Először az építkezéshez szükséges, a kápolnával szomszédos telek megszerzése ütközött akadályokba, mert a tulajdonos, Pösenbacher Mihály nem hajlott a megegyezésre. De hamarosan súlyosabb akadály lépett fel: az 1738-ban kitört pestisjárvány. Így a városi tanács csak 1740 januárjában döntött a templomépítésről, melyhez nem sokkal korábban már megadta az engedélyt Esterházy Imre esztergomi érsek. A templom alapkövét 1740. július 26-án, Szent Anna ünnepén tették le. Az épület terveit abból a húsz tervrajzból választották ki, amelyeket Locatelli Péter Antal kereskedő Itáliából hozatott. Az építkezést Hamon Kristóf kőművesmester és Seyfferth János pallér vezette. Öt esztendő elteltével, 1745. november 25-én helyezték be a szentélykupola zárókövét, s a következő évben, 1746. július 21-én felszentelték a templom szentélyét. Az első szentmisét öt nap múlva, július 26-án, a templom búcsúnapján, Szent Anna ünnepén mutatták be. Felsővízivárosi Szent Anna-plébánia és templom - YouTube. A felsővízivárosi Szent Anna-plébániatemplom szentélye a főoltárral (Fotó: Budapest-felsővízivárosi Szent Anna-plébánia honlapja) Ekkortól a teljes épület befejezéséig a szentélyt használták templomként.
A budai és pesti barokk művészet sajátos íze, hangulata fővárosunk egyik kevésbé emlegetett értéke. Pedig ha Budapestnek ebből a korból származó épületeit, templomait járva összehasonlítjuk azokat az ország többi barokk emlékével, láthatjuk, hogy ezekben a Buda és Pest számára nem éppen könnyű időkben a művészeknek sikerült valami egyedi, ebben a formában máshol nem található világot megalkotniuk. Ennek a világnak az egyik legjelentősebb emléke a felsővízivárosi Szent Anna-plébániatemplom, melynek szentélyét 275 éve, 1746. július 21-én szentelték fel. Felsővízivárosi szent anna templom debrecen. A felsővízivárosi Szent Anna-plébániatemplom Carl Vasquez 1837-ben készült metszetén (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) Az 1390-ben alapított ősi vízivárosi plébánia első templomát 1540-ben pusztították el a törökök. A plébániát a török kiűzése után 1687-ben alapították újra. A Víziváros lelkipásztori ellátását ekkor a kapucinus rend végezte, a plébánosi teendőket pedig Raspani Tamás dalmáciai származású pap látta el, de a városrésznek nem volt plébániatemploma, hanem a kapucinusok kápolnáját használták a szertartásokhoz.
A kapu felett a homlokzaton a kórus kronosztikonnal ékes ablaka (Hanc aedem pii clientes Annae posuere – Ezt az épületet Anna jámbor hívei emelték – a kronosztikon az 1758-as évszámot adja) és a Máriát bemutató Szent Anna szobra látható, míg a timpanon mezejének Buda címere ad hangsúlyt. A homlokzat középső mezejét két angyaltól imádott, háromszögbe szerkesztett istenszem zárja. Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna plébánia. Mindegyik szobor Eberhardt Antal alkotása. Bár a templomot kívülről nyeregtető fedi és határozottan hosszházasnak tűnik, belső tere kupolás szerkezetű és centrális jellegű hatást kelt. Az 1:2 arányú téglalapba szerkesztett részei közül ugyanis a centrális kupola a legjelentősebb, e köré rendeződik északról a tornyok által összefogott orgonakarzat, délről a szentély, továbbá a sarkokon az oldalkápolnák, a sekrestye, illetve a fölöttük elhelyezkedő oratóriumok. A templombelsőt díszítő műalkotások közül kétségkívül a leglátványosabb a Bebó Károly által 1771-1773 között készített főoltár, amely mintegy barokk színházi jelentként, "theatrum sacrum"-ként ábrázolja a gyermek Szűz Mária bevezetését a templomba.
Célja A vizsgálat megmutatja a nyaki vagy végtagi nagyartériák lefutását, falának vastagságát, a belső felszínen lévő felrakódások nagyságát, összetételét. A különböző érszakaszokon mérhető az áramlási sebesség. A sebesség paraméterekből következtetni lehet a szűkület mértékére. Leírás A vizsgálat az ultrahangkészülék segítségével azonosított érszakaszok területén, a Doppler-elv alapján méri az áramlási sebességet. Az ultrahangkészülék vizsgálófeje magas frekvenciájú, az emberi fül számára hallható hangok feletti tartományba tartozó hanghullámokat (ultrahang) bocsát ki. Ezen hanghullámok egy része a különböző felületekről visszaverődik, szóródik, más része elnyelődik. A visszaverődő hullámokat - a radarhoz hasonlóan - érzékeli a vizsgálófej, elektromos jelekké alakítja át azokat, melyekből a készülék monitoron látható képet állít elő. A legtöbb készülék ma már nemcsak egyetlen testtájék vizsgálatára alkalmas, de a különböző vizsgálatokhoz más és más frekvenciával működő, ill. más formájú, méretű vizsgálófejre lehet szükség.
