Az új Tomb Raider bizony ízig-vérig akciójáték, pörgős platformszekciókkal, és némi felfedezéssel. Persze felemlegethetnénk, hogy a nevével ellentétben alig-alig vannak benne sírok, amik fosztogatásra várnak, és amik vannak, nos, azok is megoldhatók egy félig megszárított cipőtalp intelligenciaszintjével. Egyébként a Definitive Editionben több felfedezhető sírt kapunk, egyet rögtön a játék eleje felé. És akkor ezzel rá is térhetünk arra, mi az a Definitive Edition, és miért van rá szükséged. Nos, mondjuk ki: ha végigtoltad az alapverziót, akkor nincs rá szükséged. Ha PC-n toltad végig az alapverziót a legmagasabb grafikai beállítások mellett, akkor pláne nincs rá szükséged. Ha viszont most vetnéd bele magad először Lara új kalandjaiba, akkor ez az a verzió, amire szükséged van. Mert mi a Definitive Edition? Nos, tudjuk le az apróságokat, hogy utána rátérhessünk a lényegre. Tartalmi szempontból teljesen megegyezik az alap kiadással, csak benne van minden DLC. Ez azt jelenti, hogy megkapjuk az összes multiplayer pályát, néhány extra sírt, pár új rucit Lara babának, éééééééééééééééés ennyi.
Ezek mellett Lara jellemfejlődése és átalakulása is hihető: igen, kicsit hamar vált át szerencsétlen kiscsajból gyilkológéppé, de a narratíva ezt viszonylag jól alátámasztja: kezdetekben csak védi magát, később pedig megtörik, és killing spree-re indul íjával, baltájával, és minden más eszközével, amit a szigeten talál. Kiemelkedő sztori ez? Nem. Felejthető, sablonos karakterekkel van tele? Igen. De valahogy mégis szerethető az egész. Valójában úgy gondolom, ha a Tomb Raider nem olyan címekkel jelenik meg egy évben, mint a The Last of Us, akkor akár néhány évjátéka díjat is besöpörhetett volna, így viszont némileg mellőzték mindenhol - kivéve a Gamekapcson, nálunk szinte mindenki megemlítette a maga kis listájában. Persze nem csak azért, mert bele tudtuk magunkat élni a fiatal Lara kalandjaiba, hanem mert a játékmenet is jelentősen megváltozott. Elfelejthettük az idegesítő, centire kiszámolt, buta animációs fázisokkal nehezített ügyességi szekciókat és karhúzogatásokat, meg tekergetéseket.
Mars! ■ értékelés Tomb Raider: Definitive Edition Pozitívumok Erős PC-ket idéző teljesítmény Villámgyors játék Még pörgősebb játékmenet Könnyebben abszolválható QTE-k Használja a masinákban rejlő lehetőségeket... Negatívumok... még ha nem is maradéktalanul Igazából semmi kiemelkedőt nem ad az alapváltozathoz A multiplayer mód még mindig felesleges 9, 0 grafika 9 hangok 9 játszhatóság 9 hangulat 10 hozzászólások (0) ajánlott olvasnivaló
Ismertető/teszt 2013 egyik legjobb játéka gyönyörűen teljesít az új konzolgeneráción. 2014. 02. 10. 23:25 | szerző: gregmerch | Ismertető/teszt Őszintén megmondom, nem hiszek a ma oly divatos remake-ekben és rebootokban. Azért nem, mert tízből nyolc-kilenc esetben hatalmas csalódást okoznak. Mindenki kedvenc műkedvelő régész/sírrabló hősnőjének, Lara Croftnak egyre ellaposodó kalandjait például legalább két alkalommal próbálták újraéleszteni – több-kevesebb sikerrel –, amelyek közül az eredeti fejlesztő Core Design csapatát leváltó Crystal Dynamics próbálkozása nem volt ugyan rossz, de hatalmas változást azért, valljuk be, nem hozott az addigra igencsak megfáradt szériába. Aztán tavaly, a harmadik "nulláról kezdés" végre nem hogy brutálisan jól sikerült, de sokak (köztük jómagam) számára is egyenesen a 2013-as esztendő legjobb alkotását hozta el. Kiválóan átgondolt történet, pörgős, kicsit sem monoton játékmenet, remek arányban kevert ügyességi, puzzle és akció részek, valamint szem- és fülkápráztató megvalósítás jellemezték ezt a gyöngyszemet, amely nem volt ugyan tökéletes, de képes volt visszaadni a hitünket (az enyémet legalábbis biztosan) a rebootok létjogosultságában.
A fények, az árnyékok, a vízfelület, a környezet, a szereplők, az átvezetők kivétel nélkül egy felső kategóriás számítógép teljesítményét varázsolják televíziónk képernyőjére. Az azonban egy kicsit fura volt nekem, hogy Ms. Croft arcvonásai is valamelyest "marconábbak" lettek ebben a portban. A játék sebessége hibátlan, ahogy említettem, folyamatosan tartja a 60-as másodpercenkénti képfrissítést, amelyet az 1080p felbontás sem befolyásol. Ez a sebesség (no és némi praktikussági szempontból tett módosítás) valahogy felgyorsítja, még pörgősebbé teszi a játékot. Kimaradt néhány apróbb játékrész (például amikor a hajószerencsétlenség után Larának ki kell úsznia a partra), fáklyánkat immár automatikusan meggyújtjuk egy-egy arra alkalmas hely közelében, és a QTE-k ezúttal sokkal könnyebben abszolválhatók – így az sem okoz például különösebb gondot, ha egy farkast közelharcban kell legyűrnünk. A hangok, a zene és a szinkron semmit nem változott, vagyis abszolút rendben van ezen a téren minden.
