- a kalcium-klorid és a nátrium-karbonát (szóda) reakciója CaCl2 + NaCO3 -> CaCO3 + 2 NaCl - - a bárium-klorid és a kénsav reakciója BaCl2 + H2SO4 -> BaSO4 + 2 HCl - - a vas-oxid és az alumíniumreakciója (az úgynevezett termit reakció). Fe2O3 + Al -> Al2O3 + Fe Ekkor folyékony vas és aluminium-oxid keletkezik. A reakció igen magas hőfejlődéssel jár, ezért vasútisinek hegesztésére használják. Redoxi reakciók Redoxi folyamatoknak nevezzük azokat a kémiai reakciókat, melyek az oxidációfok (lásd: oxidációs szám) megváltozásával járnak. Ezekben a folyamatokban az egyik reakciópartner felvesz, a másik pedig veszít, lead elektronokat. Egyszerűen értelmezve oxidáció az a folyamat, amikor egy anyag oxigénnel egyesül. Reakciók csoportosítása, kötéselmélet - Szerves labor. például a hidrogén égése vízzé: 2H2+ O2 = 2 H2O Általánosabb értelmezésben oxidációnak nevezzük azt a folyamatot, amikor a vegyület pozitív alkotórészének (kation) vegyértéke nő, vagyis, amikor egy ion vagy molekula elektronokat ad le. Például: a vas(II)-vegyületből vas(III)-vegyület keletkezik 2 FeO + O = Fe2O3 a réz(I)-ion réz(II)-ionná alakul elektron leadással Cu(I) = Cu(II) + e- Redukció az oxidációval ellentétes folyamat, vagyis az oxigén elvonása egy anyagból.
Vegyületek és neveik 778 Matching Pairs Nemfémek és vegyületeik képletei 162 Matching Pairs Ionok képlete 564 Freetext input Milyen típusú vegyület? 475 Group classification Gyors, lassú égés 3275 Matching Pairs Az atomok felépítése elemi részecskékből 2. Reakciósebesség (Reaction) - Kémia kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. 2665 Matching matrix Nátrium vagy kalcium tulajdonsága 680 Group-Puzzle Kémiai reakciók fogalompárosító 3045 Matching Pairs 5621 Group assignment Az atommodellek fejlődése 559 Matching matrix физические и химические явления 4407 Group classification Veszélyjelek 7075 Matching Pairs Laboratóriumi eszközök 9560 App Matrix Kémiai egyenlet - 1 618 Cloze text Veszélyt jelző jelek 3113 Matching grid Mennyi a tömege? 1600 Number line Eszközök 11522 Matching Pairs on Images Vegyjelek gyakorlása 7702 Matching Pairs Milyen a töltése? 2839 Matching matrix 5791 Group-Puzzle 1868 Matching Pairs Az elemek általános jellemzése 334 Select Quiz Kémiai foglamak 3351 Matching Pairs Kémiai kötések 4995 Multi-User-Quiz This folder contains 32 private Apps.
A reakciósebesség azt fejezi ki, hogy időegység alatt és egységnyi térfogatban mekkora anyagmennyiség alakul át. Jelölése: v. A reakciósebesség annál nagyobb, minél gyakoribb valamely reakcióban a molekulák vagy más részecskék kémiai átalakulása. A reakciók sebessége arányos a kiindulási anyagok koncentrációival. A kémiai reakció során vannak kötések, amelyek megszűnnek, más kötések pedig kialakulnak. Egy kötés felbontásához – vagy fellazításához energia szükséges. Kémia - Tananyagok. Az atomoknak azt a csoportját, amelyben a képződő és a megszűnő kötések együtt vannak, aktivált komplexumnak nevezzük. Az aktiválási energia azt fejezi ki, hogy mekkora energia szükséges 1 mol aktivált komplexum keletkezéséhez. A hőmérséklet emelésével megnő a reakciósebesség. A hőmérséklet emelésének hatása nem magyarázható csupán az ütközések számának növekedésével. Sokkal jelentősebb ennél, hogy a hőmérséklet emelésével megnő a nagyobb energiájú molekulák száma is. A megfelelő katalizátor meggyorsítja a kémiai átalakulást anélkül, hogy a folyamat következtében maradandóan megváltozna.
