10. rendelet, valamint az azt módosító 119/1995. 29. rendelet és 6/1997. (I. rendelet; b) a tartós fogyasztási cikkek alkatrész-ellátásáról és javítószolgálatáról szóló 35/1978. (VII. 6. ) MT rendelet, valamint az azt módosító 74/1987. (XII. ) MT rendelet és a 118/1995. rendelet. 72/2005. (IV. 21. rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. rendelet módosításáról A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. törvény 248. §-ában foglaltakra figyelemmel a Kormány a következőket rendeli el: 1. § Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. rendelet melléklete helyébe e rendelet melléklete lép. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba (2005. június 1. ), rendelkezéseit a hatálybalépést követően kötött fogyasztói szerződésekre kell alkalmazni. Melléklet a 72/2005.
(4) A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti. 4. § (1) A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető. (2) A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét. 5. § (1) A fogyasztó a kijavítás iránti igényét a forgalmazó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti. (2) A kijavítás során a fogyasztási cikkbe csak új alkatrész kerülhet beépítésre. (3) A jótállás keretébe tartozó javítás esetén a forgalmazó, illetve a javítószolgálat a jótállási jegyen köteles feltüntetni: a) a javítási igény bejelentésének és a javításra átvétel időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását, b) a hiba okát és a javítás módját, c) a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását, d) a jótállás – a kijavítás időtartamával meghosszabbított – új határidejét.
rendelethez - 2005. június előtti vásárlás estén: villamos és/vagy gázenergiával működtetett sütő-, főzőberendezések és ezek kombinációja 10 000 Ft. bruttó vételár felett; vízmelegítők, fűtő-, légkondicionáló-, és egyéb légállapot-szabályozó berendezések 10 000 Ft bruttó vételár felett; elektronikus hírközlő végberendezések (telefonok, mobiltelefonok, telefax-készülékek, több funkciós készülékek, stb. ); lemezjátszók, szalagos és kazettás magnók, CD-felvevők és -lejátszók, DVD-felvevők és -lejátszók, egyéni hangrendszerek és ezek tartozékai (keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal), mikrofonok és fülhallgatók 10 000 Ft bruttó vételár felett; Főoldal | Regisztráció | Információ | Oldaltérkép | Újdonságok | Akciós piactér | Ügyfélszolgálat Vásárlói visszajelzések | Termékértékelés © FotoMarket - 2001-2022 Minden jog fenntartva!
Vissza az oldal tetejére
(4) Ha a gyártó a fogyasztási cikkre az e rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a forgalmazót megillető jogok a fogyasztói szerződés teljesítésének időpontjában átszállnak a fogyasztóra. 2. § (1) A jótállás időtartama egy év. (2) A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. 3. § (1) A forgalmazó köteles a fogyasztónak a fogyasztási cikkel együtt - külön kérés nélkül - jótállási jegyet átadni. (2) A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni. (3) A jótállási jegyen fel kell tüntetni: a) a forgalmazó nevét és címét, b) a fogyasztási cikk megnevezését, típusát, gyártási számát, továbbá - ahol alkalmazható - azonosításra alkalmas részeinek meghatározását, c) a gyártó és - külföldről származó termék esetén - az importáló nevét, címét, d) a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, e) a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontját.
151/2003. (IX. 22. ) Korm. rendelet: 151/2003. rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk. ) 248. §-ában foglaltakra figyelemmel a Kormány a következő rendeletet alkotja: 1. § (1) A Magyar Köztársaság területén fogyasztói szerződés [Ptk. 685. § e) pontja] keretében értékesített, a rendelet mellékletében felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre (a továbbiakban: fogyasztási cikk) e rendelet szabályai szerint jótállási kötelezettség terjed ki. (2) Semmis az a megállapodás, amely az e rendeletben foglaltaktól a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek. (3) A jótállási kötelezettség teljesítése azt terheli, akit a fogyasztói szerződés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez (a továbbiakban: forgalmazó). A jótállási jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül (a továbbiakban: fogyasztó).
(4) Ha a gyártó a fogyasztási cikkre az e rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a forgalmazót megillető jogok a fogyasztói szerződés teljesítésének időpontjában átszállnak a fogyasztóra. 2. § (1) A jótállás időtartama egy év. (2) A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. 3. § (1) A forgalmazó köteles a fogyasztónak a fogyasztási cikkel együtt - külön kérés nélkül - jótállási jegyet átadni. (2) A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni. (3) A jótállási jegyen fel kell tüntetni: a) a forgalmazó nevét és címét, b) a fogyasztási cikk megnevezését, típusát, gyártási számát, továbbá - ahol alkalmazható - azonosításra alkalmas részeinek meghatározását, c) a gyártó és - külföldről származó termék esetén - az importáló nevét, címét, d) a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, e) a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontját.
