2021 03 23. Stefánia belga királyi hercegnő, Rudolf trónörökös felesége, majd özvegye korántsem volt olyan népszerű az Osztrák–Magyar Monarchia alattvalói – különösen a magyarok – körében, mint szépséges anyósa, Erzsébet királyné, ismertebb nevén Sisi. "Névadó keresztanyaként" azonban Stefánia volt a közkedveltebb. Stefánia többször is járt Pozsonyban, ahol az egykori Grassalkovich-palotát 1882 és 1905 között lakó "pozsonyi Habsburgnál", Frigyes főhercegnél és népes családjánál vendégeskedett. Valószínűleg egy ilyen látogatás emlékére kapta 1885-ben az egykor kertek és szőlőskertek közt vezető, és a Märzen, Märceln nevű dűlők után elnevezett poros Marczal utca az előkelő Stefánia út, Stephaniestrasse (ma Štefánik utca – Štefánikova ulica) nevet. A gyéren beépített utcából az 1880-as évektől kiépülő új út a város egyik fő közlekedési útvonala lett. Stefania belga királyi hercegnő . Erre hajtattak be a Pozsonyba vonattal érkezők a közelben álló állami vasúti indóháztól (a mai főpályaudvartól) a város szívébe. Az 1895-ben meginduló egy-, majd 1907-től kétpályás villamosközlekedésnek hála, a villamospálya "A" vonalán kényelmesen el lehetett jutni az állami vasúti indóháztól a váraljai Szentháromság-templomig.
Gerő továbbá érdekességképp megemlítette, hogy Stefánia pannonhalmi kolostorra hagyományozott ékszerei mára eltűntek. Forrás: Fotó: Borovi Dániel Tisztelt Látogató! A kommunista vezetőket bemutató adatbázisunk az 1989-ben megjelent Segédkönyv a politikai bizottság tanulmányozásához című kötet online változata. A jelenleg 532 életrajzot, 6902 kronológiai adatot, valamint 990 bibliográfiai tételt tartalmazó digitális adattár folyamatosan bővül, így a Kommunizmuskutató Intézet megkezdi az állampárti diktatúra többi irányító szervezetére, azok képviselőire vonatkozó adatok összegyűjtését és publikálását. Pozsony boulevard-ja, a Stefánia út! - Pozsonyi Kifli. A több évet igénybe vevő kutatómunka eredményeképp bemutatjuk majd a korszak parlamenti képviselőit, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront, valamint a KISZ Kb stb. vezető testületeinek tagjait. Tovább
A kiadós fasírt bármilyen krumplis köret mellé tökéletes választás, kínálhatod salátával, de akár még kenyérre szeletelve is el lehet fogyasztani. Stefánia-vagdalt Hozzávalók 6 személyre: 1 kilogramm darált sertéscomb vagy -lapocka 1 fej vöröshagyma 1 csokor petrezselyem kevés olaj 2 darab zsemle 8 darab tojás só és bors ízlés szerint 1 teáskanál őrölt pirospaprika 0. 5 teáskanál majoranna 2 gerezd fokhagyma Előkészítési idő: 25 perc Elkészítési idő: 1 óra Elkészítés: A darált húst öntsük keverőtálba. A zsemlét áztassuk vízbe, majd nyomkodjuk ki belőle a folyadékot és tegyük a darált húshoz. A finomra vágott hagymát olajon dinszteljük meg, majd amikor üveges lesz, öntsük a darált húshoz. A darált húshoz és a hagymához adjuk hozzá a petrezselymet finomra vágva, a fűszereket (só, bors, pirospaprika, majoranna), a zúzott fokhagymát, 2 darab tojást és dolgozzuk egybe a masszát. A begyúrt fasírtot fedjük le és tegyük hűtőbe 1 órát pihenni, amíg az ízek összeérnek. Stefánia belga királyi hercegnő — Mesélő Házak. A maradék 6 darab tojást forrásban lévő vízben, 8-12 perc alatt főzzük ki, majd hűtsük és pucoljuk meg.
Ennek következtében az 1880-as évek második felére végleg megromlott a viszony a házastársak között. Ferenc József, aki inkább nagy pénzösszegeket fizetett a Rudolftól várandós anyák hallgatásáért, mintsem elviselje a szégyent, állítólag beismerte, hogy fia méltatlan a Habsburg trónra. Mindeközben a főherceg XIII. Leó pápánál akarta kieszközölni, hogy elválhasson feleségétől. Stefánia sem élvezett nagy népszerűséget: ridegsége miatt sohasem kedvelték a bécsi udvarban, a háta mögött hideg szőkeségnek nevezték, anyósa, Erzsébet császárné tramplinak és elefántnak titulálta. 1887-ben Rudolf elmenekült a tönkrement házasság és az udvari konfliktusok elől, és Mayerlingben kastélyt építtetett magának, itt találkozgatott utolsó szeretőjével, Vetsera Mária grófnővel. Könyv: Császárnénak szántak (Stefánia). Mindeközben Buda és Pest közös fővárossá egyesülése után létrejött a Corso út, melynek a Hősök tere és az Egressy út közötti részét 1888-ban nevezték el a főhercegné tiszteletére Stefánia útnak. Természetesen ekkor még senki sem tudta, hogy Stefánia hamarosan özvegységre jut: 1889. január 30-án ugyanis Rudolf főherceg tisztázatlan körülmények között elhunyt Mayerlingben.
