Tekintettel arra, hogy a kortárs magyar irodalmi életben nincs nála exponáltabb (nem csak a kiadója által megkonstruáltan, de saját bevallása szerint is tudatosan működtetett) figura, minden, ami a Grecsó Krisztián nevű íróval kapcsolatos, lázasan kutatható a művekben. (Látva megnyilvánulásait, ez komoly kiadói stratégiának tűnik, még ha mifelénk szokatlan is. ) A Vera életrajzilag adatolható szöveg ugyan, de a jelent nézve az. Én főként azt a tényt látom benne tükröződni, hogy Grecsó a szokottnál is jobban benne volt és benne maradt legutóbbi színházi munkájában, a Pál utcai fiúk előadásának szövegkönyvében és hangulatában. És itt nem az előadást kísérő sikerre gondolok, hanem arra, hogy a gyermekkor hangjai, szerepei, a hozzájuk tapadó felnőtt reakciók mennyire erősen kézre állnak a szerzőnek. A Vera ugyanis ifjúsági regény, abból is a legkiválóbbak közül való. A kor más, a kínok és az örömök ugyanazok: a regény főhősei nagyjából azokon a grundokon járnak, ahol Nemecsekék. És persze édesek, szerethetők, aranyosak.
A történet végére pedig kiderül, hogy valójában soha nem is volt semmi, nemhogy a rendjén, de még úgy sem, ahogyan azt mindenki mondta, vagy legalább hitte. Az események filmszerűen pörögnek. A kezdő és a végpont között eltelt időben pedig Grecsó Krisztián szinte mérnöki pontosságú rajzot készít olyan dolgokról, amikről nem szokás és/vagy nem lehet beszélni. Nem nagy dolgok ezek. Csak olyan mindennapiak (ahogyan valójában a történések és a szereplők reakciói is), mint a honvágy, a sehová sem tartozás érzése, a családi kapcsolatok és az igazi barátságok végletessége és végzetessége, a hasonlóságok és különbségek, vagy a dolgok változó, de állandó egymásutánisága. De ezekről senki nem beszél. Mindenki tud róluk és senki nem mondja ki. Sem azt, hogy van, akit örökbe fogadtak, és ez akkor is meghatározza a sorsát, ha nem árulják el neki. Sem azt, hogy a szorongás néha letaglóz, de nem tarkó, hanem szívtájékon üt, és mindenkinek mindenre van egy hazugsága válaszul. Sem azt, hogy a gyermekkor néha észrevétlenül, egy szempillantás alatt ér véget, és az annyira várt felnőttkor azzal telik majd, hogy a felnőtt a szépséges, biztonságos, tudatlan gyermekkort siratja, amikor olyan volt még, mint azon a régi fotográfián, amikor még boldog volt és naiv.
Sem azt, hogy az ember a származása ellen akkor sem tehet semmit, ha inkább belehal, és hogy néha pont a saját családjában van a leginkább egyedül. Ahogyan azt sem, hogy egy gyermek nem akkor kezd felnőni, amikor annak látható jelei lesznek, hanem akkor, amikor ő látja meg az addig csak homályos jeleit - az életnek... Vagy akkor, amikor megtanul elég gyáva és elég bátor lenni. Senki nem mondja el azt sem, hogy valamit el nem mondani nagyobb bűn, mint hazudni róla, és hogy mindig van valaki, akinek ez az életébe kerül. Vagy azt, hogy van, Csak az az ijesztő, hogy olyan nagyot csattan a keze az arcán, de egy csöppet sem fáj. Véletlenek és tragédiák, és egy tízéves őszinte, tisztán (ön)tudatlan felfedezései kellenek hozzá, hogy legalább egy részük napvilágra kerüljön. Legalábbis a regényben. És így, ha lehet, az igazság még annál is fájdalmasabb, mint egyébként lett volna. Neked a mamád nem is a mamád! Grecsó Krisztián regénye nagyon érzékenyen és nagyon finoman ábrázolja ezt a plusz súlyt.
Egyrészt mert sejthető volt, hogy Vera származásával kapcsolatban milyen részletek derülhetnek ki (ki is derülnek), a családi viszonyok mennyire kuszák (nagyon), a Sári nevű barátnőjével való kapcsolata megjavul-e (nyilván igen), és hogy az első nagy szerelem, a Lengyelországból ideiglenesen Szegedre érkezett Józef milyen formában lesz jelen az életében (ezt elárulni sem érdemes, annyira triviális). A relációk kellően összetettek, nem először bonyolít és kuszál össze így a szerző történetszálakat. De nem ez adja a súlyát a könyvnek. És még csak nem is a családi történetek beágyazottsága a tragikus magyar történelembe. Hanem az, hogy minden mikrotragédia, ha csupán lenyomatként, pecsétként is, de továbbél, továbbhagyományozódik a mindenkori jelenbe. A Grecsó-életmű egyik legfontosabb körüljárt témája ez, miközben, nyilván, ez még nem építene fel egy hosszabb elbeszélést sem, nemhogy egy egész regényt. Ha ifjúsági regény a Vera, akkor nem Lakner Artúr Édes mostohá ja, vagy Szabó Magda Sziget-kék je a múltbeli párja (bár hangulati hasonlóság felfedezhető), hanem sokkal inkább Dragomán Fehér király a, vagy Benedek Szabolcs A kvarcóra hét dallama című regénye, a kor és a szereplők a korról szóló reflektálatlan tudásának ábrázolása miatt.
