Rendhagyó dokumentum-játékfilm Szamuely Tiborról, a Tanácsköztársaság talán legvérengzőbb alakjáról, akit a közbeszéd csak úgy emlegetett: a halál népbiztosa. 1919 tavaszán és nyarán ha valahol Magyarországon ellenforradalmi akciót fedeztek fel őt küldték a helyszínre. "A Lenin-fiúk ma is köztünk élnek" – Augusztus 25-én mutatják be Stefka István hiánypótló filmjét, A halál népbiztosát - PestiSrácok. És ő ment, vitte magával a mindenre kész Lenin-fiúkat. Mentek gyilkolni, akasztatni. Hogyan vált az idealista ifjú újságíróból bolsevik fanatikus, a vörösterror fő végrehajtója? Sorsán keresztül feltárulnak a kommün 133 napjának fontosabb történései. Category: 01 online
– Szándékosan időzítették így, a jövő évi választás elé a filmet? – Persze. Tudják meg a szavazók, hogy mi következik, ha rossz helyre teszik az ikszet. Az ellenzéki média érti, miről van szó, agyonhallgatta a készülő filmet. Egyedül a HVG írt róla, mondván, úgysem tudjuk megcsinálni, csak egy szakmaiatlan fércmunkára telik a képességeinkből. Most, hogy bemutattuk, és lement már a Duna tévében is, a balliberális média továbbra is elhallgatja. Így tesz mindig. Amin nem talál fogást, azt elhallgatja. Fotó a filmből – Fontos üzenetek vannak a filmben. Például az, hogy Károlyi nem a belpolitikai helyzet miatt mondott le, hanem 120 ezer koronáért. Az is üzenet, hogy a Warburg és a Rothschild család is támogatta Kun Béla vérengző kommünjét, mint ahogy az is, hogy a helyi rabbi kidobatja Szamuely holttestét a bécsújhelyi zsidó temetőből, jóllehet Szamuely is izraelita volt. A halál népbiztosa teljes film sur. Nem túl sok ez tabudöngetésből? – Károlyi velejéig romlott ember volt. Hazaáruló. A szerbekkel, majd pedig Benešsel akarta megvédetni saját hatalmát.
Azt mondtuk Csurka Dórával, a film forgatókönyvírójával, hogy szigorúan tartjuk magunkat a hiteles leírásokhoz, dokumentumokhoz. Olvastuk a témába vágó műveket, Tormay Cécile, Herczeg Ferenc vagy Mályusz Elemér könyveit, és azt láttuk, hogy a gazemberségek már Károlyi Mihállyal kezdődtek. Herczeg szerint Károlyi hátrakötötte Magyarország kezeit, és kiszolgáltatta a nemzetet a bolsevizmusnak. Jellemző a Kádár-rendszerre, hogy 1975-ben szobrot állított neki a Parlament szomszédságában. Mondván, legyen a fiatalok példaképe! – Volt, aki visszautasította a szerepet a felkért színészek közül? – Sokan. A halál népbiztosa teljes film video. Két színész például a Katona József Színházból jelentkezett, amikor hírét vették, hogy filmet készítünk. Amikor viszont beleolvastak a forgatókönyvbe, azonnal visszaléptek. Látni lehetett, hogy egyesek félnek, mások viszont eszmei és ideológiai okokból csináltak hátraarcot. Szamuely szerepét ketten utasították vissza. Feleségének, Szilágyi Jolánnak a szerepét szintén visszaadta két-három színésznő azzal, hogy nem ért egyet a film felfogásával.