Mit kell még tudnom? Néha a kezelőorvos a specifikus IgE-szint mellett a többi laboratóriumi vizsgálat eredményét is felhasználja az allergiás folyamat megítélésére. Ilyen vizsgálat lehet pl. az össz-IgE-szint, a teljes vérkép a minőségi vérképpel együtt (különösen az eosinophil és a basophil sejtszám). Ezek az eredmények is alátámaszthatják az allergiát, de nem specifikusak, azaz az emelkedésnek az allergián kívül egyéb okai is lehetnek. 1. Igg - Gyakori kérdések. Az allergénspecifikus IgE-n kívül milyen egyéb vizsgálatok vannak az allergia kivizsgálására? Az allergológus vagy a bőrgyógyász használhatja a bőrpróbákat (tűszúrással vagy karcolással), tapaszvizsgálatokat és orális ételpróbákat. A kezelőorvos azzal is próbálkozhat, hogy egyes ételeket elvon a páciens étrendjéből, majd fokozatosan visszaállítja az eredeti étrendet, annak vizsgálatára, hogy melyik ételre alakul ki allergia. Nagyon fontos, hogy ezeket a vizsgálatokat csak szigorú orvosi felügyelet mellett szabad elvégezni, mivel közben életveszélyes anafilaktikus reakció léphet fel.
bekövetkezik a szervezet érzékennyé válása (szenzibilizáció). A szervezet a vélhető allergént veszélyesnek tekinti, és specifikus IgE fehérjét termel ellene. Az IgE az úgynevezett hízósejtekhez és basophil granulocitákhoz kapcsolódik a vérkeringésben. (A hízósejtek nagy mennyiségben találhatók testszerte, de a legnagyobb mennyiségben a bőrben, a légzőrendszerben és az emésztőcsatornában találhatók). A következő alkalommal a kapcsolódott IgE antitest felismeri az allergént, és hisztamin, valamint egyéb vegyületek kiválasztását okozza a hízósejtekből és a basophilekből, ami egy allergiás reakciót eredményez az érintkezés helyszínén. Mit jelent pontosan gyakorlatban a magas ellenanyag szint?. Az allergénspecifikus IgE antitest vizsgálatot egy specifikus allergén által okozott allergia kimutatására alkalmazzák. A vizsgálat során a gyanús IgE antitest mennyiségét határozzák meg a vérben. Minden specifikus IgE antitest vizsgálat egy újabb meghatározást igényel: nem ugyanaz az antigénje pl. a mézelő méhnek és a poszméhnek, a tojásfehérjének és a tojássárgájának, az óriásparlagfűnek és a nyugati parlagfűnek.
Az immunglobulin E (IgE) egy olyan antitest, amely fontos szerepet játszik az allergia kialakulásában, valamint a szervezet paraziták elleni védelmében. A szervezetben az IgE mennyisége megemelkedhet allergiában. Ezért, ha egy allergia gyanúja merül fel, IgE-tesztet kell végezni az IgE-szint meghatározásához a vér. De mikor van túl magas az IgE szint? Melyek a megemelkedett IgE-szint leggyakoribb okai, és hogyan lehet csökkenteni az IgE-szintet? Tudja meg ezt és még többet itt. Mi az immunglobulin E? Az immunglobulinok faliórái fehérjék (fehérjék) és a test védelmi rendszerének összetevői, az immunrendszer. Igg szint jelentése 3. Az immunglobulinok is nevezik antitestek. Az antitestek amelyeket a immunrendszer idegen anyagokra, úgynevezett antigénekre adott válaszként. A testbe jutó kórokozók és káros idegen anyagok elleni küzdelemre szolgálnak. Sokféle van antitestek, amelyek osztályokra vannak felosztva. Ezen osztályok egyikét az immunglobulin E képezi, más néven IgE. Az antitestek mindegyik osztályának megvan a maga funkciója immunrendszer.
Egyébként a túl alacsony IgE-szint általában nem okoz problémát. Csak nagyon ritka esetekben veleszületett immunhiányok, csontvelő betegségek vagy vese betegségek ( nefrotikus szindróma) a túl alacsony IgE-szint oka. Kezelés: mit kell tenni az emelkedett immunglobulin E esetén? Az immunglobulin E, mint az immunrendszer egyik összetevőjének eredeti feladata az idegen anyagok felismerése és eltávolítása a szervezetben. Ennek a feladatnak az elvégzéséhez az IgE mennyisége megnő, ha felismerik az allergéneket. Igg szint jelentése test. Magas IgE-szint az eredmény. Az IgE emelésére azonban nem mindig van szükség, például allergia esetén. Az IgE szint és így az allergiás reakció különböző módon csökkenthető: Kerülje az ismert allergéneket: Ha nincsenek allergén anyagok, az allergiás gyulladásos folyamat lelassul, mert kevesebb IgE szabadul fel. Szokja meg a testet az allergénekhez: Erre a célra az ún hipoérzékenység. Itt az allergéneket az orvos a növekvő dózisokban rendszeresen injektálja a bőr vagy a beteg szájon át alkalmazható.