Fotó: © pds209 / Flickr Az alap felmondási idő, ha a munkáltató mond fel a munkavállalónak, 30 nap, ami a munkáltatónál eltöltött munkaviszony idejének függvényében meghosszabbodik, viszont annak felére fel kell menteni a munkavégzés alól a munkavállalót. Ha a felek állapodnak meg, akkor sem lehet több a felmondási idő, mint hat havi. A felmondási idő letöltése fontos kérdés, hisz a munkáltató védelmében is van úgymond, hogy ne léphessen fel hirtelen munkerő hiány. A Munka Törvénykönyvének változásai többek között a felmondási időre vonatkozó szabályozást is érintették. A jogszabályok áttekintése, valamint azok alapos megismerése előnyére válhat, legyen akár munkaadói, akár munkavállalói szerepben. Ha ugyanis nem szabályosan mond fel, illetve adja be felmondását, akkor a jogait ismerő másik fél bizony akár munkaügyi bíróság elé is viheti a helyzetet. A korábbiakhoz képest megváltozott néhány elnevezés. Felmondási idő 2021 - a felmondási idő számítása a Munka Törvénykönyve szerint 2021-ben - ProfitLine.hu. A rendes felmondás helyett ma már csak a felmondás kifejezést használjuk, míg a rendkívüli felmondás helyett már azonnali hatályú felmondást ismer a törvény.
Érdemes már a munkaszerződés aláírásakor odafigyelni a felmondással kapcsolatos előírásokra, hogy tisztában legyen azzal, milyen járandóságokra számíthat, illetve milyen kötelezettségek terhelik a cég felé, ha a helyzet úgy alakul. Akárcsak a munka elkezdésekor, így annak befejezése, felmondás során is fontos, hogy minden írásban történjen. A felmondást mind a munkáltató, mind a munkavállaló kezdeményezheti, munkáltatói oldalról azonban kiemelt jelentőséggel bír, hogy indoklásként milyen okok kerülnek megnevezésre. Ha ugyanis ezekbe jogosan bele lehet kötni, akkor a vége munkaügyi per is lehet. Mint néhány más esetben, a felmondási időre vonatkozó szabályokkal is igyekszik a jogalkotó a munkavállaló érdekében fellépni. A felmondási idő kezdete az a nap, amikor közli a munkaadóval az ez iránti igényét. E szabálytól eltérni kizárólag úgy lehet, ha az a munkavállaló egyetértésével történik, illetve annak javára, vagyis közös megegyzéssel. Felmondási idő 2021 - számítása | MiXiN. Ha másik, jövedelmezőbb munkahelyet talált a munkavállaló, vagy a munkaadó döntött úgy, hogy megválik tőle, akkor is le kell tölteni a felmondási időt ( kivéve, ha a munkáltató mentesíti), amely alapesetben 30 nap.
Ha ez utóbbi mond fel, akkor marad a harminc napos alap felmondási idő. Tehát a munkavállaló 30 után "szabadul" a munkáltatójától. Persze a munkáltató lehet annyira nagylelkű, hogy úgy dönt, ebben az esetben is elengedi hamarabb munkáltatóját, ha az kérelmezi, vagy a munkáltató nincs munkaerő szűkében…stb. Amennyiben határozott időre történt a munkaszerződés megkötése, akkor a felmondási idő nem lépheti túl azt a napot, mely utolsó munkanapként került megnevezésre a kezdetekkor. Hiába azonban a részletesen kidolgozott jogi háttér, ha munkavállalóként nem ismerjük saját jogainkat, és akár féllábbal kint a cégtől is elvárja a főnök, hogy betanítsuk a helyünkre érkezőt, vagy esetleg ugyanúgy végezzük munkánkat, mikor pedig fontosabb lenne a jövőre koncentrálva saját boldogulásunkat és leendő munkavállalásunk körülményeit egyengetni. A felmentési időre járó szabadság számítása - Jogbogozó. A felmondással kapcsolatos tudnivalók hozzásegíthetik ahhoz a sokszor valóban kiszolgáltatott helyzetben levő munkavállalókat, hogy jogaikat érvényesíteni tudják, és még a kritikus helyzetből is kihozzák a számukra legjobbat – akár a végkielégítés kapcsán.
