Az eset után elköltözött Romániából, és Magyarországon tanult jogot. Polt Péter legfőbb ügyész egyik legközvetlenebb munkatársa, 2000-2006 és 2010-2013-ban helyettese. Korábban az ombudsmani hivatalban dolgozott. Bíró soha nem volt, ami nem csak azt jelenti, hogy nincs ítélkezési gyakorlata, hanem azt is, hogy nem járta végig a ranglétrát, és nem tapasztalta meg a független bírói létet. Ez a fő kifogása az Országos Bírói Tanácsnak is, amely szeptember 9-i ülésén – a jelek szerint elkésve – a törvény megváltoztatását kezdeményezte. Meglepő módon azonban nem csak a kormány jelen volt képviselője, hanem az OBT tagjaként a távozó Darák Péter jelenlegi kúriai elnök sem látott kifogásolnivalót abban, hogy bírói tapasztalat nélkül kerülhet valaki az ő székébe. Varga Zsolt András már 2014-es alkotmánybíró-jelölti meghallgatásán feltűnt néhány eredeti és vitatott gondolatával. Néhány héttel korábban egy konferencián azt mondta, hogy meg kellene fontolni törvényes a dinasztia visszahelyezését a jogba és az Apostoli Királyság helyreállítását épp úgy, mint a szabad királyválasztás törvénybe iktatását.
Varga Zsolt Andrást választotta meg az Országgyűlés a Kúria élére. A volt alkotmánybíró, a velencei bizottság tagja 2021 januárjától veszi át a hivatalát kilenc évre. Varga Zsolt Andrást választotta meg az Országgyűlés a Kúria élére. A volt alkotmánybíró 2021 januárjától veszi át a Kúria vezetését kilenc évre Darák Pétertől. 2014 óta volt Alkotmánybíró Varga Zsolt Andrást az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett 1995-ben. 1995 és 2000 között az országgyűlési biztos hivatalában dolgozott, 1999-től 2000-ig hivatalvezetőként. 2000-től 2006-ig és 2010-től 2013-ig a legfőbb ügyész helyettese, 2006 és 2010 között címzetes főtanácsos ügyész, 2013 után címzetes főügyész a Legfőbb Ügyészségen. 2013 októbere óta az Európa Tanács Velencei Bizottságának a magyar tagja. 2004 óta tanít alkotmányjogot és közigazgatási jogot a PPKE Jog- és Államtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékén, 2008. júniustól tanszékvezető, 2013 és 2016 között a kar dékánja.
Szerzett érmek Magyarország színeiben Vízilabda Olimpiai játékok arany 2000, Sydney vízilabda Világbajnokság ezüst 1998, Perth Európa-bajnokság ezüst 1993, Sheffield ezüst 1995, Bécs arany 1997, Sevilla arany 1999, Firenze bronz 2001, Budapest Junior Európa-bajnokság bronz 1988, Veenendaal bronz 1990, Várna Ifjúsági Európa-bajnokság arany 1989, Isztambul Magyar bajnokság ezüst 1993 bronz 1994 arany 1996 arany 1997 Horvát bajnokság ezüst 1998 arany 1999 bronz 2000 ezüst 2001 Olasz bajnokság ezüst 2009 Varga Zsolt ( Budapest, 1972. március 9. –) olimpiai és Európa-bajnok vízilabdázó, edző. Balkezes játékos. A sportsajtóban Varga I. Zsolt néven ismert. Sportpályafutása [ szerkesztés] Játékosként [ szerkesztés] A KSI-ben kezdett vízilabdázni. Nevelőedzői Kőnigh György és Pék Gyula. 1988-ban a junior Eb-n harmadik volt. A következő évben az ifjúsági Eb-n első, a juniorok világbajnokságán ötödik helyezett volt. Ebben az évben az Újpesti Dózsához szerződött. 1990-ben tagja lett a felnőtt válogatott keretének.