Egyúttal köszönetet mondott az Európa Kiadónak ezen régi hiány pótlásáért. Gerő Stefániával kapcsolatos meglátásainak kulcsfogalma a lázadás volt. Véleménye szerint Erzsébet királyné személyét épp a lázadása ténye teszi érdekessé, míg a belenyugvó természetű Stefánia a lázadás hiánya miatt érdektelen. Gerő meglátása szerint Stefánia "sunyi" módon fogalmazta meg emlékiratait, szavai mögé rejtve gondolatait. Példaként hozta fel, hogy Stefánia az öntisztázás és bosszú szándékával íródott emlékiratában sem írt nyíltan arról, hogy a Rudolf trónörököstől elkapott nemi betegség hatására vált meddővé, hanem hashártyagyulladást emlegetett. Csorba következő kérdése arra irányult, hogy érezhető-e az emlékiratban Stefánia személyiségérésének folyamata. Válaszában mind Gerő, mind Landgraf kiemelte, hogy Stefánia nem volt Rudolf társa, ketten nem alkottak összeillő párt. Gerő értékelése szerint Stefánia nem értette sem szenzitív férjét, sem annak eszméit – utóbbiak nem is érdekelték őt. A történész továbbá felidézte Erzsébet királyné értékelését, aki trampli, hideg szőkeségként jellemezte menyét.
Hasznos megjegyzések négyzet alapú gúlákhoz Négyzet alapú gúla esetén két olyan síkmetszetet készíthetünk, amely a gúlával kapcsolatos számolásoknál hasznos lehet. A metsző sík mindkét esetben tartalmazza a gúla magasságát. Az egyik esetben a sík átmegy továbbá az alaplapot alkotó négyzet két szemközti oldalának felezőpontján. Ekkor egy olyan egyenlőszárú háromszög keletkezik ( EGI) melynek alapja a négyzet oldala, szárai pedig a gúla oldallapját alkotó háromszögek magasságai. Ebben a háromszögben az alapokon nyugvó szögek a gúla alaplapja és oldallapja által bezárt szöget adják. A másik esetben a sík tartalmazza az alaplapot alkotó négyzet két szemközti csúcsát. Ekkor egy olyan egyenlőszárú háromszög keletkezik ( EBC) melynek alapja a négyzet átlója, szárai pedig a gúla oldalélei. Ebben a háromszögben az alapokon nyugvó szögek a gúla alaplapja és oldaléle által bezárt szöget adják. Ebből a háromszögből határozható meg a gúla köré írt gömb sugara is. Hasznos megjegyzések szabályos gúlákhoz Ha a szabályos gúla alaplapja valamely n oldalú szabályos sokszög, akkor a fentiekhez hasonlóan két olyan síkmetszetet készíthetünk amelyek a számolások során hasznosak lehetnek.
2. a) Oldalél és alapél hajlásszöge (α). A BFE derékszögű háromszögben: \( tg(α)=\frac{m_{o}}{a/2} \) . Tehát: \( tg(α)≈\frac{187. 15}{116. 2}≈1. 61. \) . Így α≈ 58. 2°. 2. b) Oldalél és alaplap hajlásszöge (β). A CKE derékszögű háromszögben: \( sin(β)=\frac{m_{g}}{o} \). Tehát: \( sin(β)≈\frac{146. 7}{220. 3}≈0. 6659 \) . Így β≈41. 8°. 2. c Oldallap és alaplap hajlásszöge (γ). Az FKE derékszögű háromszögben: \( cos(γ)=\frac{a/2}{m_{o}} \) . Tehát: \( cos(γ=\frac{116. 2}{187. 14}≈0. 6909 \) . Így γ≈51. 6°. 3. Beírt gömb. A négyzet alapú gúlába írt gömb a gúla minden lapját (alaplapját és a négy oldallapját is) érinti. Ennek a gömbnek a főköre beírt köre annak az egyenlőszárú háromszögnek, amelynek oldalai az alaplap középvonala és két szemben lévő oldallap magassága. A mellékelt ábrán ez az F 2 F 1 E háromszög. A beírt gömb középpontja tehát a test magasságán (szimmetria-tengelyén) van. A háromszögbe írt kör (O) középpontját ennek az(F 2 F 1 E) háromszögnek a szögfelezői metszik ki.
