Legeza Ilona knyvismertetje. SZEPES Mria: A VRS OROSZLN Szepes Mária: A Vörös Oroszlán (idézetek) Szepes mária a vörös oroszlán hangoskönyv Születésnapi könyvesbolti partizánakció eredménye, avagy "én nem is akartam könyvet venni, de hát ha már egy diós kalács megevése után szedtem le a polcról, és összemaszatoltam a borítóját, csak nem hagyhattam ott…" * Olvasás közben kb. oldalanként váltakozott bennem a feneketlen irigység (1. "én miért nem vagyok ennyire művelt? " 2. "hogy tudhat valaki ilyen jól írni? ") és a dühös tiltakozás ("egy ilyen okos ember miért nem figyel oda alapdolgokra? "). Végül az utóbbit feloldotta az előbbi ("legalább nekem is hagyott még megírni valót"), és csak a legelső fejezetnél éreztem úgy, hogy ezt mégiscsak ott kellett volna hagyni a maszattal együtt. A kerettörténetet részemről ki is hajíthatta volna Szepes Mária a könyvből, bár abban a történelmi helyzetben (1946) valószínűleg ez a messiásváró biztatás eshetett a legjobban a közönségnek, és alaposan rájuk is fért.
Document Szepes mária vörös oroszlán hangoskönyv - Pdf dokumentumok és e-könyvek ingyenes letöltés Legismertebb művei A Vörös Oroszlán és a Pöttyös Panni-sorozat. Apja Scherbach Oziás (1877-1911), művésznevén Papír Sándor, színész, anyja Kronémer Mária (1883-1953), művésznevén Kornai Margit, énekes-, színésznő volt. Bátyja, Scherbach (Papír) Viktor (1907-1976), nyelvész, író, filozófus, zenész és asztrológus volt. Filmesként Papír illetve Galántai Viktor néven is szerepelt, írói neve Wictor Charon volt. Jelentős életművet hagyott hátra, ami már keletkezése pillanatától, meghatározó inspirációt nyújtott húga számára. Egy fiútestvérük még csecsemőkorában meghalt. Megismerkedett Szepes Béla (1903–1986) képzőművésszel, olimpiai ezüstérmes, többszörös atléta- és síbajnokkal, akivel 1930. december 24-én össze is házasodtak, ekkor vette fel férje nevét. Mária zsidó családban nevelkedett, ám már gyermekkorában meghatározó élmény volt számára az ismeretségi körükből beáramlott keresztény vallás, amit fiatalkorában nevelőapja, majd férje hozott a családba.
A Vörös Oroszlán 1946-ban jelent meg először, Orsi Mária szerzői névvel, a Hungária kiadásában, kétezer példányban. Nem sokkal megjelenése után, amikor a kiadókat is államosították, begyűjtötték a könyvet, mert felforgató és veszélyes műnek minősítették – minden példányát bezúzták, s negyven évig szerepelt a tiltott kötetek listáján. Íróját, a nem létező Orsi Máriát halálra keresték. Hamvas Béla – aki ekkor a Széchenyi Könyvtárban dolgozott – valami csoda folytán meg tudott menteni négy példányt, amelyek közül egy kijutott Amerikába, hogy ott "főnixmadárként" feléledjen: "Amikor azt hitték, hogy megölték a könyvemet, akkor kezdett el élni" – mondta Szepes Mária, és igaza lett. A mű első német kiadása 1947-ben látott napvilágot. A Vörös Oroszlán 1984-ben született újjá, amikor a már Amerikában élő Püski Sándor publikálta New Yorkban, az eredeti kiadás alapján. Csak néhány becsempészett példány kerülhetett Magyarországra, ugyanis itthon még mindig tiltólistán volt a kötet. 1984-ben Kuczka Péter kijátszotta a cenzúrát, és kiadta rövidítve, fantasyként, a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatban.
Borítót készítette D ECOFLEX FT. Nyomta A LFÖLDI N YOMDA Z RT., De br ec en Felelős vezető G YÖRGY G ÉZA vezérigazga tó ISBN 978 963 528 983 7 Letölteni A Vörös Oroszlán könyv ingyen pdf, epub, mobi, rtf és docx A Vörös Oroszlán regény, izgalmas cselekménye négy évszázadot fog át. Valójában az alkímia történetét és a keleti filozófia legmélyebb kulcsait rejti olyan keresők számára, akik többszöri olvasásra rájöhetnek, hogy milyen sok s mindig új pszichoarcheológiai rétegre találnak benne. "A Vörös Oroszlánról én legszívesebben egyes szám harmadik személyben beszélek, mert teljesen önálló, külön életre kelt. Egyéni sorsa van már. Amikor írni kezdtem, éppen az alkímisták érdekeltek a legjobban. Megragadott e kényszerűen bujkáló kísérletezők sorsa. Őket pénzre, hatalomra éhes nagyurak éppúgy félreértették, mint véres történelmünk valamennyi nagy elméjét. A mentális alkímia igazi beavatottjai sohasem "aranycsinálásra" törekedtek, hanem arra, hogy "emberólomból emberarannyá" transzmutálják saját lényüket.
Az írónő nevét viselte az 1994-ben megszűnt Szepes Mária Általános Iskola. Szepes Mária 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 1998-ban pedig a Középkeresztet vehette át munkásságának elismeréseként. Alapítója és haláláig a fővédnöke volt az 1997-ben indult SZINTÉZIS Szabadegyetemnek. 1999-ben többedmagával közreműködőként szerepelt a Világokon át – Barangolás a metafizika birodalmában sorozat első, Az anyag: káprázat, vagy valóság? című részében. Haláláig interjúkötetén dolgozott Nemere Istvánnal.
Elkészült A Világ a színfalak mögött hangoskönyvünk. Minden háború elsődlegesen szellemi síkon zajlik, és a fizikai erőszaknak csak látszólag a test a célpontja. Az Ön józan esze, az intelligenciája, a tehetsége ellen folyik a harc.
Az egykor nagy vihart kavaró, és ma is különleges sorsot élő regény alaptémája egy elixír, az örök élet itala, maga a Prima Materia, amely halhatatlanná tesz, és megadja azt a képességet, hogy emlékezzünk előző életeinkre. Olvasói immár több évtizede számolnak be ugyanazokról a tapasztalatokról: első olvasatban egy letehetetlen, négy évszázadot átfogó, izgalmas történetet látnak benne, később azonban beavatási kötetté alakul át számukra a mű, amely valójában az alkímia történetét és a keleti filozófia legmélyebb kulcsait rejti magában. Amikor írni kezdtem, éppen az alkimisták érdekeltek a legjobban. Megragadott e kényszerűen bujkáló kísérletezők tragikus sorsa. Őket a pénzre, hatalomra éhes nagyurak éppúgy félreértették, mint véres történelmünk valamennyi nagy elméjét. A mentális alkímia beavatottjainak sosem célja az aranycsinálás. Ők az emberi szellem arannyá szublimálását, saját lényük átformálását tekintik elsődlegesnek. Azon fáradoznak, hogy lelkükben, szellemükben létrejöjjön a Bölcsek Köve, az Iható Arany, az Örök Élet igazi elixírje.