2020. 10. 20 06:11 Az országgyűlés kilenc évre választotta meg a legfőbb bírói fórum, a Kúria élére Varga Zs. Andrást. A szavazásban több ellenzéki párt nem vett részt, a magyar bírók önigazgatási fóruma, az Országos Bírói Tanács pedig előzetes véleménynyilvánításban tette egyértelművé: nem tudják támogatni a kormánypártok főbírójelöltjét. Pártvélemények. Megválasztását követően Varga Zs. András aláírja a dokumentumokat Demokratikus Koalíció - A DK képviselői nem vettek részt a Kúria új elnökéről döntő hétfői parlamenti szavazáson. Sebián-Petrovszki László egy hétfői online sajtótájékoztatón azt mondta: Varga Zsolt Andrást a Fidesz úgy teszi meg a Kúria elnökévé, hogy "soha életében nem volt bíró", ezért egyetlen ügyben nem ítélkezett. A jelölt közel tíz évig volt Polt Péter legfőbb ügyész helyettese, ezért közel tíz évig vett részt az ügyészségen "azokban a botrányos ügyekben", amelyek már az első Orbán-kormányt, illetve a jelenlegi kabinetet is jellemezték. Európában példátlan, a jogállami elveket, így a hatalmi ágak szétválasztásának elvét is megcsúfolja, hogy a Fidesz egy ügyészt tesz meg a bírói szervezet vezetőjének.
Két alkalommal, összesen mintegy tíz éven át tevékenykedett a legfőbb ügyész helyetteseként, majd a Velencei Bizottság tagja lett. 2017 és 2019 decembere között a Velencei Bizottság Nemzetközi Jogi Albizottságának alelnöke, majd az Alkotmányírósági Albizottságának alelnöke lett. 2014 szeptemberében lett alkotmánybíró, posztjáról október 16-án mondott le kúriai elnöki jelölése miatt. Július 1-je óta határozatlan időre kinevezett bíró. Próbálja megszolgálni a bizalmat Varga Zsolt András úgy érzi, hogy jelölésével és megválasztásával Magyarország fejezte ki a bizalmát felé, amelyet próbál megszolgálni. A volt alkotmánybíró azután nyilatkozott az MTI-nek, hogy az Országgyűlés hétfőn a Kúria elnökévé választotta. Mint kifejtette: megválasztása mögött mintegy huszonnyolc évnyi szakmai munka áll, amelyet mindig egy szakmai közösség részeként végzett. Hangsúlyozta: próbálja most ezt a bizalmat megszolgálni, de továbbra sem egyedül, hanem a Kúria bíró közösségének tagjaként. A következő két és fél hónapban ezért megpróbálja megismerni a Kúria véleményét az intézmény jövőjéről, és maga is megosztja elképzeléseit a bírákkal.
Amit a szovjet intervenció követett, és 1945-től már ők jelentették a legfőbb veszélyt a magyarság számára. Így logikus volt, hogy 56-ban ellenük lázadtunk fel. A rendszerváltáskor aztán ki lehetett végre mondani, hogy az oroszok (igazából a szovjet birodalom) voltak a fő ellenség. Csakhogy ez nem azt jelentette, hogy most már mindig az oroszoktól kell tartanunk. Azok, akik harminc évig elfogadták, vagy legalábbis szajkózták a hivatalos mantrát, hogy a szovjetek a barátaink, 1990 után megtanulták, hogy az oroszok az ellenségeink. És mivel nem a magyar érdekeket nézik, hanem axiómákban gondolkodnak, ezért beleragadtak az utolsó tételbe: a függetlenségünket az oroszoktól kell féltenünk. Az utóbbi évek azonban bebizonyították, hogy pillanatnyilag a nyugati világrend, a multik és az amerikai mély állam a fő ellensége a magyar szuverenitásnak, onnan támadják a demokratikusan megválasztott kormányt és minden magyar önállóságot. Ez a magyarázata annak, hogy a nemzeti, szuverenista oldal jelenleg nem tud őszintén beállni a faék egyszerűségű ukrán-barát orosz-ellenes világképbe, mert jelenleg nagyobb veszélyt lát Brüsszelben és Washingtonban, mint Moszkvában.
