A Pisti a vérzivatarban című előadás premierjéről csak jókat hallottam, de a sokat ígérő Örkény-adaptáció életem egyik legnagyobb színházi csalódása volt. A GlobArt társulat viszonylag új: 2013 szeptemberében alakult Somogyi Anna rendező vezetésével. A fiatal társulat Örkény István Pisti a vérzivatarban című drámájának adaptációjával robbant be a Bakelit be még júniusban. Az előadás hatalmas sikernek örvendett: teltház, pótszékek, kintrekedők – olvashattam a beszámolókban. A Bakelit, Örkény és a teltházas premier olyan hívószavak voltak, melyeknek nem tudtam, és nem is akartam ellenállni. Fotó: Kővágó Nagy Imre () Nem könnyű szöveg, nem könnyű darab. Előzetesen voltak emlékeim a mindenhol jelenlévő, néha férfi, néha nő Pistikről, de szinte őszinte kiváncsisággal ültem be a most is "teltházas-pótszékes" GlobArt előadásra. Kicsoda Pisti és miért van Ő a vérzivatarban? – tettem fel magamnak a kérdést viszonylag hamar. Örkény Pistije tulajdonképpen ezerféle huszadik századi ember. Pisti néha kommunista, néha náci, aztán zsidó, majd keresztény, néha gyári munkás, néha semmi.
groteszk, 2 felvonás, magyar, 2004. Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Értékelés: 1 szavazatból Kalandos sors jutott osztályrészül Örkény István: Pisti a vérzivatarban című darabjának. 1969-ben megírása után a Vígszínház azonnal be akarta mutatni, de az akkori kultúrpolitikai cenzúra csak stúdió előadásban engedélyezte, majd később ezt az engedélyt is visszavonta, olyannyira, hogy 1971- ben a nyomdában állítottak le egy irodalmi folyóiratot, amelyik közölni akarta a szöveget. Egy évtizednyi betiltás után végre színre került a Pesti Színházban, Várkonyi Zoltán rendezésében, messze hangzó, s több mint száz előadást megérő sikerrel. Méltatói a huszadik századi Az ember tragédiájának is nevezik a "Pistit", ezt a groteszk magyar sors-játékot, és az idő múlásával egyértelműen bebizonyosodott, hogy joggal; ahogy Ádám "bejárja" az emberiség történetét, úgy a főszereplő Pisti történetében, különös, mulatságos és meghökkentő kalandjaiban világosan felismerhető a közeli és távolabbi magyar múlt, történelmünk, kollektív "önéletrajzunk" számos meghatározó erejű eseménye, tragikus erővel, vagy épp ellenkezőleg: groteszkül mulatságosan ábrázolva.
Örkény István: Pisti a vérzivatarban című drámája a 20. század magyar történelmének sajátos áttekintését adja. Egyrészt a hétköznapi ember nézőpontjából láttatja – így határozottan deheroizálja – a történelmet. Ugyanakkor igyekszik kimozdítani a történelmi tudatba mélyen beágyazódott paneleket, közhelyeket, féligazságokat is. >! 98 oldal · ISBN: 9637612416 Enciklopédia 3 Kedvencelte 7 Most olvassa 1 Várólistára tette 29 Kívánságlistára tette 21 Kiemelt értékelések Kozmikus_Tahó >! 2018. szeptember 17., 13:42 Ilyesmikre mondják néhányan, hogy gyöngyszem. (Pedig nem is az, hanem egy dráma, a műnem, tudod. ) Mások meg megint másképp: Szerettem ♡ – ha nem lenne egyértelmű a szóból, akkor ott a szívecske (egy krokodil szíve), hogy mindenki értse, egyetemesen. (Mi van ha főiskolásan akarom érteni? ) Vagy esetleg így fejezik ki magukat: Ez egy csoda! – Nagyapám (nyugodjék békében) úgy tartotta, minden csoda három napig tart. (Egy nappal se tovább. ) Szóval ez a mű nem lehet csoda, mert tovább tart a hatása háromnál.