Az oldalélek hossza különböző lehet. Ha az alapsokszög nem forgásszimmetrikus, akkor nincs értelme egyenes gúláról beszélni, mivel egy háromszög alapú gúla csúcsa éppen a háromszög körül írt kör középpontja felett van. Ha a háromszög tompaszögű, akkor ez a háromszögön kívülre esik, ami ellentmond az egyenes szó alkalmazásának. A szabályos gúla olyan egyenes gúla, aminek az alapja szabályos sokszög. A szabályos tetraéderek és a jól ismert négyzet alapú piramisforma is szabályos gúla. A szabályos gúla felszíne:, ahol A az alap területe, k az alap kerülete és h a palást hossza (vagyis a palástot alkotó háromszög magassága, azaz a gúla oldalmagassága). Súlypontja a magasságának az alaphoz közelebbi negyedelőpontja. Ferde gúla [ szerkesztés] Egy szabályos sokszög alapú gúla ferde, ha: az élei nem egyforma hosszúak a magasság talppontja nem esik egybe az alap szimmetriaközéppontjával a csúcsot és az alap középpontját összekötő szakasz nem merőleges az alap síkjára A talppont éppúgy lehet az alapon belül, mint kívül.
A gúla felszíne Egy gúla felszínét pontosan úgy kell kiszámolni, mint bármely poliéderét. Adjuk össze a testet határoló lapok területének az összegét, és megkapjuk a test felszínét. A felszín számításkor az alap és palást területére szoktuk a gúla felszínét bontani, tehát Abban az esetben, ha a gúlába gömb írható, fennáll az alábbi összefüggés, ahol r a beírt kör sugara, V pedig a gúla térfogata, A pedig annak felszíne. Speciális esetei Az egyenes gúla egy olyan gúla, ahol az alapon nem fekvő csúcspont az alap szimmetriaközéppontja felett helyezkedik el. A szabályos gúla egy olyan egyenes gúla, amelynek az alapja szabályos sokszög. A szabályos tetraéderek és a mindenki által ismert négyzet alapú piramisforma is szabályos gúla. A tetraéderek a háromszög alapú gúlák. Érdekességek A gúlákkal rokon testek a bipiramisok, mely két, alapjuknál összeillesztett gúlából tevődik össze. A tetraéderek között az adott felszínhez tartozó maximális térfogatú test a szabályos tetraéder. Bármely kocka három egybevágó négyzet alapú gúlára osztható, amiknek csúcsai a kocka csúcsaiban találkoznak.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Sziasztok! Tudnátok segíteni matematikából az alábbi feladatokban? Előre is köszönöm a segítséget! Gúla felszíne, térfogata 1. Számítsd ki a gúla felszínét, ha az alaplapja négyzet, az oldallapok pedig egybevágó háromszögek! Az alapél a, az oldalél b, a testmagasság m, az oldallap magassága mo. a, a= 12 cm, mo= 21 cm b, a= 12 cm, mo= 6 cm c, a= 1 dm, b= 13 cm d, a= 17 cm, b= 25 cm e, m= 2, 4 dm, mo= 2, 6 dm f, m= 2 cm, mo= 21 mm 2. Egy 1, 2 m oldalú szabályos hatszög fölé 1, 5 m magas gúlát építünk. A gúla minden oldallapja egybevágó háromszög. Az alaplap területének hány százaléka lesz a palást területe? 3. Egy háromszög alapú gúla minden éle 14 cm. Számítsd ki a felszínét! 4. A gyerekek az osztályterem díszítésére a következő formát készítették: egy 10 cm élű kocka minden lapjára mint alaplapra egy gúlát ragasztottak. A gúlák minden oldaléle 13 cm hosszúságú volt. Mekkora az így kapott dísz felszíne? 5. Egy szabályos nyolcszög alakú építményt gúla alakú tetővel fognak lefedni. Hány négyzetméter tetőanyagot kell vásárolni, ha a nyolcszög területe 12 m2, a tetőszerkezet oldalélei pedig 3 méteresek?
Az oldallapok egyenlőszárú háromszögek. A terület meghatározásához előbb számoljuk ki az az oldallap magasságának ( m o) hosszát az FKE derékszögű háromszögből Pitagorasz tétel lel: \( m_{g}^{2}+\left( \frac{a}{2} \right) ^{2}=m_{o}^{2} \) . Adatokkal: \( m_o=\sqrt{146. 7^{2}+116. 2^{2}}=\sqrt{21520. 89+13502. 44}=\sqrt{35023. 33}≈187 \; m \) . Egy oldallap területe: \( t_{o}=\frac{a·m_{o}}{2} \) . Adatokkal: \( t_{o}=\frac{232. 4·\sqrt{35023. 33}}{2}≈21746. 27 \; m^{2} \) . Így a gúla felszíne: A g ≈54009. 76+4⋅21746. 27=54009. 76+86985. 09≈140 995 m 2. A piramis felszíne normál alak ban tehát: A g ≈ 1. 4⋅10 5 m 2. A gúla oldalélének hossza szintén Pitagorasz tétellel számolható például az FEC derékszögű háromszögből: \( o≈\sqrt{116. 2^{2}+187. 14^{2}}≈\sqrt{13502. 44+35023. 33)}=\sqrt{48525. 77}≈220. 3 \; m \) . 2. A hajlásszögek meghatározása. Ezeknek a kiszámításához a hegyesszögek szögfüggvényeinek ismeretére is szükség van. A következőkben a Kheopsz piramisra vonatkozó számítások láthatók.