A szonográf működése - A vizsgálat menete - Alkalmazás A Doppler-vizsgálat egy speciális ultrahangvizsgálat, amivel a vénás és az artériás vér áramlási sebbessége mérhető. A Doppler-szonográf a Magyarországon népbetegségnek számító érelmeszesedés (arterioszklerózis) diagnosztikájában fontos eszköz. A mért adatokból a szakember következtetni tud az érfalakon lévő lerakódások (plakkok) helyére, kiterjedésére, azaz a szűkület mértékére. A szonográf működése Az ultrahangos vizsgálófej magas frekvenciájú hullámokat bocsát ki, ezeknek egy része elnyelődik, másik része az erekben lévő vörösvérsejtekről megváltozott frekvenciával verődik vissza. A frekvencia eltolódásának mértéke függ a vérsejtek mozgásától. Érszűkületeknél megváltozik a vérsejtek mozgási sebessége és iránya, ami hangjelenségként érzékelhető vagy grafikusan ábrázolható (duplesz-szonográf). Az eljárással mérhető a vér áramlási sebessége és iránya, valamint a vénák lefutásának iránya, a vénák átmérője, pontosan mérhető a vénafalak vastagsága és a lerakódások (plakkok) vastagsága.
A Dopper-vizsgálat egy olyan speciális ultrahangvizsgálat, amely a hagyományos ultrahangvizsgálattal szemben képes az erekben lévő vér átfolyását is mérni. Legyen szó bármilyen szív- vagy érrendszeri betegségről, a Doppler-vizsgálat alapvető fontosságú a probléma időben való feltárásában. A Doppler-vizsgálat alapjai Fizikaórán mindenki tanult az úgynevezett Doppler-effektusról, amelyet Christian Doppler osztrák fizikus fedezett fel a hanghullámok terjedését vizsgálva. Doppler megfigyelte, hogy ahogy a vonatok elhaladnak, hangjuk mélyebb lesz, majd sikerült bizonyítania, hogy amennyiben a hanghullámok forrása a megfigyelőhöz közelebb helyezkedik el, a hullámok hosszát rövidebbnek, így magasabbnak érzékeljük, és ahogy a hangforrás távolodik, úgy a hanghullám is hosszabb, így mélyebbnek hat. A Doppler-ultrahangvizsgálat ezt az elvet alapul véve segít a keringési rendellenességek kivizsgálásában. Hogy működik a Doppler-ultrahang? Az ultrahangkészülék olyan, az emberi fül számára nem hallható hangokat bocsát ki, amelyek egy része visszaverődik, másik része elnyelődik a szervezetben.
Szerző: WEBBeteg - Dr. Németh Ágnes, szakorvosjelölt Doppler-ultrahangvizsgálat során az ultrahang (UH) készülék magas frekvenciájú hullámokat bocsát ki, melynek egy része a szervezetben elnyelődik, másik része visszaverődik. Az eljárás a véredények vizsgálatát szolgálja. A visszaverődött hullámokat érzékeli a vizsgálófej és a számítógép átalakítja látható képpé. A képen világosabb és sötétebb területek váltakoznak annak függvényében, hogy mennyi UH-nyaláb verődik vissza vagy nyelődik el. Így általános ultrahang során információt nyerünk a szervek alakjairól, anatómiai elváltozásairól, illetve környezetéről. Doppler-UH során pedig a véredényekben történő áramlásról, keringésről kapunk információt. Az ultrahang az érben áramló vérben lévő alakos elemekről visszaverődik, így ebből a számítógép hozzávetőlegesen ki tudja számítani a vér áramlási sebességét és többek között a meghatározott érkeresztmetszetben az áramló vér mennyiségét. A Doppler-ultrahangvizsgálatok típusai Különböző típusú Doppler-vizsgálatok léteznek, melyek mind más-más információt adnak a vizsgálandó területről.
A készülék ezek közül a visszaverődő hullámokat érzékeli, amelyeket a számítógép látható jellé alakít. Ezen a képen azonban a hagyományos ultrahangnál több információt látunk, amelyen nem csupán a szervek alakja és állapota figyelhető meg, hanem a keringésről is, segítve a kóros elváltozások gyors és pontos felmérését. A színes Doppler-vizsgálat során az erekben áramló vért különböző színekkel jelölik áramlási iránytól, illetve sebességtől függően. A Doppler-vizsgálat során különböző, az ereket és a keringést érintő megbetegedésekkel kapcsolatban kaphatunk információt. A Doppler-ultrahang segítségével megvizsgálható az erek átmérője, illetve nemcsak az érszűkületek kutathatók fel, de pontosan meghatározható a lerakódások vagy a vérrögök mérete is. Legyen szó a hasüregben, a végtagokon, valamint a nyakon lévő erekről, a Doppler-vizsgálattal még idejében kiszűrhetők az egészségügyi kockázatok. Hogy zajlik a Doppler-vizsgálat? A Doppler-vizsgálat egy teljesen fájdalommentes, non-invazív eljárás, amely nem igényel különösebb előkészületet a beteg részéről.
Terheléses EKG Vannak olyan betegségek is, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. Ezért előfordulhat, hogy fizikai terhelés közben kell, hogy felvegyék az EKG-görbét. Ezt nevezzük terheléses EKG-nak. Így ellenőrizhető a szív vérellátása, vagyis az, hogy a koszorúerek mennyire képesek fokozott oxigénigény mellett (vagyis fizikai terhelés mellett) megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál. Szívultrahang Az esetleges billentyűhibákat, illetve a szívritmuszavar mögött meghúzódó egyéb okokat lehet ezzel a gyors, fájdalommentes vizsgálattal kimutatni. Boka-kar index Az erek meszesedésének kimutatására szolgál az úgynevezett doppler vizsgálat. A fent említett rizikótényezőkkel rendelkezők esetén a negatív doppler vizsgálat megnyugtató, mégis ilyenkor már el kell kezdeni a hajlamosító tényezők kiiktatását, nehogy pár év múlva kialakuljon egy komoly betegség. A doppler (ultrahangos) vizsgálattal megmérik a lábakon és a felkaron az artériákban is a vérnyomást.