Szigetvár, Zrínyi Miklós Szigetvári AK történet / adatok bajnoki múlt címerek bajnoki szereplések szezon bajnokság osztály klub neve hely pontok 1950 ősz Nemzeti Bajnokság III, Pécs-Kaposvári csoport 3 Szigetvári Zrinyi Miklós AK 11 1949/1950 ZM Szigetvári AK 23 1948/1949 Zrínyi Miklós Szigetvári AK 24 összes eredmény, részletek » teljes név Zrínyi Miklós Szigetvári Athletikai Klub alapítás 1911. július 1. klub színei kék - fehér bajnokság - (megszűnt csapat) névváltozások Szigetvári Athletikai Klub 1910 -? Szigetvári Munkás Testedző Egyesület? - 1920 Szigetvári Athletikai Klub 1920 - 1947 Zrínyi Miklós Szigetvári Athletikai Klub 1947 - 1951
A Baranya megyei Szigetváron található Zrínyi vár vagy egyszerűen csak Szigetvári vár leghíresebb váraink egyike. 1566-os ostroma alatt Zrínyi Miklós 2500 katonájával megállította a Bécs elfoglalására igyekvő Szulejmán szultán százezres seregét. A vár jelenleg felújítás alatt áll, de egyes részei, így a vár és Szigetvár történelmét, a török-magyar háborúk korát bemutató látványos kiállítás ezalatt is látogatható. Szigetvári Zrínyi vár rövid története A szigetvári várat 1420 körül építtette fel Anthini (Szigeti) Oszvald földesúr. Ez egy kör alapterületű, magas öregtorony lehetett, melyet a négyzetes udvaron kőfalak vettek körbe. Később ebből alakult ki Szigetvár erődítményrendszere, ami a az egész várost magába foglalta. 1463-ban a Garai, 1471-ben az enyingi Török család birtokába került Ezután lebontották az eredeti lovagvárat és jelentősen átépítették. Az 1526-os mohácsi csata vesztés után katonai jelentősége megnőtt. Amikor Buda 1541-es megszállása idején Szulejmán török szultán elfogatta Török Bálintot, a felesége átadta a végvárat Habsburg Ferdinándnak.
Miután 1546-ban I. Ferdinánd érdemei jutalmául neki ajándékozta egész Muraközt, Csákvár várával, Zrínyi már inkább magyar, mint horvát főnemes lett. Zrínyi egyszerre volt féktelen kiskirály és a honvédelem példás bátorságú hőse, aki 1556-ban Babocsánál ismét megverte a törököt. Mivel azonban Ferdinánd már nem bízott benne és a horvátok is zúgolódtak, amiért a magyarokért harcol, 1561-ben lemondott horvát báni tisztségéről, s Szigetvár kapitányának nevezték ki. 1562-ben meghalt Nádasdy Tamás nádor, a törökverő társ, s a védelem megszervezése érdekében a király Zrínyit 1563-ban dunántúli főkapitánnyá tette, hisz vitathatatlanul ő volt a legtapasztaltabb katona a törökellenes harcokban. Az 1556-ban szinte rommá lőtt várat helyrehozták, Paolo Mirandola itáliai építész tervei szerint erős olasz bástyás földvárrá építették ki. Mitták Ferenc történész írásai szerint Zrínyi Miklós is sok figyelmet fordított az 1560-as évek elején a megerősítésre. Szigetvár tulajdonképpen több lépcsőből álló erődítményrendszer volt: a legbelső várhoz csatlakozott a középső vár (együtt: belső vár); vizesárokkal, külön kapuval elválasztva következett a külső vár, majd ehhez elővárként épült az Óváros és az Újváros palánkja.
Nem sokat tudunk róluk. Kéziratos könyvekben maradtak fenn ezek a versek. A művek folklorizálódtak (népiesedtek). A kurucosság összefonódott az ellenállás, hazafiság, függetlenség gondolatával. Kölcsey, Arany és Ady költészetét megihlette a kurucok felfogásai. Thaly Kálmán a XIX. Században összegyűjtötte a kuruc kori írásokat. Siralomének Más néven jeremiád: Jeremiás próféta nevéből származó, panaszos, komor hangvételű bibliai eredetű lírai műfaj. A versek központjában a gondolat áll: a csapások Isten büntetései. A szerzők hiteles tudósítók. Táncdal Szomorú, keserű hangvételű vers, melyben fontos az irónia. Ilyen például a Csínom Palkó: a vers ellentétekre épül (Kuruc Labanc) "toldott, foldott". Jellemzői: toborzás, tánc, borének, dicsérő strófák, csúfolódás. Bujdosó ének A szabadságharc után keletkeztek. 2 típusa van: Bujdosás gyötrelmeiről szól. Emléket tart a fejedelemnek, a kornak vagy egy hősnek. Például: Rákóczi nóta: himnuszként élt e korban, s ezért nem jelenthetett meg. Benne császárellenességre bíztatták a népet.
