Ez nem rossz, ugyanakkor nem is nélkülözhetetlen feature, de legalább mutatja az irányt, amerre a játékok vezérlése immár visszavonhatatlanul halad. A multiplayer mód itt is megtalálható, de az kb. ugyanannyit ad a játékhoz, mint eddig, vagyis ha nem is ront rajta, de nem is emeli annak szavatosságát. Az (én véleményem szerint) eddigi legjobb Tomb Raider játék új kiadása, a next-gen konzolokra megjelent Definitive Edition tartalmilag ugyan nem ad sokat az eleve remek alapváltozathoz, de kiváló megvalósítása, no meg az újgenerációs konzolokban rejlő erő segítségével egy komolyabb asztali számítógép teljesítményét hozza el a nappalinkba. Ügyesen átgondolt apróbb módosításai még pörgősebbé, alternatív vezérlési lehetőségei pedig különlegessé teszik azt. Mindazonáltal azt gondolom, hogy aki már kipróbálta valamelyik előző változatot, semmiről nem marad le, ha nem néz bele ebbe a portba. Annak, aki azonban még nem játszott vele, de rendelkezik PlayStation 4-gyel vagy Xbox One-nal, amint kikapcsolta a gépet a cikk elolvasása után, irány a legközelebbi videojáték-szaküzlet!
Bár a PC master race felkent hívei szerint egy konzol sosem lehet képes arra, mint egy igazi gamer gép, a helyzet az, hogy a Definitive Edition PS4-es verzióját játszva olyan vizuális orgiát kapunk, mintha egy bivalyerős asztali gépen futtatnánk a programot, méghozzá Ultra beállítások mellett – és a képfrissítést leszámítva ugyanez mondható el a játék Xbox One verziójáról is. A kérdés már csak az, hogy mindez ér-e annyit, hogy kifizessünk érte 60 dollárt, avagy 17. 000 magyar forintot? A válasz Amennyiben tavaly kimaradt a Tomb Raider reboot, és rendelkezel Xbox One-nal vagy PS4-gyel, akkor nem kétséges, hogy ezt a játékot érdemes beszerezni, ugyanis az akciódús és tartalmas játékélmény mellé (lásd a részletesebb tavalyi tesztünket) ezúttal csúcskategóriás grafika is dukál, sőt még az sem ördögtől való gondolat, hogy akkor is benevezz erre a verzióra, ha PS3-on vagy X360-on egyszer már végigtoltad a játékot. A PC-s változat tulajdonosainál viszont már csak a legelvakultabb rajongóknak ajánlható a Definitive Edition, ugyanis ebben az esetben tényleg alig észrevehető plusz várható a korábbi (vizuális) élményekhez képest.
Tomb Raider - Definitive Edition - Ps4 játékszoftver Akció, Lövöldözős Termékleírás: A filmszerű akció-kalandot - melyben a fiatal Lara Croft-ot a körülmények arra kényszerítik, hogy egy tapasztalatlan nőből egy kőkemény túlélővé váljon – végre újraalkották Xbox One és PS4 platformokra is! A január végén megjelenő Tomb Raider - Definitive Edition Larája szinte megszállott részletességgel lett újraalkotva, a játék környezete pedig lélegzetelállítóan valósághű. Ahhoz, hogy legelső kalandját túlélje és felfedje a sziget halálos titkát, Larának nem csak az életéért kell küzdenie az intenzív harcokban, de fegyvereit és felszerelését is folyamatosan kell alakítania, miközben az embert próbáló környezettel dacol. A kritikusok által is magasztalt akció-kaland ezen kiadása tartalmazza a Dark Horse képregény, a Brady games mini-artbook digitális változatait, valamint az összes eddig megjelent letölthető tartalmat.
Az új Tomb Raider bizony ízig-vérig akciójáték, pörgős platformszekciókkal, és némi felfedezéssel. Persze felemlegethetnénk, hogy a nevével ellentétben alig-alig vannak benne sírok, amik fosztogatásra várnak, és amik vannak, nos, azok is megoldhatók egy félig megszárított cipőtalp intelligenciaszintjével. Egyébként a Definitive Editionben több felfedezhető sírt kapunk, egyet rögtön a játék eleje felé. És akkor ezzel rá is térhetünk arra, mi az a Definitive Edition, és miért van rá szükséged. Nos, mondjuk ki: ha végigtoltad az alapverziót, akkor nincs rá szükséged. Ha PC-n toltad végig az alapverziót a legmagasabb grafikai beállítások mellett, akkor pláne nincs rá szükséged. Ha viszont most vetnéd bele magad először Lara új kalandjaiba, akkor ez az a verzió, amire szükséged van. Mert mi a Definitive Edition? Nos, tudjuk le az apróságokat, hogy utána rátérhessünk a lényegre. Tartalmi szempontból teljesen megegyezik az alap kiadással, csak benne van minden DLC. Ez azt jelenti, hogy megkapjuk az összes multiplayer pályát, néhány extra sírt, pár új rucit Lara babának, éééééééééééééééés ennyi.
Ezek mellett Lara jellemfejlődése és átalakulása is hihető: igen, kicsit hamar vált át szerencsétlen kiscsajból gyilkológéppé, de a narratíva ezt viszonylag jól alátámasztja: kezdetekben csak védi magát, később pedig megtörik, és killing spree-re indul íjával, baltájával, és minden más eszközével, amit a szigeten talál. Kiemelkedő sztori ez? Nem. Felejthető, sablonos karakterekkel van tele? Igen. De valahogy mégis szerethető az egész. Valójában úgy gondolom, ha a Tomb Raider nem olyan címekkel jelenik meg egy évben, mint a The Last of Us, akkor akár néhány évjátéka díjat is besöpörhetett volna, így viszont némileg mellőzték mindenhol - kivéve a Gamekapcson, nálunk szinte mindenki megemlítette a maga kis listájában. Persze nem csak azért, mert bele tudtuk magunkat élni a fiatal Lara kalandjaiba, hanem mert a játékmenet is jelentősen megváltozott. Elfelejthettük az idegesítő, centire kiszámolt, buta animációs fázisokkal nehezített ügyességi szekciókat és karhúzogatásokat, meg tekergetéseket.
