Ez a kompromisszum azonban szükségképpen eltérő belső politikai fejlődéshez vezetett a két államban. Mivel közjogi értelemben a kiegyezés nem egyszerűen a közös uralkodó és a magyar vezető réteg, hanem éppen annyira a két birodalomfél között jött létre, ezért a létrehozott konstrukció elengedhetetlenné tette, hogy Ausztriában is alkotmányos berendezkedés jöjjön létre. Dualista monarchia fogalma a que. Ennek eredménye lett a dualista államszövetség, az Osztrák–Magyar Monarchia. A politikai kiegyezést a közös ügyek költségeinek megosztásáról, a vámunióról és egyéb gazdasági kérdésekről szóló gazdasági kiegyezés egészítette ki, amit azonban tízévenként meg kellett újítani. Felbomlása: A Monarchia két felének parlamentje (az Országgyűlés és a Birodalmi Tanács) és kormánya önállóan intézte államának ügyeit. Közös ügyeknek csak a külpolitika és a hadügy, valamint az ehhez szükséges pénzügyek számítottak. Közös bank- és valutarendszert, valamint a közös vámrendszert is fenntartottak, ezek azonban nem közös ügyek voltak, hanem a két önálló állam közötti megállapodáson alapultak.
Az érdemi törvényhozó munka a képviselőházban folyt, melynek tagjait természetesen választották, kezdetben három, később ötévente. A választójog a 19. század második felében szerte Európában folyamatosan bővült, sokfelé a választójog általános lett. (Ezeken a helyeken a lakosság 20-30%-ára terjedt ki a választójog, bár az így megválasztott törvényhozásnak sokszor csak korlátozott jogköre volt. ) Magyarországon ezzel ellentétben a vagyoni cenzus még emelkedett is, így a választásra jogosultak aránya az egész korszakban mindössze 6% körül mozgott. Emellett a választások nyíltak voltak. Az Osztrák–Magyar Monarchia. Az egyes képviselőjelöltek szavazói külön, csoportosan vonultak szavazni, így a hatóságoknak - főleg vidéken - sok lehetőségük volt arra, hogy a választásokat hatalmi eszközzel befolyásolják. (Például a csendőrök az ellenzéki szavazók útját elállták, tűző napon várakoztatták őket, akár az urnák bezárásáig is, és így tovább. ) Emellett a helyi vezetők már a korteskedésben is sokat segítettek a kormánypárti képviselőjelöltnek és mindennapos volt a választók lekenyerezése, leitatása mindkét oldalon (de a kormánypárti oldalon közpénzekkel is).
Kiépült az egységes hálózat, megvalósult az egységes tarifarendszer. A világkereskedelembe való bekapcsolódásunk fontos momentuma volt, hogy a vasutat elvezették az Adriai-tengerhez, Fiuméig (ma Rijeka, Horvátország). A bels hajóforgalom mellett fejldött a küls is, 1882-ben megalakult az Adriai Tengerhajózási Részvénytársaság.