Infotér: Honnan jött az oldal alapításának ötlete? Csontos Zoltán: Akkoriban két dolog motivált minket a leginkább. Az egyik az, hogy 1998-at írtunk, és ekkor mindenki az interneten akart vállalkozni, a Közgáz egyetemre jártunk és mi is ki akartuk próbálni magunkat az üzlet életben. A másik pedig az volt, hogy kollégisták voltunk. Az ételrendelés ekkor még úgy működött, hogy a kollégium 7. emeletéről le kellett mennünk, egy nyilvános telefonfülkéből telefonálni, felhívni az éttermet, a rendelés után pedig visszamenni és várni, aztán ismét lemenni a portára immár a kiszállított ételért. Ekkor jött az ötlet, hogy kényelmesen a szobából tudjunk rendelni az interneten keresztül. Csontos zoltán netpincér telefonszám. Infotér: Volt valamiféle külföldi minta, amiből kiindultak, vagy teljesen saját ötlet volt? CsZ: Nem volt külföldi minta. Ráadásul, évekkel később, amikor kapcsolatban voltunk más nagy külföldi, hozzánk hasonló cégekkel, akkor sem találkoztunk olyannal, amelyik korábban indult volna, mint mi. Szóval az biztos, hogy elsők között voltunk világ szinten.
Én is pl. az első időszakban egyszerre foglalkoztam a sales-el, marketinggel és sok minden mással. Ezután alakultak ki a különböző önálló területek a cégen belül, de így is megmaradt egy mátrix struktúra. A cég fejlődésének lépést kellett tartania a rendelésszámok exponenciális növekedésével, amelyek évről évre szinte duplázódtak. Infotér: Hogyan kezelték akkoriban az ügyfélpanaszokat? CsZ: Már az induláskor volt állandó ügyfélszolgálatunk. Mi az elején úgy gondoltuk az éttermek maguknak fogják frissíteni az étlapjukat. Nagyon gyorsan rájöttünk, hogy ez nem fog működni. Ez nem olyan, mint hirtelen megnyerni a lottó ötöst - Napi.hu. Így az ügyfélszolgálatnak az is a feladat volt, hogy ezeket frissítse, kövesse a változtatásokat, illetve a panaszkezelést is ők intézték. Kezdetben rossz pozícióban voltunk, mivel az ügyfelekkel nem volt közvetlen kommunikációs kapcsolatunk. Az étterem tartotta a kapcsolatot a rendelővel, illetve a cég futárja szállította a rendelést is. Így ekkor még sokan visszaéltek a helyzettel. Nem feltétlen volt érdeke az éttermeknek, hogy mi jutalékot kapjunk, inkább próbálták arra rábeszélni az embereket, hogy az étteremtől közvetlenül telefonon rendeljenek.
A rehabilitációs célú órakeret – a fogyatékosság típusától függően – a kötelező tanórai foglalkozásokra fordítandó óraszám 15–50%-a, míg a fejlesztő foglalkozások időkerete a kötelező tanórai foglalkozásokra fordítandó óraszám 15%-a. Az időkeretet az egyes évfolyamok, osztályok tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosíthatják. A sajátos nevelési igényű tanulót az igazgató – a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatára – mentesítheti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Sérült gyermek a csoportban. Az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat. A sajátos nevelési igényű tanulót a vizsgán hosszabb felkészülési idő illeti meg, lehetővé kell tenni számára az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb. ) használatát, szükség esetén pedig az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval, illetve a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő kiváltását.
A fogyatékosság szó használatát Magyarországon a köznevelés területén az utóbbi években felváltotta a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló kifejezés használata, amit először a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvénnyel vezettek be. A 2011. évi CXC. Kormányablak - Feladatkörök - Sajátos nevelési igény tényének megállapításával kapcsolatos bejelentés. törvény a nemzeti köznevelésről a fogyatékos gyermek, tanuló fogalmán a sajátos nevelési igényű gyermeket érti. Ebben az értelemben a fogyatékosság szó valamilyen tulajdonság kedvezőtlen módosulására utal. A sajátos nevelési igényű gyermekek valamiben különböznek az ép társaiktól, ami miatt kiemelt figyelmet igényelnek. Nevelésük, oktatásuk a szakértői bizottság véleménye alapján történhet gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt többségi intézményben. Az óvodai nevelés során a sajátos nevelési igény a szokásostól eltérő nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve a szakértői vélemény alapján kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárásokat tesz szükségessé.
Főállású gyógypedagógus, aki naponta jelen van a bölcsődében, egyéni fejlesztő foglalkozásokat tart napi rendszerességgel. A gyógypedagógus folyamatosan együttműködik a gondozónővel, konzultál a szakvizsgálatokat végző orvosokkal, utazó gyógypedagógussal, pszichológussal, más szakemberekkel, szükség esetén változtat a módszerekben, a programban és a fejlesztő eszközökben A gyógypedagógus meghatározott időközönként (2 - 3 havonta) újra felméri a gyermekek állapotát, ehhez igazítja a programot. Csoportos foglalkozás 0 - 3 éves kora között legalább heti 4 órát 3 - 5 éves kora között legalább heti 6 órát kell biztosítani. Teljes integrációban az egyéni foglalkozás, a gondozás, a gondozásba épített fejlesztés és az ép társakkal való együttlét biztosítja a sérült gyermek harmonikus fejlődését. A speciális és a részleges integrációban működő csoportokban a csoportos foglalkozás a napirend része. A gyógypedagógus tervezi, és napi rendszerességgel vezeti azokat. A csoport gondozónőjével megbeszéli a foglalkozással elérni kívánt hosszú távú célkitűzéseket és az ahhoz vezető apró lépéseket.