Emellett évente közzéteszik az eredménybeszámolójukat is. Ezek alapján árbevételük egyébként évek óta nincs, csak veszteségeik, és folyamatosan élik fel a társaság tőkéjét: a Danubius Rádió Zrt. 2015-ös eredménykutatása szerint 2014-ben és 2015-ben is 0 Ft nettó árbevételük volt, adózott eredményük másfél millió forint veszteség volt. Információink szerint a cégnek egyébként 1, 857 milliárd forint hosszú távú kötelezettsége van, amit elsősorban az anyavállalatuk, a Danuius Kereskedőház Vagyonkezelő Zrt. Novembertől nincs többé Sláger és Danubius Rádió. felé kell rendezniük. Az anyavállalatnak pedig 455 millió forint rövid lejáratú kötelezettsége van a beszámoló alapján, miközben az éves árbevétele 2015-ben nem érte el az ezer forintot: (nem elírás! ) 56, azaz ötvenhat forint volt tavaly. A reklámértékesítő cég adózott eredménye 463 millió forint veszteség volt. Miért nem szüntette meg a céget a Mezzanine? Az cikke egyébként azt taglalja, hogy vajon ilyen körülmények ellenére miért nem szüntették meg a céget, hiszen a portál tudomása szerint az egyik lehetséges indok az lehetne, hogy pereskednek az állammal a frekvenciaügy miatt, azonban az elbukott frekvencia miatt indított jogi eljárásoknak a portál szerint vége lett már évekkel ezelőtt.
Az Advenio nyerte a Danubius rádió frekvenciájáért folyó versenyt, a Sláger helyén az ORTT döntése értelmében az FM1 konzorcium adhat ezentúl. Az Index információi szerint az Országos Rádió és Televízió Testület mai ülésén elbukott az elnök, Majtényi László javaslata, és nem zárták ki a két pályázót azért, mert – az elnök szerint – irreálisan nagy koncessziós díjat ajánlottak. Az Advenio árbevétele ötvenöt százalékát, az FM1 a felét ígérte, holott szakértők szerint a rádiós piacon ekkora nyereségrátát lehetetlen elérni. Az ORTT ülésén az Index információi szerint 10/12-ed arányban szavaztak az elnök kizárási javaslata ellen, úgy tudjuk, a szabad demokrata delegált, Tímár János nem vett részt a döntésben. Nagy a tülekedés a rádiófrekvenciákért. A nyertes rádiók pályázatát az MSZP, a Fidesz és a KDNP delegáltjai támogatták. Maga Majtényi László az első körben nem szavazhatott, de nem is várta meg, lesz-e második forduló, távozott az ülésről. Az Index információi szerint az Advenio és az FM1 konzorcium is úgynevezett sales house rendszert dolgozott ki, amelynek lényege, hogy a reklámidőt külső cég veszi meg és adja tovább, tehát a nyereség jelentős része annál a cégnél realizálódik.
Két új cég indíthat rádióadót november közepétől a Danubius és a Sláger Rádió frekvenciáján - döntöttek az ORTT szerdai ülésén a testület Fidesz, KDNP és MSZP által delegált tagjai. Az SZDSZ-es tag nem szavazott, az ORTT elnöke pedig nem vett részt a szavazáson, már korábban távozott az ülésről. A Danubius frekvenciáját az Advenio nevű cég, a Slágerét az FM1 nevű konzorcium kapja hét évre, így megjelenhet a Klassz Rádió és a Neo FM. Az ORTT szerdai ülésén eldőlt, hogy november közepétől nem lesz többé Sláger és Danubius Rádió. Frekvencia.hu - impresszum. A Sláger és a Danubius műsorszolgáltatási jogosultsága november 18-án jár le. Ez a két rádiófrekvencia fogható az ország legnagyobb részén, de a Sláger lefedettsége nagyobb. A két országos rádiófrekvenciát hét évre új cégek kapják meg, bár a Danubius és a Slágert működtető cégek is indultak a pályázaton. A Danubius frekvenciáját az Advenio nevű cég kapja, a Slágerét az FM1 nevű konzorcium. A Danubius helyén a Klassz Rádió, a Sláger által most használt hullámhosszon a Neo FM szólhat november közepétől - tudta meg médiahatósági forrásból az MTI.
