3. Milyen kedvezmény illeti meg az üzemi tanács tagjait? Feladata ellátása érdekében az üzemi megbízottat, vagy üzemi tanács esetén az üzemi tanács elnökét beosztás szerinti havi munkaideje 15 százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. Üzemi tanácstag esetén ez az arány 10 százalék. A munkaidő-kedvezmény igénybevételét - előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve - legalább öt nappal korábban be kell jelenteni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. 4. Milyen munkajogi védelem illeti meg az üzemi tanács elnökét? Az üzemi megbízott esetén a munkavállalók közösségének, míg az üzemi tanácselnöke esetén az üzemi tanács egyetértése szükséges ahhoz, hogy munkaviszonyukat felmondással megszüntessék vagy őket átmenetileg eltérő munkakörben, munkahelyen, vagy más munkáltatónál foglalkoztassák. A védelem a megbízatás idejére és annak megszűnését követő hat hónapig áll fenn, feltéve, ha a tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte. 5.
Üzemi tanács létrehozása – kötelező? A munkavállalók részvételi jogának gyakorlását a törvény – a munkavállalók létszámához és a munkáltatói szervezet struktúrájához igazodóan – több formában teszi lehetővé, amelynek alapján a jogosultság gyakorlása megvalósulhat üzemi megbízott, üzemi tanács, központi üzemi tanács és vállalatcsoport-szintű üzemi tanács útján is. A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt. ) alapján a munkavállalók a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél, ha a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző félévre számított átlagos létszáma a 15 (tizenöt) főt meghaladja, üzemi megbízottat, ha az 50 (ötven) főt meghaladja, üzemi tanácsot választanak. Üzemi tanács létrehozása a fenti feltétel teljesülése esetén tehát csak akkor kötelező, ha a munkavállalók élni akarnak e jogukkal. A munkáltatónak természetesen a létrehozásához és a működéséhez szükséges feltételeket biztosítania kell. A tájékoztatási és együttműködési kötelezettségnek való megfelelésből eredően, az Mt.
Az a körülmény, hogy a munkavállalók az őket megillető jog gyakorlásával kívánnak-e élni, csak a megtartott választás érvényességét, illetve eredményességét befolyásolja. A Kúria ezt az értelmezését azzal is alátámasztotta, hogy a törvény a szakszervezet, az üzemi tanács vagy a munkavállalók kezdeményezését kimondottan csak az 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál követeli meg (EBH2008/1812). Más tehát a jogi megítélése az üzemi tanács és a munkavédelmi képviselő választásának. Az üzemi tanács esetében a létrehozásra vonatkozó munkáltatói kötelezettség nincs, ha azt a munkavállalók nem kezdeményezik. A legalább ötven főt foglalkoztató munkáltatóknál azonban kötelező a munkavédelmi képviselet létrehozása, erre a munkavédelmi hatóság határozatban kötelezheti a munkáltatót, akkor is, ha a munkavállalói oldal nem kíván élni ezzel a jogával. Ha a választás megszervezése kötelező, a munkáltatónak érdemes részletesen tájékoztatni a munkavállalókat a munkavédelmi képviselet céljáról, jelentőségéről, és aktivizálni a munkavállalókat a szavazásra.
közlésre vonatkozó szabályai szerint, tájékoztatni szükséges a munkavállalókat a feltételek teljesüléséről, üzemi tanács alapításának lehetőségéről. A munkáltató azonban nem "erőltetheti" rá a munkavállalókra üzemi tanács létrehozását. Amennyiben tehát a munkavállalók e jogukkal nem élnek, úgy ennek következményeit a törvény nem szankcionálja. Az üzemi tanács cégjogban betöltött szerepe: az üzemi tanács és a felügyelőbizottság kapcsolata Az üzemi tanács feladata a munkáltató döntéseiben való részvétel, működésének alapja a munkáltatók és munkavállalók együttműködése. A munkavállalói részvétel többféleképpen jelenik meg, melyek közül az egyik részvételi forma az intézményesített részvétel. Ez utóbbi jelenik meg akkor, ha a munkavállalók képviselőket delegálhatnak a vállalat testületeibe, mint például a vállalatnál működő felügyelőbizottságba is. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk. ) alapján általános szabály szerint a gazdasági társaságnál kötelező felügyelőbizottság létrehozása, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, és az üzemi tanács nem mondott le a felügyelőbizottságban való munkavállalói részvételről.