Az valami becsípődés ott a távol-keleti országok autótervezőinél, hogy az első hibrid modell csak és kizárólag ötajtós, ferdehátú kocsi lehet. Még a múlt században a Toyota kezdte a Priusszal, majd a Honda Insight is ilyen volt. És most a Hyundainál is úgy látták, elsőre ez a legmegfelelőbb forma, pedig hát a kilátás elég rossz belőle hátrafelé. Mi több, bombasztikus formatervezésről pedig egyik típus esetében sem beszélhetünk. Egy év alatt 231 MW-tal növeli magyarországi napelemes kapacitásait a MET csoport - Villanyautósok. Innen Európából nézve nehéz ebben rációt találni, ám a lényeg ettől még nem változik, a Hyundai Ioniq megfelelően illeszkedik a gyártó mai arculatába, nem rossz, de nem is túl izgalmas a designja. Konzervatív külső, amivel nem lehet nagyot hibázni, gondolhatták. Valamiért imádják ott a távol-keleten a ferdehátú hibridek piacra dobását, és nincs ez másként a Hyundai Ioniq Plug-In esetében sem. A dél-koreaiak tulajdonképpen lemásolták a korábbi Toyota Prius Plug-In Hybrid koncepcióját, de annyival tovább gondolták azt, hogy majdnem egyszerre dobták piacra a Hyundai Ioniq sima hibrid, tisztán elektromos, majd a konnektoros hibrid változatait.
). A magasra húzott vonalvezetés részeként a helyzetjelzők is magasra kerültek, szinte a hátsó, ötödik ajtó üvegezésének végéhez illesztették, mindössze egy vékony lezáróelem választja el a kettőt egymástól. A Hyundai-ikon itt is megtalálható, alatta a figyelemreméltó IONIQ felirattal – kell is, hogy vonzza a figyelmet valami nem túl hétköznapi. Itt szintén megtalálható a frontrésznél is emlegetett alsó lezáró csík, kék színben, így a jellegzetesség itt is megtalálható bőséggel. Konszolidált beltér Érdekes, hogy a Hyundai Ioniq hybrid tervezésénél a beltér dizájnja visszafogottabb lett, mint ahogyan a külső alapján elvárnánk. Hyundai Ioniq 1.6 GDi Plug-In Hybrid Premium – Egy jó döntés lehet - LOERO.HU Autós hírek, autótesztek, autótuning. Semmi sallang, vagy űrhajókabint idéző tálalás, Z-alakú sebességváltókar, vagy épp aprócska, már-már téglalap alakú kormány. Minden tradicionális, akár a központi műszeregység kialakítását, akár az ülések formáját, vagy akár a középkonzol elrendezését nézzük. Lehet persze, hogy pont ez a jó, nem ijeszt el senkit a vásárlástól, mondván, hogy úgyis ez már a jövő technológiája, minek beruházni rá – úgysem értjük.
A lábaknak itt relatív 906 milliméternyi férőhely áll rendelkezésükre, így gyönyörűen kirajzolódik, hogy akár három átlagos testalkatú utazó is remekbeszabottan elfér a Hyundai Ioniq hybrid hátsó hármas ülőpadján. Szíve-lelke az 1. 6 literes Atkinson-ciklusú szívó benzines, no és persze a társított elektromotor A Hyundai Ioniq hybrid hibrid hajtásláncát egy 1. 6 literes Kappa kódnevű Atkinson-ciklusú GDI vezérlésű benzimotor, valamint egy állandó mágneses villany szinkronmotor jelenti. A négyhengeres benzines legnagyobb teljesítménye 105 lóerő 5700-as percenkénti fordulatszámon, 147 Newtonméter nyomatékkal kereken 4000-es percenkénti fordulatszámon, míg a villanymotor 43. 5 lóerőt ad le, és 170 Newtonméter forgatónyomatékot tud produkálni már a gázpedál lenyomásától számítva. A rendszerteljesítmény 141 lóerő összesen, ami meggyőző adat, összehasonlítva a konkurenciával meg pláne az. Külön érdekesség, hogy a hibrideknél megszokott CVT váltó helyett a Hyundai Ioniq hybrid 6 sebességes duplakuplungos DCT automatát kapott.
Érdekesség, hogy a 2020-as modellévtől már kétzónás a rendszer, a 2019-es gyártású tesztautóban ez még nem volt benne. Sallanmentes digitális műszeregység, részben nyitott árnyékolóval Forrás: Ruschel Zoltán Ugyancsak emiatt hiányzott a Hyundai új, BlueLink névre keresztelt, online kapcsolatos, távoli vezérlésre is alkalmas rendszere is. Ugyanakkor a korábbinál jobb felbontású, és 10, 25 colosra nőtt érintőkijelzőn már az új szoftver is futott. A kezdőképernyőt testre szabhatjuk, egyszerre akár három különböző információt is láthatunk rajta. Továbbra is könnyen kezelhető, teljesen magyar és a gyorsaságára sem lehet panaszunk. Klasszikus automatakar helyett nyomógombos irányváltó került középre, mögé kerültek többek közt a menetprogram, az ülésfűtés és az elektromos kézifék kapcsolói Forrás: Ruschel Zoltán Online kapcsolat esetén a beépített navigáció többek között élő forgalmi információkkal dolgozik, illetve okostelefonunkkal figyelemmel követhetjük a töltési folyamatot, valamint ezt és a fűtés/hűtés előprogramozását is megoldhatjuk távolról.