"Se pozitíve, se negatíve nem lehet szavazni, ha összemérhetetlen, nem jogszerű pályázatok közül kell választani" - mondta Tímár János, megemlítve, hogy az ülés kezdetén Majtényi László elnökkel együtt - a többiek ellenében - megszavazta az összes kizárási indítványt. Az Nyrt. -hez tartozó FM1 Konzorcium még nem kommentálta a döntést. "Pályázatunk, melyet egy nemzetközi tanácsadó cég és egy nemzetközi ügyvédi iroda is auditált, reális volt" - írta ugyanakkor az Advenio az döntést követő közleményében. A cég arra nem tért ki, hogy pályázata szabálytalan volt. "Szánalmasnak" nevezte a Juventus Rádió vezérigazgatója az MTI-nek nyilatkozva a médiahatóság szerdai döntését. Laczkó Endre szerint mindenfajta szakmai alapot nélkülöz a két országos kereskedelmi rádiós koncesszió odaítéléséről szóló határozat. A Danubius vezetése csak annyit közölt, "az ORTT hivatalos értesítését követően értékeljük a körülményeket és alakítjuk ki álláspontunkat a döntéssel kapcsolatban". Bíróságon támadja meg az általa használt országos kereskedelmi rádiós frekvencia sorsáról hozott szerdai médiahatósági döntést a Sláger Rádiót működtető társaság - közölte a cég, a részleteket mellőzve.
A pályázat csak akkor tekintette kapcsolt cégnek a sales house-t, ha a rádió tulajdonrésze több mint husznöt százalék a cégben, így a kiírásban könnyű volt kiskaput találni. Majtényi a múlt héten a Hírszerzőnek nyilatkozva kikérte magának, hogy a kiírás lenne rossz, szerinte egyes pályázók voltak rosszhiszeműek, és kihasználták a kiskapu adta lehetőségeket. Mindenesetre a pályázat feltételeit a testület elnöke dolgozta ki, ezen sikerült kiskaput találniuk a pályázóknak. Valószínű, hogy a nyertes rádiók úgy alakítják a gazdálkodásukat, hogy körülbelül évi három-négyszázmillió forint legyen a bevételük, így az évi kétszázmilliós fix frekvenciadíjból és az árbevétel feléből – százötvenmillióból – pont összejön a pályázatban megszabott minimális éves díj, a háromszázötvenmillió forint. A nyertes rádiók mögött sajtóértesülések szerint a két nagy politikai tömb áll: az Advenio jelenleg a Heti Választ is tulajdonló Infocenter csoporthoz tartozik, de csak szeptemberben vették meg a Magyar Nemzetet és a Hír tv-t is magában foglaló médiacsoporttól.
Annyi biztos, hogy a Radiocafé tulajdonosa nem ezen a néven akar országos adót indítani, információk szerint az Advenio rádióját Klassznak hívhatják majd. (Index)
Az [origo] kérdésére, hogy politikai döntés született-e, az elnök annyit mondott: "úgy tűnik, a magyar közvéleményben efelől senkinek nincs kétsége". "Én a rádiópályázatot a magyar demokrácia próbájának is gondoltam, tudtam, hogy más országokkal szemben nálunk születhet ilyen döntés, mégis hittem abban, hogy meg is lehet akadályozni" - tette hozzá. Timár János szintén a szavazás jogszerűtlenségével indokolta, hogy ő nem szavazott a pályázatokról. "Olyan pályázók nyertek, akiket már csak formai okokból is ki kellett volna zárni" - mondta az SZDSZ által delegált tag, aki szerint a pályázatok tartalmi és alaki értékelésénél is törvénytelenségek történtek. Hozzátette, a szerdai ülés az általa, illetve Majtényi László által benyújtott, kizárásokat indítványozó javaslatokkal kezdődött, de ezeket a többi pártdelegált lesöpörte, majd megszavazta a két nyertest. Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi, mert szerint a Fidesz és az MSZP háttérmegállapodása révén született meg a döntés.