Keresett kifejezés Tartalomjegyzék-elemek Kiadványok Tartalomjegyzék A TERMELŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉNEK FŐBB IRÁNYAI Impresszum 1. Bevezetés chevron_right 2. A fejlesztési folyamatok történeti áttekintése 2. 1. A klasszikus szervezés, industrial engineering 2. 2. Racionalizálás 2. 3. Minőségi körök – Dolgozz Hibátlanul! 2. 4. Átfogó Minőségvezetési Rendszer (ÁMR) 2. 5. Az ISO 900x korszak 2. 6. Kaizen 2. 7. TQM 2. 8. Just in Time 2. 9. Lean 2. 10. Termelési rendszerek 2. 11. Agilitás 2. 12. Vadhajtások 2. 13. Összefoglalás Források chevron_right 3. A termelő és szolgáltató rendszerek fejlesztése alapjául szolgáló modellek 3. A klasszikus input-output és irányítási modell 3. A REFA-modell 3. A termék–folyamat-mátrix 3. A McKinsey-féle 7S-modell 3. Termelési-szolgáltatási rendszermodell 3. Üzleti modellek chevron_right 3. Teljesítménymenedzsment-modellek 3. A Balanced Scorecard mint feltáró eszköz 3. Teljesítményprizma 3. A Digitalko webáruház vizsgálata a Porter-féle 5 tényezős modell segítségével - CORE. Minőségidíj-modellek chevron_right 4. Stratégiaalkotási elemzések, módszerek 4.
Fontos, hogy nem egy versenytárs hasonló termékét választják ilyenkor, hanem valami alternatívát. Például több vizet fogunk fogyasztani a szénsavas üdítőitalok helyett (tehát nem Coca-Cola helyett veszünk Pepsit) vagy növekszik a borkultúra iránti igény és lecsökken a sörfogyasztás. A helyettesítő termékek fenyegetése kapcsán a következők merülnek fel: A helyettesítő termék ára Vevő hozzáállása a helyettesítéshez Átállási költségek 3. A vásárlók, vevők alkupozíciója A vásárlók alkupozíciója arra utal, hogy mennyire képes egy vevő, arra, hogy a céget nyomás alá helyezze céljainak eléréséhez, például az árcsökkentéshez. Mi befolyásolja ezt? A vásárolt mennyiség A helyettesítő termékek A vevők informáltsága Az átállás költségei Maga a termék vagy szolgáltatás 4. A szállítók alkuereje A beszállítók felelnek többek között a gyártás során felhasználandó nyersanyagért, alkatrészért, de ha szolgáltatóiparról beszélünk gondoljunk csak a munkaerőre és egyéb szolgáltatókra (tanácsadók, stb. ) Ezek mind-mind alkupozícióba kerülhetnek a céggel, ha alacsony az alternatívák száma.
GE-Mckinsey piac–termék-mátrix 4. Kraljic-mátrix 4. A BCG-mátrix 4. Duncan bizonytalanság modellje 4. Költség–válaszidő-modell 4. Porter-féle öttényezős modell chevron_right 4. Egyéb eszközök, módszerek 4. Előrejelzés, trendelemzés 4. Versenyelemzés 4. Belső folyamatok elemzése 4. Az érintettek vizsgálata 4. Belső erőforrások elemzése 4. Problémafa 4. Célfa 4. SWOT-elemzés 4. Életciklus-elemzés 4. Kockázatelemzés 4. Karmarkar 3R chevron_right 5. Fejlesztési stratégia kialakítása 5. Stratégiai irányok és célok chevron_right 5. A fejlesztési stratégia kifejtése 5. Célok és mutatószámok 5. Stratégiai tevékenységek 5. Áttételes hatások 5. Kockázatkezelés 5. Akcióterv készítése 5. Stratégia megvalósítása chevron_right 5. Fejlesztési stratégia kialakításához és megvalósításához használható módszerek 5. A Balanced Scorecard mint stratégiaalkotó eszköz 5. Teljesítményprizma 5. Logikai Keret Megközelítés 5. Szcenáriótervezés 5. "Kék óceán" stratégiaalkotás chevron_right 6. Fejlesztési filozófiák chevron_right 6.
Háy János - Házasságon innen és túl 33 novella, 33 élethelyzet mikroszkóp alatt. Kevés idill, sok konfliktus, mint az életben. A helyzet, a nézőpont, sőt többször a kor is változik történetről történetre, még több nyelvi játék lehetőségét kínálva írónak és az előadó Rátóti Zoltánnak. Mindketten élnek is vele. Változatos, frappáns, elgondolkoztató novellák, Háy János sajátos humorával fűszerezve, amit az avatott előadás még közelebb visz a hallgatóhoz. Különleges élmény.
Helyzetképek, belső örlődések megjelenítése, mindig lányok, nők szájába adva a mondandót: férfi és nő "házasságon inneni és túli" kapcsolatának sivárságáról, sekélyességéről, felületes érzelmekkel töltött és képmutató voltáról.
Az új novellák szűkszavúak, kerülik a felesleges magyarázkodást, felesleges írói futamokat. A mondatok mindig a pontosságra törekszenek, s arra, hogy a lehető legkevesebb információval tudják az olvasó számára meghatározni a helyet, a helyzetet, a jellemeket és a sorsokat.
Női sorsok, vélemények, létkérdések, mindennapi gondok együttesét járja körül a könyv, természetesen – címe is sugallja – leginkább a párkapcsolatokat vagy épp azok hiányát illetően. Ebből következik, hogy férfiúi jellemeket is megismerhetünk az írásokból: gyors vonásokkal rajzolt, női szemszögből ábrázolt, mintegy a nők "mellékleteként megjelenő alakok, akik jelentősen és leginkább rossz irányban befolyásolják a nők sorsát. Majdhogynem minden írás negatív képet fest a férfiakról: lelépnek, csak a "szeplő érdekli őket. Ezért is juthatott az egyik szereplő arra a következtetésre, hogy "egy nőnek nem a férfi a társa, hanem a gyerek. Anya–lánya kapcsolatok ábrázolása is ilyen hirtelen vonásokkal készül, sorsfordító pillanatokat jelenítve meg, és ezek is éppen az árnyoldalak. A családon belüli, "házasságon túli kapcsolatok visszásságait pedig a rutintól unalmassá, idegesítővé degradálódott szerelmesek mindennapjainak, ünnepeinek fáradt szomorúsága, lihegő pénzhajhászása és szeretők miatti hazudozások kusza hálójaként láthatjuk a kötetben.
Férfi (Feri) Bede Fazekas Szabolcs Férj (Laci) Tóth Sándor Ügyvéd (Gábor) Kálid Artúr Pszichológus (Jóska) Fillár István Barát (Gyuri) Rancsó Dezső Nő (Kriszta) Andrea Feleség (Erzsi) Soltész Bözse Másik feleség Tóth Éva Szerető Benkő Nóra Barátnő (Kati) Balsai Móni Öreg néni (Marika néni) Csernus Mariann Kutyás nő Dániel Vali Lány Frank Ágnes Dramaturg: GECSÉNYI GYÖRGYI Díszlettervező: PINCZÉS ISTVÁN Jelmeztervező: TORDAI HAJNAL Ügyelő: BERECZKI SÁNDOR Súgó: TÓTH LOVÁSZ MÓNIKA Rendezőasszisztens: LÉVAI ÁGNES Rendező: PINCZÉS ISTVÁN Fotó forrás: Magyar Színház
Szerep átvételek és újabb képek az előadásból – 2019 Bejegyzés navigáció