A magyarok – tágabban a Magyar Királyság lakói –, a politikai nemzet (akkor a nemesség és a rendek) önmagukat a keresztény népközösség (vagyis a modern megfogalmazással nyugati civilizáció – bár így ez is anakronizmus) részének és egyszersmind őrének is tekintették. A "természettől való ellenségnek" pedig a törököt. (S itt most nem is szólok arról, hogy a korabeli török, azaz egészen pontosan oszmán szemlélet sem tartalmazott semmiféle rokoni, avagy "bratyizzunk" a gonosz nyugatiak ellen szintű retorikát. A korabeli "oszmánli" szellemnek nem sok köze a "modern török nemzeti identitáshoz; az egy kozmopolita világbirodalom iszlám ideológiája volt – s mint ilyen éles ellentétben állt a korabeli magyar "nemzeti ideológiával", önképpel). Tűz és víz volt a kettő. Ennyit erről… A levél további érdekessége, hogy Zrínyi teljesen tisztában van, hogy a tíz évvel korábbi ostromnál – amelyet Horváth Márk és vitézei (közülük nagyon sok most is szolgál Szigetben) sikerrel visszavertek – most sokkal nagyobb veszedelem készül, s nem csak Szigetvár, de az egész ország (utaltunk már rá a szultáni hadjárat összetett, nagy hadművelet volt) sőt az egész respublica Christiana ellen.
A zártkerti ingatlantulajdonnal rendelkezők számára kedvező törvénymódosítás lépett hatályba a napokban. Eddig problémát okozott és sokszor megnehezítette eme ingatlanok adásvételét a kötelező kifüggesztés, az elővásárlási jogok kérdése és a hosszadalmas földhivatali eljárás. A zártkerti ingatlanok manapság már gyakran nem töltik be eredeti szerepüket, hiszen sokszor nem hobbitelkekként működnek: sok esetben a tulajdonosok üdülő vagy állandó lakhatás céljára használják a rajtuk lévő felépítményeket. Probléma volt eddig az is, hogy a tulajdonosok általában nem tettek eleget a termőföld védelméről szóló törvény alapján fennálló hasznosítási kötelezettségüknek, amely miatt bírságra kellett számítaniuk. 2015. május 2-án módosították az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényt, eszerint 2016. december 31-éig kérhető az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetése. Építési jog | Zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonása. Ebből kifolyólag megszűnhet a hasznosítási kötelezettség, valamint megnőhet a vásárlási kedv is az ilyen ingatlanok iránt, hiszen eddig visszaszorította a zártkertek eladhatóságát az is, hogy a bankok nem fogadták el azokat hitelfedezetként, vagy, hogy túl kellett terjeszkedni a beépíthetőségi korláton, ami túlzottan alacsonyan volt meghatározva.
A művelésből történő kivonást követően a zártkert eladható lesz, ajándékozhatóvá válik, kikerül a Földforgalmi törvény hatálya alól. Az adásvételi vagy ajándékozási okiratot ügyvéd vagy közjegyző készítheti el, melynek költsége az okiratot készítő szakemberrel megegyezett díj. Tulajdoni lap is szükség van ( 6250. -ft) ill. a földhivatalnál eljárási díjat kell fizetni, mely 6600Ft. Adásvételt követően 4% vagyonszerzési illetéket, míg a ajándékozást követően (mivel nem lakóingatlanról van szó és nem közeli hozzátartozókról) 18% ajándékozási illetéket kell fizetni. 2010-ben zárkerti ingatlant örököltem, amit idén művelésből kivontam eladás miatt és a vevő kérte. Így értékesítem az ingatlant idén. Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben kell -e adót fizetnem? A hagyatékban szerepel az ingatlan. Az értékkülönbözet miatt kell-e fizetni? A művelés alóli kivonás nem befolyásolja az SZJA fizetési kötelezettséget, azaz, ha az eladott ingatlan vételára magasabb, mint annak szerzési, öröklési értéke, akkor a különbözet után 15% SZJA-t meg kell fizetni az eladási tárgyévet követő év május 20. napjáig.
Lehetséges-e? Csak közeli hozzátartozónak lehet szántó földet ajándékba adni. A kolléga nem az, ezért ha 1 ha alatti a föld akkor megveheti. Ha zártkertről van szó – előbb ki kell vonni művelés alól – akkor kollégának ajándékozható. Szeretnék vásárolni egy gyümölcsöst/kb:50-60db gyümölcsfa áll benne/amely zártkert. A tulajdonosnak sürgősen szüksége lenne az összegre amiben megegyeztünk. Azt tanácsolták neki, intézze el a földhivatalnál, hogy legyen kivett terület, így sokkal hamarabb létrejöhet az adásvétel. A kérdésem: Mivel én megszeretném tartani a gyümölcsfákat, sőt ültetni is akarok hozzá, megtehetem ha már művelésből kivett terület? Nem származik ebből nekem hátrányom? Illetve később eltudom intézni hogy gyümölcsös vagy ismét zártkert legyen, van ennek így értelme? Ha az eladást – kifüggesztés, elővásárlási joggyakorlás és félévi engedélyeztetési eljárás nélkül- sürgősen kívánják megvalósítani javaslom az ingatlan művelés alóli kivonását a tulajdonos által – még az adásvételt megelőzően.