Elektroneltolódási effektusok A szerves vegyületek molekuláiban a kémiai kötések általában nem függetlenek egymástól, tehát az elektroneloszlás a molekulában más lehet, mint ami a molekulában lévő diszkrét kötéseknek megfelelne. Ez a molekulában kialakuló elektron-eltolódási effektusoknak az eredménye. Ha az elektron-eltolódás a molekula σ-kötésein jelentkezik, induktív effektusnak (I), ha a π-kötéseken jelentkezik, mezomer ef. fektusnak (M) nevezzük. Induktív effektus Ha a molekula valamelyik szénatomjához a szénnél nagyobb elektronegativitású X atom vagy atomcsoport kapcsolódik, a kötés C→X értelemben polarizálódik, a σ-. kötések elektronjai az X irányába tolódnak el és a szénatomon parciális pozitív töltés alakul ki: ezt nevezzük negatív induktív effektusnak (-I). Elektronküldő (ndonor) csoport Y kapcsolódása esetén a hatás termé. szetesen fordított: pozitív induktív effektus (+I). -I: -COOH, -COOR, -CN, -NO 2 +I: -O, -COO -, -PR 2 Mezomer effektus Az M-effektus kialakulására akkor van lehetőség, ha a hatást kifej.
2. A reakció során lejátszódó folyamat kémiai jellege szerint Szerkesztés redoxireakciók: oxidációsszám-változással járnak sav-bázis reakciók 3. A reakciók termodinamikai jellege szerint Szerkesztés exoterm reakciók ( -ΔH, energiafelszabadulással, hőfejlődéssel jár) endoterm reakciók ( +ΔH, energiaelnyeléssel, hőmérséklet csökkenésével jár) 4. Időbeli lefolyás szerint Szerkesztés Időreakciók Pillanatreakciók A fentieken kívül még számos – elsősorban gyakorlati – csoportosítási lehetőség van, de ezek a leggyakoribbak.
My Apps » Kémia Milyen energia? Megújuló? Nem megújuló?
tő csoport, vagy atom közvetlenül kapcsolódik egy telítetlen Ha a telítetlen rendszerhez kapcsolódó atom magános elektron. párral rendelkezik (pl. Cl), a hatást kifejtő csoport elektronsűrűsége csökken, a telítetlen rendszeré nő: +M effektus. Ha a telítetlen erhez kapcsolódó "kulcs"-atom magános elektronpárral nem és egyidejűleg nagy elektronegativitású atom(ok)hoz kapcsolódik többszörös kötéssel [pl. -C(=O)H], a telítetlen rendszer elektronsűrűsége csökken: -M effektus. -M: -CN, -COOH, -COOR, -CHO, -NO +M: -O, -Cl, -Br, -I, -OH, -OR, -NH 2 Molekulák közötti kölcsönhatások A molekulán belül az egyes atomok között kialakuló erős kémiai kötések mellett vannak a szerves vegyületek molekulái között fellépő gyengébb köl. csönhatások is. E kölcsönhatások kialakulása nyilvánvalóan függ a molekulát alkotó atomok minőségétől és kapcsolódásuk jellegétől, te. hát a molekula szerkezete meghatározza a molekulák közötti kölcsön. hatások jellegét és erősségét is. Hidrogénhídkőtés Olyan molekulák között, amelyekben magános elektronpárral rendelkező elektronegatív atomhoz hidrogénatom kapcsolódik, viszonylag erős kapcsolat tud kialakulni az ún.
Alighogy megszoktuk a négy új elem végleges nevét a periódusos rendszerben, máris egy minden eddiginél nagyobb mértékű változásra kell felkészülnünk. Az utolsó, nemrég bekerült 118-as rendszámú oganesszonnal nem feltétlenül vált befejezetté a periódusos rendszer. Már jelenleg is folynak a kutatások az újabb, ennél is nehezebb elemek felfedezésére. A Periódusos Rendszer – A Periodusos Rendszer Kialakulása. Ha sikerül még további hármat felfedezni, azzal jelentősen átrajzolódik a periódusos rendszer kinézete. Nem bonyolult rendszer, csak egy egyszerű táblázat A rendszer első ránézésre bonyolult tudományos eszköznek tűnhet, amit csak a tudósok értenek. A valóságban azonban egy egyszerű táblázat (amit angol neve jobban is sugall: Periodic Table, vagyis periódusos táblázat) benne az eddig felfedezett elemek vegyjelével, és néhány tulajdonságával. Mengyelejev orosz kémikus, a periódusos rendszer megalkotójának portréja Forrás: Wikimedia Commons A periódusos rendszer A kémiai elemek periódusos rendszere az elemek táblázatos megjelenítése, amelyet 1869-ben Dmitrij Mengyelejev orosz kémikus alkotott meg.
