMMEL! Elfelejtett jelszó esetén A oldalon kérhető egy rendszer által generált titkos kód, amit a rendszer csak a regisztráció során megadott "értesítési email címre" fog tudni kiküldeni.
Hasznosnak találta? Hogyan fejleszthetnénk? A mérőállás rögzítését csak a diktálási időszakban tudjuk fogadni, hasonlóan az online ügyfélszolgálatunkhoz. A rögzítés során automata rendszerünk csak a mérő gyári számának utolsó 4 számjegyét mondja vissza a teljes gyári szám helyett. Hálózati és mérési ügyek Az NKM Áramhálózati Kft. működési területén lévő közcélú hálózatot, csatlakozást, mérést érintő ügyekkel kapcsolatos tájékoztatásért kérjük, hogy keresse fel a honlapot. Hibabejelentés: (62) 565 881 (a hibabejelentés fogadást az NKM Áramhálózati Kft., mint elosztói engedélyes üzemelteti) A hibabejelentés menüpontjai: 1. Közvetlen életveszéllyel kapcsolatos bejelentés 2. Hálózati károkozással kapcsolatos bejelentés* 3. Áramellátás hiányának bejelentése* 4. Közvilágítási hibával kapcsolatos bejelentés *Az ügyintézéshez kérjük, készítse elő 10 számjegyű fogyasztási hely azonosítóját, amelyet áramszámlája utolsó oldalán, kiemelt vastag számmal talál! Hálózati azonosító upc insurance. Hálózati és mérési hibabejelentés: Az NKM Áramhálózati Kft.
c. Nyomja meg az HOZZÁAD új kiegészítő bejegyzés hozzáadásához. d. Billentyűzze be a kiegészítő hívás nevét, mintha telefonbejegyzést szerkesztene, pl. "PBX átadás". MENTÉS (Bal) szoftveres gombot a megerősítéshez. ~45~ e. Billentyűzze be a megfelelő PBX funkcióhoz tartozó kiegészítő kódot, pl. F*70. Megjegyzés: az "F" Flash jelet jelképez. f. Az LCD-n megjelenik az 1. kiegészítő hívás és a hozzá tartozó kiegészítő kód. g. Upc Hálózati Azonosító &Raquo; Hálózati Vezérlő Illesztőprogram. Nyomja meg az OPCIÓ (Jobb) szoftveres gombot a rendszerbe programozott kiegészítő kód törléséhez vagy szerkesztéséhez. h. Ismételje meg a fenti műveleteket a 2. vagy esetleg több, gyakran használt kiegészítő hívás beprogramozásához. 4. Előre programozott funkció használata hívás közben. a. Nyomja meg az miközben a kézibeszélő beszélgetés módban van. b. Nyomja meg a végrehajtandó kiegészítő funkcióhoz tartozó számot, pl. nyomja meg a "0" gombot a "PBX Transfer" (PBX átadás) funkció végrehajtásához. A mérőállás rögzítését csak a diktálási időszakban tudjuk fogadni, hasonlóan az online ügyfélszolgálatunkhoz.
Ez azt jelenti, hogy a különvagyoni vagyontárgyak (tehát pl. ha valaki egy házat örökölt, vagy ajándékba kapott) nem képezik a házastársi közös vagyon részét, így annak megosztása sem kérhető a házasság felbontásakor. Ahogyan említettem korábban a törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetével kezdődik és megszűnik ha az életközösség megszűnik. Ezen kívül akkor is megszűnik, ha a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják illetve, ha a bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti. Ezen kívül még a törvény részletezi, hogy mi minősül különvagyoni tehernek, illetve tartozásnak és egyéb részletszabályokat is tartalmaz. A vagyonmegosztási szabályokat a mindenkori bírói gyakorlatnak, a Polgári törvénykönyv egyéb szabályaival összhangban, annak megfelelően kell értelmezni, melynek naprakész ismerete elengedhetetlen a felkészült válóperes ügyvéd számára. A házastársi közös vagyon megosztása (vagyonmegosztás) A vagyonközösség megszűnése esetén bármelyik házastárs igényelheti a közös vagyon megosztását.