Munkáltatóm állítása szerint a felmondási idő meghatározásánál a felmondási idő közlésének pillanatában meglévő munkaviszonyom éveinek számát kell figyelembe venni. Mivel tudom ezt cáfolni? Segítségeteket előre is köszönöm. Üdv: KoZso
Ami a távolléti díj esedékességét illeti, az Mt. a távolléti díj fizetésének leggyakoribb eseteiben maga határozza meg az esedékesség irányadó időpontját. Távollét esetén a távollét kezdetének időpontja, végkielégítés esetén a munkáltatói felmondás közlésének időpontja vagy jogviszonyváltás és a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor a munkaviszony megszűnésének az időpontja, míg kártérítés esetén a kár bekövetkezésének időpontja, vagy ha ez utóbbi korábbi időpontra esik, akkor a munkaviszony megszűnésének időpontja az irányadó [Mt. Az alapbér esetleges változásaira figyelemmel a munkavállaló hosszabb távollétének esetére a törvény kivételt is megfogalmaz. Ilyenkor a távollét módosítást követő tartamára már az új összeg figyelembevételével kell kiszámolni a távolléti díjat. A törvény nem fűz további korlátot ehhez a szabályhoz, a távolléti díj összege tehát az alapbér csökkenése és emelkedése esetén is igazodik a bérváltozáshoz. Havi bérrel díjazott munkavállalók esetén a távolléti díj meghatározott időszakra járó összegét az általános munkarend szerinti munkaidő alapján számított egy órára járó bér alapulvételével kell kiszámolni.
2020. 12. 05. 08:24 Hogyan szabályozza a Munka Törvénykönyve a felmondási időt 2021-ben? Mikortól indul és meddig tart a felmondási idő? Miben különbözözik a felmondási idő akkor, ha a munkáltató mond fel, vagy abban az esetben ha a munkavállaló mond fel vagy ha közös megegyezéssel történik a felmondás? Felmondás próbaidő alatt, vagy éppen táppénz alatt hogyan történik? A felmondási idővel kapcsolatos tudnivalók, információk most összegyűjtve olvasható cikkünkben, a Munka Törvénykönyve hatályos törvény alapján. A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik - rendelkezik a törvény. Mi a helyzet a felmondási idővel 2021-ben ha a munkáltató mond fel a dolgozónak? A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik: - a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, - a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, - a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság.
219 DECEMBER 6. SZENT MIKLÓS NAPJA A piros köpenyes, nagy szakállú, jóságos Mikulás – és az őt kísérő krampusz – a gyermekeket ajándékozó és számonkérő figura a városi polgárságtól a falusi értelmiség közvetítésével jutott el a parasztsághoz. Népszerűsítésében az óvodák és iskolák nagy szerepet játszottak. Az orosz "gyed moroz" tükörfordításaként az 1950-es években a télapó elnevezést kívánták a Mikulás helyett bevezetni. Ma mindkét elnevezés egyformán ismert és használatos. A Mikulás szó a Miklós név szlovák megfelelője, csak a múlt század végén került a köznyelvbe, akárcsak a Mikulást kísérő krampusz, ördögszerű figura neve, mely a nyelvészek szerint bajor–osztrák eredetű. A szokást osztrák eredetűnek tartja a kutatás (Kiss L. 1962). Miklós-napi alakoskodásra, alakoskodókra azonban már ennél korábbi adataink is vannak. A Dunántúlon a közelmúltig élt az a szokás, hogy Miklós napján a legények, sőt nős férfiak bekormozott arccal, kifordított bundában láncot csörgetve ijesztgették a gyerekeket és a nagyobb lányokat is.
MIKLÓS NAPJA (DECEMBER 6. ) Szent Miklós püspök a IV. században élt a kisázsiai Myra városában. Már a VI. században a nyugati és a keleti egyház kedvelt szentje. A pékek, gabonakereskedők, halászok, révészek, vízimolnárok, diákok, eladólányok, polgárvárosok, polgárok patrónusaként tisztelték. Emlékét helynevek, templomok, személy- és családnevek őrzik. Egyik legendája szerint Miklós püspök az ablakon át aranyrögöket dobott be egy elszegényedett nemesember három lánya számára, hogy becsületesen férjhez mehessenek. Sokan úgy vélik innen ered az a szokás, hogy ezen a napon az ajándékokat az ablakba teszik. Szent Miklós alakja sok országban egybeolvadt a telet megszemélyesítő, jóakaratú figurákkal. Angliában, Amerikában Santa Claus, Franciaországban Karácsonyapó, Pére Noël, az oroszoknál Fagyapó, Gyed Moroz a neve. A magyar Mikulás elnevezés a Miklós név szlovák megfelelője, csak a múlt század végén került a köznyelvbe, akárcsak a Mikulást kísérő krampusz, ördögszerű figura neve, mely a nyelvészek szerint bajor-osztrák eredetű.