"Könnyen feltételezhető, de ma még nem lehetséges annak bizonyítása, hogy az egyszerű testek atomjai bonyolult anyagok, amelyek még kisebb részekből (végső alkotórészekből) jöttek létre, s az, amit oszthatatlannak (atomnak) nevezünk, csupán a szokásos kémiai eszközökkel nem osztható tovább. " A tudós ezért merészen módosított a sorrenden, ahol az a hasonló tulajdonságú elemcsoportok létrehozása szempontjából fontos volt. Például fölcserélte egymással a jódot (I) és a tellúrt (Te), mivel tulajdonságaik alapján így kerültek a megfelelő oszlopba. Kémia 7 Osztály Munkafüzet Megoldások - Munkafüzet | Kémia | 7. Évfolyam - Digitális Laboratórium. Mengyelejev merész jóslatokat is megkockáztatott az addig még fel nem fedezett elemekkel kapcsolatban. Előre megadta várható relatív atomtömegüket, sőt fizikai és kémiai tulajdonságaikat is. A kérdőjellel megjelölt helyeken az akkor még nem ismert galliumnak és germániumnak a Mengyelejev által megjósolt atomtömegét tüntettük fel. Lothar Julius Meyer (1830–1895) német vegyész Mengyelejevvel szinte egyidőben – szintén tankönyvírás közben – jött rá a periodicitásra.
97 A nitrogén (N2) és vegyületei 99 A foszfor és vegyületei 102 A szén és vegyületei 103 Szilícium és vegyületei 106 A fémek jellemzõi 107 Az alkálifémek és vegyületeik 109 Az alkáliföldfémek és vegyületeik 112 Az alumínium 115 Az ón és az ólom 117 A vas 118 Réz, ezüst és az arany 120 A cink, a kadmium és a higany 122 Összefoglalás 123 VI. Szénhidrogének 129 Szénvegyületek és csoportosításuk 130 A telített szénhidrogének 132 A metán 135 A telítetlen, nyílt szénláncú szénhidrogének 136 A több kettõs kötést tartalmazó szénhidrogének 139 Az alkinek 140 Aromás szénvegyületek 142 A halogéntartalmú szénvegyületek 144 A kõolaj és a földgáz 145 Összefoglalás 146 VII. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 151 A hirdoxivegyületek 152 Fontosabb alkoholok 154 Az éterek 156 Oxovegyületek 157 Karbonsavak 160 Egyéb fontosabb karbonsavak 162 Az észterek 164 Zsírok és olajok 165 Szappanok és mosószerek 167 Összefoglalás 169 VIII. Az Elemek Hosszú Periódusos Rendszere / Mengyelejev PeriÓDusos Rendszere. Az élÕ szervezet néhány anyaga 173 A szénhidrátok 174 Kettõs szénhidrátok 176 Összetett szénhidrátok 178 Nitrogéntartalmú szerves vegyületek I.
Így belátható, hogy egy ugyanolyan reakcióban a főcsoport különféle elemei legtöbbször ugyanúgy vesznek részt, csak a reakció hatásfokában van eltérés.
Az oldatok összetétele 223 8. Kolloidok 225 9. Összefoglalás 225 III. Kémiai reakciók energiaváltozása és egyensúlya 227 1. A kémiai reakciók és az egyenlet 227 2. Reakciók energiaváltozásai 228 3. A kémiai reakciók sebessége 229 4. A kémiai egyensúly és eltolódása 230 5. Összefoglalás 231 IV. Kémiai átalakulások típusai, elektrokémia 232 1. Ionok reakciója oldatokban 232 2. Savak és bázisok 233 3. Protonátadás a vízmolekulák között 234 4. Savak és bázisok erõssége 235 5. Közömbösítés és hidrolízis 236 6. Redoxireakciók 237 7. Galvánelemek 238 8. Az elektrolízis 239 9. Összefoglalás 240 V. Anyagok körforgásban 242 1. A nemesgázok és a levegõ 242 2. A hidrogén (H2) 243 3. A halogénelemek és vegyületeik 244 4. A klór (Cl2) 245 5. A hidrogén-klorid (HCl) 245 6. Az oxigén (O2) és az ózon (O3) 245 7. A víz földi elõfordulása és szerepe 246 8. A kén és vegyületei I. 247 9. A kén és vegyületei II. 248 10. A nitrogén (N2) és vegyületei 249 11. A foszfor és vegyületei 250 12. A szén és vegyületei 251 13.