Mert a kommunisták azóta is azt hiszik, hogy bármit megtehettek és megtehetnek büntetlenül, következmények nélkül. Az a trükkjük, hogy mindent elkennek, elmosnak. Ezért ma már csak kevesek tudják, kik voltak ezek az emberek. Nem csak Recsk volt. A halál népbiztosa című film bemutatójára kerül sor a József Attila Színházban. Hol hallunk például a badacsonyi kőbányáról, ahol százakat nyomorítottak meg, vagy Tiszalökről, ahol ezrek senyvedtek és tömegével haltak meg emberek? A filmben azt nyomatékosítom, hogy Kun Bélák felelősek Trianonért, az ország területe és lakossága kétharmadának elvesztéséért, ugyanis elárulták, átjátszották a hazájukat. Linder Béla például leszerelte Közép-Európa legnagyobb hadseregét, ami a magyar volt, amelyik nem kapott ki az első világháborúban, még Doberdónál sem. A hadsereg leszerelésével védtelenné tették az országot. Utólag úgy tűnik, már ők is küldött emberek voltak, akiknek azt volt a dolguk, hogy felszámolják Magyarországot. És ezek a Lenin-fiúk ma is köztünk élnek egy Fekete-Győr vagy egy Szabó Tímea képében – húzta alá Stefka, aki úgy látja, hogy amit a múltban a kommunisták csináltak, ma ugyanezt teszik az utódaik, politikai örököseik, akik feljelentik a saját hazájukat, lejáratják Magyarországot, mert csak egy dolog számít nekik, hogy hatalomra jussanak és ezért bármire képesek.
Lányai a rendszerváltás után keresték fel apjuk szülőhazáját, hogy minél többet megtudhassanak a forradalmi eseményekről. 6. A Nap utcai fiúk Szomjas György filmje az '56-os eseményekben részt vevő, pesti srácokként emlegetett tinédzser forradalmárokról szól. A főszereplő Juli, a kalauzlány (Gáspár Kata), aki ugyan Totyával (Czecző Sándor) jár, mégis Gáborral (Bárnai Péter) indul el részt venni a tüntetéseken, majd a helyzet komolyra fordultával egészen november 4-ig farkasszemet néznek a szovjet tankokkal Pesterzsébeten. 7. Liberté '56 Vidnyánszky Attila 2007-es filmjében Kádár Jánost Eperjes Károly, Nagy Imrét Horváth Lajos Ottó, Maléter Pált Csikos Sándor, Bibó Istvánt Jámbor József alakítja. A forgatókönyvet a költőből lett kultúráért felelős államtitkár, Szőcs Géza írta. 8. Bűn és büntetlenség Biszku Béla 1957 és 1961 között belügyminiszterként az egyik levezénylője volt az '56 utáni véres és kegyetlen megtorlásoknak. Cserhalmi Sára. A tetteiért nem állították bíróság elé, '89 után visszavonultan élt a villájában, mígnem a mandineres Skrabski Fruzsina és Novák Tamás a nsosem létező Beregi Ifjúsági Egyesület nevében elkészített dokujában leleplezte: Biszku nem bánt meg semmit, szerinte Nagy Imre megérdemelte sorsát.
A végeredmény Kázsmér Kálmán többtucat epizódból álló dokumentumfilm-sorozata lett, amit egészen a forradalom leveréséig, november 4-ig fog sugározni a Duna tévé. 3. Pannon töredék Az '56-os forradalom igencsak szokatlan feldolgozása Sólyom Andrástól, Mészöly Miklós írása alapján, főszerepben a régi, különleges tudakozós tévéreklámokból ismert Almási Sándorral és a gyönyörű Marozsán Erikával. Cserhalmi sra free . 4. A temetetlen halott Mészáros Márta 2004-es filmje, ami az Indavideón ingyenesen is elérhető, az 1958-ban kivégzett Nagy Imre utolsó éveit mutatja be: hogyan lett az egykori padlássöpréseket irányító élelmezésügyi miniszterből az '56-os forradalom mártírhalált halt jelképe. A filmben Mészáros Márta férje, a 2008-ban elhunyt Jan Nowiczki alakította Nagy Imrét. 5. Hazatérés - Egy szabadságharcos története Szintén az Indavideó Filmen tekinthető meg Pigniczky Réka Filmszemle-díjas dokuja, a Hazatérés, ami a címével ellentétben egy olyan '56-os menekültről szól, aki sohasem tért haza Magyarországra Amerikából.
MAFILM Sajtó és Propaganda. Pécs, 1980. 70. o.