A katolikus egyház december 6-án emlékezik meg Szent Miklós püspökről, aki nagylelkű és bőkezű felebaráti szeretetével a karácsony előhírnöke. Ez a nap egyben a gyermekek által annyira várt Mikulás-ünnep is. Szent Miklós (Nikolaosz) a keleti egyházak legtiszteltebb szentje, ünnepét nyugaton a 10. század óta tartják. A hagyomány szerint Miklós a 3. században született a kis-ázsiai Patarában, gazdag kereskedőcsaládban. Úgy tartják, hogy már csecsemő korában is tartotta a böjtöt, e napokon csak egyszer szopott. Szüleit kiskorában elvesztette, egyik rokona, a város püspöke nevelte fel. Megtérése után Miklós jótékony célokra szétosztogatta örökségét, a hívők pedig égi jelre megválasztották Müra püspökévé. A hivatalt ötvenkét évig töltötte be. Diocletianus és Galerius császár keresztényüldözése (303-311) idején börtönbe került. 325-ben részt vett a Nagy Konstantin császár által összehívott niceai zsinaton. Az emberek tiszteletét és szeretetét jótékonykodásával vívta ki, tettei miatt már életében szentnek tartották.
A Tápió vidékén az 1920-as, 1930-as években kezdődött el a Mikulás-esti ajándékozás. A szülők este az ablakba tett cipőkbe rakták a diót, cukorkát. Az 1930-as, 1940-es években jelent meg a Mikulás alakoskodó figurája és kísérője, a krampusz, ekkor került az ajándékok közé a virgács is. Az 1930-as években az Ipoly menti falvakban beszéltek arról, hogy már régebben is tettek a gyerekek ablakba helyezett csizmáiba, cipőibe krumplit vagy cukorkát. Ma jelmezes Mikulás keresi fel azokat a házakat, ahol kisgyerekek vannak. Egy faluban többen is járnak, de csak a közelebbi rokonokhoz, ismerősökhöz. Kosarába, puttonyába a szülők, nagyszülők, keresztszülők teszik az ajándékaikat. A Mikulás szavaltatja, énekelteti, kikérdezi a gyerekeket. Ha szükséges, "virgácsot" is ad, amit a szülők jól látható helyre tesznek, hogy alkalomadtán figyelmeztessék a Mikulásnak tett ígéretére. A Mikulást néhol ördög vagy krampusz is kíséri. A Mikulás látogatása után teszik az ablakba a lábbelit a gyerekek. Egy nyugat-dunántúli községben, Bükön, ahol még 221 néhány évtizede a láncot csörgető Miklós járt házról házra, ma az iskolában beöltöztetett piros ruhás Mikulást viszik végig szekéren a falu utcáin.
A szereplőkhöz tartozott még a két ördög. A püspök kártyából olvasta a "litániát". Eztán kezdődött a "gyónás". A lányok, menyecskék sorra oda kellett hogy menjenek és 220 feleljenek a kérdésekre. Például: Ki a szeretőd? Aludtál-e vele? stb. Ha nemmel felelt, a ministráns csengetett, és a két ördög bejött, a lányt kivitték az udvarra és jól összefogdosták (Manga 1941b: 190–191). Egyébként nemcsak Mikuláskor, hanem Borbála- és Luca-napkor Európa-szerte ismertek az ijesztő, büntető, adományozó alakoskodók. Ezekről bővebben szól Ujváry Zoltán fejezete. Lányokkal és a fonással kapcsolatos a Miklós-napi fonalvizsga: kalotaszegi múlt századi leírás szerint "Miklós napján a leányos házakat az ifjú legények rendre járják, megvizsgálják a darab fonalakat, s azon leányt, ki nov. 1-ső napjától kezdve minden héten egy darab fonalat nem mutathat, hamúval tömött zacskóval megütőgetik" (Réső Ensel 1867: 175). A Miklós-napi ajándékozást a szent legendájával hozzák összefüggésbe. Ma a Mikulásnak két alakja él: az éjjel titokban ajándékot hozó és a megszemélyesített büntető, ajándékozó alakoskodó.