Ami miatt ez a Definitive Edition, az a grafika, amit teljesen felújítottak az Xbox One és a PlayStation 4 hardverére, és ami így már több ponton maga mögé utasítja a maximumra húzott PC-s verziót is. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a konzolokon a fejlesztők könnyen ki tudják használni az aszinkron GPGPU-számításokat, így egy csomó olyan effektet tudnak elkészíteni, ami PC-n egyszerűen nagyon drága hardvert igényelne, vagy közel teljesen megvalósíthatatlan lenne. Kezdve például Lara hajával. A PC-s verzió esetében még a legdurvább videokártyákat is visszafogja a TressFX használata, a Definitive Edition azonban konzolokon simán megbirkózik vele a vas. Ennek köszönhetően főhősnőnk lobonca az esetek többségében teljesen realisztikusan reagál a fizikai törvényeire, és persze szinte hajszálanként lengedezik. Egyébként ha már itt tartunk, érdemes megjegyezni, hogy gyakorlatilag Lara teljes arcát átalakították. Persze hasonlít az alapverzióra, de a pofija még részletesebb, és még gazdagabb mimikára képes.
De, sima kakashere, és tényleg akkora, mint egy fél pingponglabda. Most már csak azt kell megtudni, hogy hogyan kell elkészíteni, de hát a magyar konyha ebből a szempontból (is) egészen csodás, hiszen a válasz, mint oly sok kérdésre, most is: a pörköltalap. Már csak egy kérdés maradt: a főzési idő, ami nem több 10-15 percnél. Sajnos láttam én már étteremben a felismerhetetlenségig szétfőtt kakasherepörköltet, hát, én azt nem tettem volna az asztalra, de nem is megyünk többet abba az étterembe. Most, hogy elméletben már mindent tudunk, készítsük is el a kakasherepörköltet kapros-tejfölös sztrapacskával! Kakasherepörkölt kapros-tejfölös sztrapacskával Készül a kakasherepörkölt (A szerző fotója) Hozzávalók 1 nagy fej hagyma 2 evőkanál zsír, lehet liba-, kacsa-, vagy disznózsír is, nekem pont volt otthon tyúkzsír, ne is kérdezzétek! fél kg kakashere (vagy amennyit kapunk és megeszünk, de akkor arányítsuk a többi hozzávalót! Nokedli főzési ideje hr. ) 1 evőkanál pirospaprika 1 db paradicsom nyáron, ilyenkor meg 2 evőkanál passzírozott paradicsom 2 gerezd fokhagyma só ízlés szerint víz A sztrapacskához 2 nagy krumpli liszt, amennyit felvesz (szívesen.
Aki – legalább elméletben – nyitott a különböző ízekre és a megszokottól eltérő, hogy úgy ne mondjam, bizarr ételekre, bizonyára ismeri Andrew Zimmernt. Tudjátok, az a kopasz, testes amerikai fickó, narancssárga keretes szemüveggel, aki mindent, de szó szerint mindent megkóstol a világon, a nyárson sült mormotától a kumiszig (erjesztett lótej), meg még amit el sem tudunk képzelni. Ez a műsora lényege: utazik a világban és olyan ételeket tesz a szájába, csodálatra méltó kíváncsisággal és nyitottsággal, amiről mi itt sokszor még csak nem is hallottunk. Szakácskönyv/Tanácsok/Z/Zöldborsó – Wikikönyvek. Kakasherepörkölt kapros-tejfölös sztrapacskával, nyami (A szerző fotója) Az persze már vérmérséklet kérdése, hogy ezt milyen szemmel nézzük, van, aki borzongva, mint egy thrillert, és van, aki magát képzeli Andrew Zimmern helyébe sóvárogva: bárcsak az ő levesébe főzték volna bele azokat a gusztusos, opálos fecskefészkeket, vagy az ő tányérjára tették volna a szárított, akkurátusan felszeletelt kígyótojást! Micsoda csemegék, mekkora szerencse fia ez a Zimmern a melójával együtt!
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Zöldborsó A nyers, zsenge friss cukorborsó kedvenc gyerekcsemege. Cukorborsóleves, és főzelék készülhet belőle, de más levesek, rizses köretek, párolva saláták ízesítője, kiegészítője. A zsenge zöldborsót ne főzzük, akár levest, akár főzeléket készítünk belőle. Csak pároljuk kevés víz hozzáadásával, zsíron. A párolás a zöldség belső sejtrétegeit megvédi a kilúgozástól. A sejtlazítást a gőz végzi. Ha a zöldborsót előre megtisztítjuk, ne tegyük vízbe, hanem főzésig takarjuk le egy tiszta nedves ruhával. Így nem szárad ki, friss marad. A zöldborsó lefagyasztható, egy évig is eláll. Főzési ideje kuktában (forrásától, azaz a sípolástól számítva): 2-3 perc. Nokedli főzési idée cadeau originale. Ha a zöldborsót főzzük, a főzővizébe egy kevés cukrot (egy kávéskanál cukrot) is tegyünk, üde zöld marad. Csak utólag sózzuk. m v sz Konyhai tanácsok-trt Figyelem!
Figyelem! A lapokon újabb szavak és kifejezések is szerepelhetnek...