Hirdetés Névnapodra Egy nap, majdnem olyan mint a többi, De az emlék már a holnap poharát tölti, És a holnap most még csak álomvilág, Ám a perc itt van, mosollyal nyit rád, Hogy legyen erőd, legyen hited, Amíg utadon terhedet viszed, És tudj nevetni, játszani örömmel, Hogy a holnap szeretni jöjjön el, Napsugárral, esővel, szivárvánnyal, A szívben tüzel, a kertben száz virággal, S hogy legyen aki szeret, S ott van Veled, Boldog névnapot kívánok Neked! Hirdetés
Erzsébet napi zenés köszöntő🌹Boldog Névnapot! 🌹 - YouTube
A török sereg felszerelését hátrahagyva menekült, a szultán pedig egyes feljegyzések szerint a kudarc miatt véget akart vetni életének. A győzelem után a török terjeszkedés hét évtizedre megtorpant, a délvidéki erősséget csak 1521-ben tudta bevenni I. Szulejmán. A nándorfehérvári diadal emlékére vezette be 1457-ben III. Callixtus pápa az Úr színeváltozása ünnepet augusztus 6-ra, a győzelmi hír vételének időpontjára. A közhiedelemmel ellentétben viszont a déli harangozást még az ütközet előtt rendelte el könyörgésként a török támadás miatt, és csak a győzelem után változtatta a hálaadás harangszavává. A katonai diadalt nem sikerült kiaknázni: a keresztes had felbomlott, a csata után kitört pestisnek Hunyadi és Kapisztrán is áldozatául esett. A nándorfehérvári győzelem a magyar hadtörténet legfényesebb lapjaira kívánkozik. (MTI)
Ennek tulajdonítható, hogy a harangszót sokan mindmáig a nándorfehérvári diadal jelének tartják. De akkor hogyan alakult ki a déli harangozás szokása, ha Callixtus azt a délutáni órákra rendelte el? Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy annak születése semmiképpen sem a nándorfehérvári eseményekhez köthető: a konstanzi zsinat határozata szerint ugyanis péntek délben – Jézus szenvedésének emlékére – már több évtized óta rendszeresen megszólaltak a harangok. A két szokást az 1500-as szentév alkalmával kiadott pápai bulla kapcsolta össze, miután VI. Sándor – a növekvő török veszély okán – megerősítette elődje 1456-os rendelkezését, és minden napra elrendelte a déli harangozást. Dugovics Titusz alakja Dugovics Titusz alakja a mai magyar történelmi hagyományban a hősi önfeláldozás és hazaszeretet egyik legismertebb szimbólumává vált. Szűkebb értelemben az országot és a kereszténységet a pogány török támadástól védő valamennyi keresztény, illetve a Nándorfehérvárt hatalmas túlerővel szemben védő katonák önfeláldozó hősiességének jelképe.
A döntő ütközet július 21-én kezdődött. A törökök öldöklő küzdelemben áttörték a külső védvonalat, és már a belső várat ostromolták. Dugovics Titusz ekkor ragadta magával a mélybe az egyik török zászlót. Dugovics "mivel sehogy sem tudta megakadályozni, hogy a toronyra kitűzze a jelvényt, átnyalábolta a törököt, és a magasból a mélybe leugorva, magával rántotta" – jegyezte le a történteket Antonio Bonfini. Másnap, július 22-én azonban a Száva bal partjáról átkelő fellelkesült keresztesek, élükön a hetvenéves Kapisztránnal, támadásba lendültek, Hunyadi pedig a várból kitörve elfoglalta a török ágyúkat, ezután együttesen szétszórták az ostromlók derékhadát. A szerencse a magyarok mellé állt, mert a törököket felkészületlenül érte a váratlan támadás. A győzelem teljes volt, a török sereg maradéka még aznap éjszaka elmenekült. Néhány nap múlva — a győzelem hírére? — befutottak a nagyúri bandériumok, s V. László vezetésével közeledett a király serege is. Hunyadi János legnagyobb érdeme elsősorban nem a győztes hadjáratok sora, hanem a magyar határvédelmi szervezet és a végvárrendszer biztosítása és megszilárdítása volt.
A szultán a folyamatos ágyúzások után 1456 július 21-én délután rendelte el a döntő rohamot a romos falak ellen. A válogatott török katonák, a janicsárok hamarosan betörtek a külső várba, sőt élcsapataik már a belső vár nagy központi terén harcoltak. A helyzet válságos volt. Hunyadi kétszer is kivetette nehézlovasaival a várudvarról az ostromlókat. A harcok egyik szünetében Hunyadi hajóra szállt és új, friss csapatokat vitt be a várba. A harc este és éjszaka is folytatódott. Éjfél felé újra nagy rohamot indítottak a törökök. A janicsárok most is betörtek a várba, más helyeken pedig a falakat vívták. A belső vár falán egy török zászlót kitűzni akaró janicsárt Hunyadi régi vitéze, Dugovics Titusz próbálta ebben megakadályozni, s mivel másként nem bírt vele, zászlóstul együtt magával rántott a törököt a mélységbe, mindketten ott haltak meg a falak tövében. Ez a hőstett is megsokszorozta a várvédők erejét, kitartását. Amikor Hunyadi János látta, hogy az ostromlók fáradnak, a lovasságával rácsapott a belső vár udvarán harcoló janicsárokra, és teljesen széttörte az ellenállásukat.
Játékosunk írta: "A Végzetúr játék olyan, mint az ogre. Rétegekből áll. Bárhány réteget fejtesz is le róla, újabb és újabb mélységei nyílnak meg. Míg a legtöbb karakterfejlesztő játékban egy vagy több egyenes út vezet a sikerhez, itt a fejlődés egy fa koronájához hasonlít, ahol a gyökér a közös indulópont, a levelek között pedig mindenki megtalálhatja a saját személyre szabott kihívását. A Végzetúr másik fő erőssége, hogy rendkívül tág teret kínál a játékostársaiddal való interakciókra, legyen az együttműködés vagy épp rivalizálás. " Morze - V3 még több ajánlás