500 m2 az a területnagyság, amely a megosztás eredményeként kialakítható. Ha a földet nem lehet a fenti szabályok miatt megosztani, akkor az egyik tulajdonostársnak kell – megfelelő ellenérték fejében– magához váltania a többit, ez a bekebelezés esete. Ennek során nincs szükség a folyamatban levő megosztás tényének feljegyzésére, és az eljárás díja is a szokásos 6. 600 Ft ingatlanonként. Akár megosztásról, akár bekebelezésről legyen szó, csak akkor szerezhet valaki többlettulajdont, ha már legalább 3 éve rendelkezik az ingatlanban tulajdoni hányaddal, vagy a hányadát közeli hozzátartozójától, vagy öröklés útján szerezte meg. Ezen jogintézmények egyszerű, hatékony és ügyfélbarát módon teszik lehetővé azt, hogy megszűnjön a sokszor gondokat jelentő osztatlan közös tulajdon. (Fejér Megyei Kormányhivatal)
Osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanok esetén szoktak használati megosztási szerződést kötni, annak érdekében, hogy rendezze az azonos helyrajzi számon de közös tulajdonban lévő, de különálló lakások használati jogát. Használati megosztási szerződés kötése ikerházak, sorházak, társasházak (általában olyan 4-5 lakásos társasházak, amelyeknél nincs alapító okirat és nem lett albetétesítve – ha a társasházzá alakulást nem támogatja a lakóközösség, legalább használati megosztási szerződést érdemes kötni) vagy olyan ingatlanok esetén szükséges, ahol például a családi ház alsó és a felső emeletét más használja. Az osztatlan közös tulajdon A cikkben visszatérő fogalom lesz az osztatlan közös tulajdon, úgyhogy először járjuk körbe, mit is jelent ez. Közös tulajdon általában akkor jön létre, ha egy szülő halála után a gyerekek együtt öröklik meg az ingatlant, így mindannyian egyszerre lesznek tulajdonosok, azonos tulajdoni hányad mellett. Egy másik példa az, ha többen vásárolnak meg egy területet (például ikerházat), azonban a telekkönyv szerint a helyrajzi számon található ingatlan meg nem osztott terület.
A osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló teljes cikk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara oldalán olvasható.
közös tulajdonra vonatkozó szabályai az irányadóak és ugyanezen szabályokkal adható bérbe. Négyen voltunk testvérek. A fiú testvérem feleségével második házasságát követően szüleim házában éltek. Szüleim halála után megörököltük a házat. /2008/ A testvéremék továbbra is ott laktak nem fizették ki a testvérek részét. A testvérem 2014-ben meghalt az első házasságából született gyerekei megörökölték az ő részét, felesége pedig holtig tartó özvegyi jogot. Az özvegy él az osztatlan tulajdonú házban. Sem a gyerekek sem az özvegy nem fizeti ki a három testvért. Hogyan juthatunk hozzá jogos örökségünkhöz? Peren kívüli megoldás, ha a tulajdonos társak, a haszonélvezővel együtt megbízást adnak egy ingatlan irodának, hogy az ingatlant értékesítse, vagy azt a tulajdonosok közvetlenül értékesítik. Mindkét esetben a vételár a tulajdoni arányok szerint – a haszonélvezet figyelembevételével – oszlik meg a tulajdonosok között. Ha erre nincs mód bármely tulajdonostárs a bíróságtól kérheti a közös tulajdon megszüntetését.