Az Ukrajna Nukleáris Szabályozási Állami Felügyelőség azóta kiderítette: a sugárzás megnövekedése a területen történő katonai mozgások miatti felsőtalaj-szakadáshoz kötődnek, valamint hozzátették, hogy a nukleáris létesítmények és az egyéb csernobili objektumok állapota egyelőre változatlan. Az orosz védelmi minisztérium egyébként már reagált a hírre a Reuters szerint. Csernobili katasztrófa sugárzás fajtái. Azt mondják, hogy a sugárzás normális értéken van jelenleg a lezárt zónában és az atomerőmű környékén. Az NBC-nek megszólaló szakértők szerint egyébként Moszkva nem magát az erőművet akarja, egyszerűen csak a helyszín stratégiailag épp a Kijev és a Fehéroroszország irányából támadó orosz inváziós erők között helyezkedik el. Az NBC cikke azonban azt is megemlíti, hogy amint sok mindent ebben a háborúban (sőt magát a háborút is) ezt a kérdést is rengeteg bizonytalanság övezi, amire a végső választ talán csak Moszkvában ismerik. Tavaly már mértek nagyobb sugárzást Ugyanakkor 35 évvel a katasztrófa után tavaly, 2021 nyarán arról írt az IFLScience, hogy ismét fokozódni kezdett a maghasadás a csernobili atomerőmű egyik megközelíthetetlen alagsori szobájában.
A Csernobilhez kivezényelt emberek mintha egy olyan óriási röntgengépbe léptek volna, ami mindenfelől sugárzással bombázza őket. Ám itt még a röntgensugárzásnál is pusztítóbb gamma-sugarak hatoltak a szervezetükbe, ami ionizálta testük molekuláit. Mit jelent ez? A sugárzásban terjedő részecskék elektronokat szakítanak le az atomokról, a folyamat pedig szétzilálja a testünk molekuláit összetartó kémiai kötéseket, roncsolva a szöveteket. Az erősen ionizáló sugárzás sugárbetegséghez vezet. 1986. április 26-án, a reggeli órákban az erőmű területén dolgozó 600 likvidátorból 134-en kaptak nagyon magas, 0, 8-16 Sv közötti sugárterhelést, közülük három hónapon belül 28-an haltak meg. A sugárbetegség több különböző módon roncsolhatja a szervezetet, de leginkább a gyomor-bélrendszer és a csontvelő van kitéve a károsító hatásoknak. Ez annak tudható be, hogy a sejtosztódás üteme e helyeken igen intenzív, a kitekeredett DNS pedig sokkal sebezhetőbb, mint feltekeredett állapotban. Tények - Rendkívüli hír: hússzorosára nőtt a sugárzás Csernobilban. ( Mivel a daganatsejtek is gyorsan osztódó sejtek, ezért lehet hasznosítani a sugárzást a rákterápiában. )
Az égő reaktor fölé repülő, annak oltásához szükséges homokkal, borsavval, ólommal megpakolt helikopterek pilótái például csak jódtablettát kaptak, illetve ólomlemezt szereltek az üléseik alá. Utóbb kiderült, hogy az említett jódtabletta mellett egy védőital is bevetésre került azoknál a személyeknél, akiknél fennállt a sugárfertőzés veszélye. A pletyka a vodkáról csak a fantázia szüleménye. Csernobili katasztrófa sugárzás jele. Pár napja jártam Kijevben, bementem a boltba és semmi ilyet nem láttam. Az alkohol eme hatására amúgy sincsenek adatok – cáfolta még május 22-én Oleg Sepin, a Szovjetunió akkori egészségügyi miniszter helyettese hivatalos közleményben a szóbeszédet, miszerint gyógyszer gyanánt a vodka fogyasztását javasolják a lakosságnak. Csernobili atomerőmű megsérült 4-es reaktora Fotó: A Szovjetunió 1991-es felbomlása azonban feloldotta a hírzárlatot, így megerősítést nyert, nem csak hogy vodkát, de még a vörösbort is "felírták" az orvosok – utóbbit már 1993-ban kész tényként tudta tálalni a The Guradian egyik cikke.