Ami miatt ez a Definitive Edition, az a grafika, amit teljesen felújítottak az Xbox One és a PlayStation 4 hardverére, és ami így már több ponton maga mögé utasítja a maximumra húzott PC-s verziót is. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a konzolokon a fejlesztők könnyen ki tudják használni az aszinkron GPGPU-számításokat, így egy csomó olyan effektet tudnak elkészíteni, ami PC-n egyszerűen nagyon drága hardvert igényelne, vagy közel teljesen megvalósíthatatlan lenne. Kezdve például Lara hajával. A PC-s verzió esetében még a legdurvább videokártyákat is visszafogja a TressFX használata, a Definitive Edition azonban konzolokon simán megbirkózik vele a vas. Ennek köszönhetően főhősnőnk lobonca az esetek többségében teljesen realisztikusan reagál a fizikai törvényeire, és persze szinte hajszálanként lengedezik. Egyébként ha már itt tartunk, érdemes megjegyezni, hogy gyakorlatilag Lara teljes arcát átalakították. Persze hasonlít az alapverzióra, de a pofija még részletesebb, és még gazdagabb mimikára képes.
A rántott húsnak ha zsírban sül van egy jellegzetesen finom íze. Ha semmiképp sem akarjuk tisztán használni, meg lehet próbálni a fele-fele keveréket. És ha olajjal sütünk, rakjunk bele egy kis vajat is, valódi vajat, kellemes ízhatása van. loading... Ha szereted a retrót, ha érdekel a múlt - nézz szét Retrográd oldalunkon is! Legjobb receptek Krumplis pogácsa, még ahogy a Nagyi készítette Nagyi krumplis pogácsája volt az igazi... A krumplis pogácsa külön kategória a pogácsák között. Valahogy teljesen más. Rántott húsnak való hús nélküli. Puhább, és kellemes falatozgatni belőle. Akár kenyér helyett is fogyasztható más étel kísérőjeként. Régen ezt az ételt zsírral készítették. Manapság használhatunk helyette margarint, de még véletlenül sem a light fajtát. Nem azért, mert egészségtelenebbül akarunk élni, - nem sütésre találták ki. Ettől a tészta lágy, nyúlós lesz, kezelhetetlen, és ha dolgozni akarunk vele sokkal több lisztet vesz fel, amitől a kisült pogácsa kemény lesz.
A sütőben készült rántott csirke nem újdonság azok számára, akik tudatosan és rendszeresen sütnek-főznek – a bő zsiradékban való sütögetés elkerülése nemes cél, és sokaknak sikeresen be is válik az olajtól csöpögő serpenyő sütőre illetve tepsire cserélése. Jóval kevesebb olaj, talán némileg szárazabb, de számottevően kevésbé kalóriadús, és bőven élvezhető hús a végeredmény. Na de úgy tűnik, hogy a sütőben készült rántott hús élménye fokozható, és, bár nem feltétlen egészséges a titkos hozzávaló, amiről szó lesz, annál finomabb és praktikusabb. …. pedig a MAJONÉZ! Bizony, a nyers hússzeleteket és húsdarabokat panírozásnál tojással elkevert majonézbe fogatjuk, aztán kerül rájuk a zsemlemorzsa (a pankómorzsával elkevert sima változat a legjobb, de akár tört cornflakes is lehet! Rántott húsnak való hui min. ), végül mehet a tepsire, némi olajsprickolás, és sütés! Hogy miért pont majonéz? Amellett, hogy a kedvenc szószunk, ad egy nem elhanyagolható nedvességet és plusz zsírosságot a húsnak, ami így nem szárad ki, és sokkal omlósabb is lesz.
Magyarul: Ha csúnyán beszélsz, rágalmazol, sértegetsz bárkit vagy médiákat, közösségi médiákat, a Google és/vagy a Facebook, Twitter letilt x időre, de olyat is hallottunk már, hogy kitilt örökre. Rántott húsnak való hussein. Ezektől óvakodj, viszont ha van véleményed, és az más, mint a többi olvasói vélemény, nyugodtan mondd el, írd le, mi örülünk minden véleménynek. Ettől (is) sajtó a sajtó. Nekünk fontos a Te véleményed, mert fontos vagy nekünk Te magad is! Köszönjük, további jó olvasást, informálódást és kellemes időtöltést kívánunk: Online Média szerkesztősége
Az pedig külön színt ad az egész történetnek, hogy a szövetséges Donáth Anna egyidejűleg pont amiatt lamentált a maga felületén, hogy Magyarországon "milliók élnek egzisztenciális kiszolgáltatottságban", és konkrétan "párhuzamos megélhetési válságok tombolnak", immár többes számban (a március 15-i hosszú hétvégén pedig nyilván Mészáros Lőrinc töltötte fel a szálláshelyeket csurig statisztákkal, hogy azt higgyük balgán, a polgároknak még wellnessre is futja válság idején). Ha a magyarok milliói az év 365 napján az egzisztenciájukért küzdenek, és a farhátról is csak álmodnak, akkor nem cinikus-e vajon kiállni, és hősies lemondásnak beállítani, hogy MZP 40 napig bográcsgulyást nem, csak csirkemájat, zsíros pirítóst, harcsát, pisztrángot, lazacot, garnélarákot, valamint tonhalsteaket fogyaszt? De az Ukrajnából menekülők százezreinek és holtfáradt segítőiknek láttán se feltétlenül esik hasra az ember attól az áldozattól, hogy egy gyakorló katolikus nagyböjtben a kényelmes autójából kiszállva hőkőn sült perecet eszik pörkölt helyett.