Mivel egy abszolút laktató (hústól és zöldségektől gazdag) fogásról van szó, így friss kovászos kenyéren, plusz tejfölön, friss kaporlevelen túl más hozzávalót nem igényel, de ha savanykásabban fogyasztanánk, a friss citrom levét ne sajnáljuk. leves magyaros receptek levesek magyaros levesek palócleves palócleves recept az eredeti palócleves bográcsozás gundel jános mikszáth kálmán Hozzávalók További cikkek Család Hét fogás hét napra – Ha semmire sincs időd, ezek... Az iskolák még mindig zárva, a munkából sem lett kevesebb, idő híján pedig gyorsan kéne összeütni valami laktatót és finomat. Általános probléma, ugye? Szerencsére számos, szinte magától elkészülő receptet tudunk neked mutatni, hogy ne legyen teher a főzés!
A magyaros ízek szerelmesei nem hagyhatják ki ezt a megannyi érékes, és finom hozzávalóból álló laktató levest, ami kicsit hasonlít a gulyásleveshez, de jóval savanykásabb íze van ennél. Mutatunk is egy nagyon jó receptet hozzá, de először nézzük, hogy honnan is származik ez a laktató és ízletes magyaros leves! A palócleves története Bár teljesen egyértelműnek tűnik, a közhiedelemmel ellentétben a palócleves nem a palócokról kapta a nevét. De akkor mégis honnan? Egészen pontosan nem lehet tudni, hogy hogyan keletkezett a leves, a pontos eredetét nem lehet tudni, de legendák hada lengi körbe. Az egyik szerint a levest Gundel János készítette el egy megnyitó alkalmából és Mikszáth Kálmánról nevezte el, akit ugyebár a "legnagyobb palócnak" hívtak, és innen a név. De ide kapcsolódva egy olyan történet is van, hogy Gundel János a híres palóclevest Mikszáth születésnapjára tálalta fel 1892-ben, amikor is az író különleges levest kért, azt kérte, hogy olyan levessel lepje meg, amilyet még sosem evett és "amelyik magában foglalja a magyar konyha minden zamatát".
A puhára párolt húshoz adjuk a krumplit és a zöldbabot a levével együtt, az egészet lassan forraljuk, ha szükséges sóval illetve ízlés szerint borssal, köménnyel utána ízesítjük. Amikor elkészült, akkor szoktak egy kis fűszerpaprikával zsemleszínű rántást készíteni és ezzel kiforralni. Így is lehet, én étkezési keményítőt szoktam használni a sűrítésre: pohárba kevés hideg vizet öntök, abba bele kb. 2-3 evőkanál keményítőt (a minőségétől függően), jól elkeverem csomómentesre, hozzáadom a tejfölt, szintén jól elkeverem, hogy egynemű legyen és a forrásban lévő levesbe csurgatom folyamatos keverés közben, így nem lesz "pelyhes" a leves, nem úszkálnak majd tejföldarabok a felszínén. Vágódeszkáról késsel beleszaggatom a galuskát (ezt sem szoktak beletenni, de én szeretem, dúsítja is a levest és a petrezselymes betét látványos is). Így már csak néhány percet főzöm, közben ízlés szerint pikánssá lehet tenni egy nagyon pici ecettel. Friss kenyérrel, külön csészékben tejföllel és tört erős paprikával tálaljuk.
Legtöbbször csak a vasútról köszöntöttem, arra jöttem, már félórával előbb lesni kezdtem az ablakból – nem hiszem, hogy akár éjszaka is eltévesztettem volna. Ott állott az öreg napban, esőben; kedélyesen, zömöken, mint az alföldi bakterek. Összeköszöntünk. "Szervusz! " – mondtam neki, mert évek alatt bizalmas viszonyba kerültünk. De csak csöndesen, hogy más meg ne hallja. S az egy perc alatt, míg állt a vonat, eszembe jutott mindig az a délután, mikor megismerkedtünk: pontosan lepergett az első szó, kéznyújtás, csodálkozás. A fa várt rám s elmondta mindig ugyanezt; ami azóta régen igaz sem volt már. 1919 októberében, mikor átutaztam külföld felé az állomás előtt, a fám csapzott esőben várt rám. Kopott volt, ázott, megőszült. Ősz volt; te is öregszel, barátom, üdvözöltem. Holott fiatalok vagyunk még mind a ketten. Akkor azt a földet, ahol a fa állott, már átkanyarította Clemenceau krétája. Az éjszaka királynője 41 rész magyarul filmek. Jó neki, nem érzi, gondoltam, mikor odébbfutott a vonat. Föld hát föld – elél akármelyik pontján a világnak, s mindenütt ugyanaz a nap süt rá.
Szinte csüngök rajta: együtt küzdünk a titkos számonkérő hang ellen. Ez román s ez gót? Nem bízza el magát, nem ugrik be, de nem is gyanakszik, egyszerűen tudomásul veszi túlbuzgó modorom. Befelé azonban láthatólag megnyugszik, mint aki élete végén, elhagyatva egy elvi jelentőségű pört nyer. Benne nincs hiba, most is fujja a leckét, amit a jó sekrestyéstől tanult. A világért se tesz hozzá semmit: a dómba temetett III. Frigyes, Lotharingiai Károly vagy Szavojai Jenő úgy állnak előtte, mint három kaszinói úr, akiknek a Sacher étteremben se lehetett azt felelni, hogy sajnáljuk, mára nincs különszoba. Márai Sándor: Pesti levél : hungarianliterature. A belső hang elcsitul, mit akar még? Megszállottan kering a templom körül, mint Sándor pápa a vatikáni aranyzsákok körül. Meg akar jutalmazni: magyar emléket keres. És Isten, aki sok csodát tett a hű Habsburgok templomával, rajtunk is megkönyörül. Az északi falból egy szószék dudorodik ki, fölötte lófarkas zászlót taposva egy szerzetes készül a mennybe. A kis ember megáll, egyszerűen, keményen mondja: – Itt beszélt Kapisztrán a bécsiekhez, mielőtt Belgrádot megvédtük volna a török ellen.
Pesten savanyúak az emberek, szegények, indolensek és fáradtak. Soha fáradtabb várost. A fiatal Pest, a hangos, hencegő kölyök világváros pár esztendő alatt megöregedett, megkopott. Aki négy éve nem látta, úgy jár vele, mint az emberekkel, akik utcái közt járnak és falai közt élnek: szeretne egy nagyot köszönni az ismerős idegen felé, de a fél mozdulat benne marad a karjában. Hátha mégsem. És szégyenkezve elsompolyog, mert annyira megöregedett a másik. Az idegen, ha külföldről jön, a párkánynánai állomás mögött látja meg a vasút ablakaiból a Dunát. Négy éve nem láttam a Dunát. Különös érzés négy év után újra látni, öregen, sárgán, konokan, bölcsen, irtózatosan. A parton füzek állnak. A földeken parasztok mennek sovány lovak után. Az éjszaka királynője 41 rész magyarul teljes. Amikor jöttem, már ütközött a vetés Magyarországon. A magyar hordár, az első magyar hivatalnok, akit négy esztendeje láttam, tükörfényes foszladozó egyenruhában állott a vasút előtt. Mellette kollégája, a cseh hordár, kitűnű új barna lajbiban. Úgy álltak ott ketten, mint két sors.