A házasság kezdetén még természetes, hogy nagy a szerelem, és az a kérdés, hogy melyik vagyontárgy kié, mit sem számít. Ám sajnos gyakran előfordul, hogy egy szépen induló házasságnak is válás lesz a vége, ahol elkerülhetetlenül felmerül a kérdés, hogy hogyan osszák meg a felek az addig közösen szerzett és közösen használt javakat. Az előrelátóak már a házasságuk alatt – sőt, a házasságkötés előtt – szerződést kötnek, ami rendezi a vagyonmegosztás kérdését, a legtöbben azonban csak a törvény szabályaira alapozhatják igényeiket. A házastársi közös vagyon fogalma A törvény alapelve szerint a házasság fennállása alatt bármilyen közösen vagy a felek által külön szerzett vagyontárgy a felek osztatlan közös vagyona, amely megosztás esetén őket fele-fele arányban illeti meg. Tehát a házassági vagyonközösség fennállása alatt vásárolt ingatlanok, ingóságok, sőt, még a felek által keresett munkabér, a bármelyikük által kapott jutalom stb. mind-mind közös, és azon egyenlően kell megosztozni. Fontos tudni, hogy ha a házasságkötést élettársi kapcsolat előzte meg – tehát a felek együtt éltek – akkor már az együttélés kezdetétől érvényesül a törvényben meghatározott közös vagyoni rendszer.
Ha a házasság a házastárs halálával szűnt meg, ez a jog az örököst is megilleti. A házastársi közös vagyon két módon szüntethető meg. Vagyonmegosztási szerződéssel, vagy ha a felek nem tudnak megegyezni, akkor Vagyonjogi perben, a bíróság által. Amennyiben a házastársi közös vagyont szerződéssel osztják meg, a szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Ezért a házastársak között írt vagyonmegosztási szerződés érvénytelen lesz. Nem érvénytelen az a szerződés azonban, amelyben a házastársak kizárólag ingóságokat osztanak meg, ha a megosztást már végre is hajtották. A vagyonmegosztás során igényelni lehet a közös vagyonból a különvagyonra, a különvagyonból a közös vagyonra és az egyik házastárs különvagyonából a másik házastárs különvagyonára történő ráfordítások és a másik vagyonból teljesített tartozások megtérítését. Válóperes Családjogi szakjogász ügyvédként elsődlegesen arra törekszem, hogy a felek elsősorban szerződéssel osszák meg a közös vagyonukat.
chevron_right Házastársi közös vagyon megosztása 2017. 11. 07., 11:42 0 Tisztelt Szakértő! Állattenyésztéssel foglalkozó őstermelő esetében válás után a közös vagyont képező állatok értékének bíróság által meghatározott részét kifizeti a volt feleségének. Hatással van-e ez az őstermelésből származó jövedelmére, illetve figyelembe vehető-e valamilyen csökkentő tételként? Ha igen, milyen jogcímen? (Az őstermelő ügyvédje szerint csökkenthető vele az szja. ) A tenyészállomány vásárláskor már egyből költségként el lett számolva, de a növendék állatok nincsenek a könyvekben nyilvántartva, értékesítéskor bevételként jelenik meg a szaporulat értéke. Válaszát előre is köszönöm. A folytatáshoz előfizetés szükséges. Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI!
A cégből befolyó bevétel az én különvagyonomnak számít vagy közös vagyonnak? Meglepően sokan, a válaszadók több mint 70%-a tisztában van azzal, hogy a korábban – még a házasságkötés előtt – alapított cég ugyan különvagyonnak számít, de a bevételek közösek, mert a házasság ideje alatt az egyik fél különvagyonából származó haszon közös vagyonnak tekintendő. Helyt kell-e állnunk a párunk adósságaiért? Sok a téves információ a házasságban az egyik fél vállalkozásához kapcsolódó adósságokat illetően is: A férjem hitelt vett fel a nemrég indított vállalkozásához, de csődbe ment. Követelhetik-e rajtam is az adósság visszafizetését? A kitöltők több mint 30%-a szerint csak akkor követelhető a másik félen az adósság törlesztése, ha az adott fél kifejezetten hozzájárult a hitelfelvételhez, és kezességet vállalt a visszafizetésre. Ők tévednek, hiszen a házastársak nem csak a szerzett bevételeken, hanem az adósságokon is "osztoznak" – azaz az adósságok is közös vagyonnak számítanak –, feltéve, hogy a felek nem kötöttek házassági vagyonjogi szerződést.
(Egyéb cikkeimet is ajánlom szíves figyelmébe: A házasság felbontásáról közös megegyezéssel itt olvashat, míg a tényállásos bontásról ide kattintva olvashat részletesen) Keressen bizalommal akár peren kívüli megállapodás, akár vagyonmegosztási perben történő jogi képviselet miatt szeretné igénybe venni tapasztalt válóperes családjogi szakjogász ügyvéd segítségét. Vegye fel velem a kapcsolatot vagy kérdezzen Online!