Vörsmarty és Arany Vörösmarty Mihály Előszó és Arany János Letészem a lantot című művének összehasonlító elemzése Vörösmarty Mihály (1800-1855) és Arany János (1817-1882) kortársak voltak. Mindketten a Magyarország történelmét és sorsát oly nagyon meghatározó XIX. - században éltek. Az 1825-től 1848-is számított reformkor felrázta a magyarságot, és a nemzeti összetartás oldalára állította a lakosságot. Az 1848-49-es szabadságharcban a hazafiak kart karba öltve harcoltak a magyar szabadságért, amit végül nem sikerült elérniük. Vörösmarty Mihály: Előszó (elemzés) - Műelemzés Blog. Az ezután következő megtorlás évei soha nem gyógyuló sebeket ejtettek az országon. Végül 1867-ben megszületett a kiegyezés, és Ausztria és Magyarország között dualizmus jött létre. A szabadságharc leverése az egész magyarságot lesújtotta. A fegyverletétel hatására született az Előszó és a Letészem a lantot című mű is. Mindkét vers elégia. Ez a műfaj a melankolikus hangnem, a lemondás, az értékveszteség kifejezője. Vörösmarty Mihály az Előszóban egy hatalmassá növesztett évet ír le, amely valójában az 1848-49-es évek eseményeit, hangulatát mutatja be.
A 2. rész (19-33. sor) egy kozmikus méretű, óriási pusztító vihart ír le, amely az alkotó korszak reményeit romba dönti, a szabadság és függetlenség elérését lehetetlenné teszi. Az apokaliptikus sorok vízióként hatnak, de valós esemény – a szabadságharc leverése – bújik meg mögöttük. Ehhez az eseményhez az ősz képét kapcsolja a költő. A 3. rész (34-42. sor) a Vörösmarty korabeli jelen t ábrázolja, az elvesztett szabadságharc után bekövetkező terror rettenetes mozdulatlanságát és csendjét, amelyet a tél képével érzékeltet. Vörösmarty mihály tételek, elemzések. Az utolsó, 4. rész (43-50. sor) a közeljövő t festi meg, amely az elnyomás folytatódása miatt elkeserítő és vigasztalan. Az újból visszatérő tavasz is álságos és hazug, csak színleli a jókedvet. Vörösmarty a mondatszerkesztésével is kifejezi a tartalmi mondanivalót. A tavasz munkás-boldog serénysége, nászra készülése olyan mondathullámokban tárul elénk, amely a patak csobogására emlékeztet. A vész előtti csend ezzel szemben egyszerű, rövid mondatokba sűrűsödik bele. A vész kitörése pedig, mint amikor a vulkán kitör és elsöpri a gátakat, a dühöngés ritmusában – mert a rombolásnak is van ritmusa –, 2-3-2-4 tagú mondatokban jelenik meg, amelyek 2, 5-4-2-5 sor terjedelmet foglalnak el.
Ünnepre fordúlt a természet, ami Szép és jeles volt benne, megjelent. Öröm – s reménytől reszketett a lég, Megszülni vágyván a szent szózatot, Mely által a világot mint egy új, egy Dicsőbb teremtés hangján üdvözölje. Hallottuk a szót. Mélység és magasság Viszhangozák azt. S a nagy egyetem Megszünt forogni egy pillantatig. Mély csend lön, mint szokott a vész előtt. Vörösmarty Mihály: Előszó (elemzés) – Jegyzetek. A vész kitört. Vérfagylaló keze Emberfejekkel lapdázott az égre, Emberszivekben dúltak lábai. Lélekzetétől meghervadt az élet, A szellemek világa kialutt, S az elsötétült égnek arcain Vad fénnyel a villámok rajzolák le Az ellenséges istenek haragját. És folyton-folyvást ordított a vész, Mint egy veszetté bőszült szörnyeteg. Amerre járt, irtóztató nyomában Szétszaggatott népeknek átkai Sohajtanak fel csonthalmok közől; És a nyomor gyámoltalan fejét Elhamvadt várasokra fekteti. Most tél van és csend és hó és halál. A föld megőszült; Nem hajszálanként, mint a boldog ember, Egyszerre őszült az meg, mint az isten, Ki megteremtvén a világot, embert, E félig istent, félig állatot, Elborzadott a zordon mű felett És bánatában ősz lett és öreg.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5
A következő versszakban a szellemi és kulturális életre utal, valamit költői pályájára. A,, baráti szem" i Petőfi Sándor, a barát és költőtárs emlékét idézi.,, Nem így, magánosan, daloltam: Versenyben égtek húrjaim; Baráti szem, müvészi gonddal Függött a lantos ujjain" A következő versszakban szintén a költészetről beszél. Kiderül, hogy az írást fontos feladatnak tartja a haza érdekében is (,, Dicsőség fényével öveztük Körűl a nemzetet, hazát"). Az ötödik versszakban megtudjuk, hogy Arany meglehetősen sikeres költő volt, hiszen azt írja, hogy:,, Ah, látni véltük sirjainkon A visszafénylő hírt-nevet" A hatodik versszakban bizonyítja lelkének megváltozását. Itt szinte temetői, gyászos hangulattal (,, Mely temetőbül, mint kisértet") érzékelteti a drámai állapotot. A Letészem a lantot az Előszóval szemben harmonikus szerkesztésű. Ez azt is mutatja, hogy Vörösmarty művében még munkálnak az indulatok, míg Arany már belenyugodott az új állapotba. A Letészem a lantot hét nyolcsoros versszakból áll.
Már a vers indításában is, amikor a költő jobb időkre emlékszik vissza, van valami tétova, megütköző, csodálkozó szemrehányás, valami belső megrökönyödöttség. A képszerűség, szimbolikusság oka tehát itt az, hogy egy olyan irtózatos jelenség a vers témája, amelyet a költő fel sem bír fogni, meg sem bír érteni, tudatos ítélet által nem tud megragadni, ráadásul az érzelmi gátlás is lehetetlenné teszi számára az esemény átélését. Ilyenkor egy közvetett, képszerű kifejezéssel tud legtöbbet elmondani, ezért használ olyan költői eszközöket, amelyek inkább a kevésbé tudatos szférákra hatnak. Ám ezek a képek mind behelyettesíthetők konkrétumokkal: tavasz = reformkor, tél = zsarnokság, a természet vajúdása = forradalom, szent szózat = szabadság, pusztító vihar = a szabadságharc leverése és megtorlása. Nemcsak Vörösmarty lírája lett '49 után hangulatilag sokkal telítettebb, és lett áttételesebb, elvontabb, hanem más költőink lírája is, pl. Tompa Mihály programszerűen allegorizált (persze, nála ez már a cenzúraviszonyoknak is betudható).
Az Úr Illésként elviszi mind, Kiket nagyon sujt és szeret: Tüzes, gyors sziveket ad nekik, Ezek a tüzes szekerek. Az Illés-nép Ég felé rohan S megáll ott, hol a tél örök, A Himaláják jégcsucsain Porzik szekerük és zörög. Ég s Föld között, bús-hazátlanul Hajtja őket a Sors szele. Gonosz, hűvös szépségek felé Száguld az Illés szekere. Szivük izzik, agyuk jégcsapos, A Föld reájuk fölkacag S jég-útjukat szánva szórja be Hideg gyémántporral a Nap.
Tudnánk. Viszont ezt neked kell megcsinálnod, hiszen ez a leckéd. Abból tanulsz, ha megcsinálod egyedül, vagy kis segítséggel. Lássuk: Az Illés szekerén Az Úr Illésként elviszi mind, Kiket nagyon sujt és szeret: Tüzes, gyors sziveket ad nekik, Ezek a tüzes szekerek. Az Illés-nép Ég felé rohan S ha megáll ott, hol a tél örök, A Himaláják jégcsucsain Porzik szekerük és zörög. Ég és Föld között, bús-hazátlanul Hajtja őket a Sors szele. Gonosz, hűvös szépségek felé Száguld az Illés szekere. Szivük izzik, agyuk jégcsapos, A Föld reájuk fölkacag S jég-útjukat szánva szórja be Hideg gyémántporral a Nap. Első kérdés: Miről szól a vers?
Az Úr Illésként elviszi mind, Kiket nagyon sujt és szeret: Tüzes, gyors sziveket ad nekik, Ezek a tüzes szekerek. Az Illés-nép Ég felé rohan S megáll ott, hol a tél örök, A Himaláják jégcsucsain Porzik szekerük és zörög. Ég s Föld között, bús-hazátlanul Hajtja őket a Sors szele. Gonosz, hűvös szépségek felé Száguld az Illés szekere. Szivük izzik, agyuk jégcsapos, A Föld reájuk fölkacag S jég-útjukat szánva szórja be Hideg gyémántporral a Nap. Harmadik kiadás. Kötése laza, a borító elválófélben a könyvtesttől.
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Az Úr Illésként elviszi mind... szerző: Ady Endre Az Úr Illésként elviszi mind, Kiket nagyon sujt és szeret: Tüzes, gyors szíveket ad nekik, Ezek a tüzes szekerek. Az Illés-nép Ég felé rohan S megáll ott, hol a tél örök, A Himaláják jégcsúcsain Porzik szekerük és zörög. Ég s Föld között, bús-hazátlanul Hajtja őket a Sors szele. Gonosz, hűvös szépségek felé Száguld az Illés szekere. Szívük izzik, agyuk jégcsapos, A Föld reájuk fölkacag S jég-útjukat szánva szórja be Hideg gyémántporral a Nap.
Fa velocipéd – Kovács Gábor munkája A napelemes autó tervezése előtt a nem csak fajárművekre specializálódott építész a Nemzeti Közlekedési Felügyelethez fordult, állásfoglalást kérve. Arra volt kíváncsi, hogy a hatályos jogszabályok alapján milyen peremfeltételeket kell betartani az esetben, ha valaki egy "sufni-tunningolt", vagyis házilag épített járművel szeretne a közúton közlekedni. A felügyelet részéről a napelemes csodajármű az "elektromos tricikli" kategóriába soroltatott – használható közúton. A napelemes faautó igen csak szemrevaló darab. Mosolyt csal az emberek arcára, s persze nem szennyezi a környezetet – Hogyan készült? – kérdeztük az alkotótól. – Egyszerűen! Számítógépes tervezőprogrammal megterveztem. A tartószerkezet egy merev acélváz, ami magában foglalja a hajtás, illetve a kormányzás rendszerét. Erre került az önhordó, 1, 5-2 centi vastag fenyőfa karosszéria, amely terhet nem visel. Öt centi vastag fenyőfa pallókból íveket vágtam ki, ezeket összeragasztottam, megfaragtam, csiszoltam, majd elvégeztem a felületkezelést.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem