A közmunkások bére bruttó százezer forintra nő, amely így pont a fele lesz a jövő évi minimálbérnek. Százezer forintra emeljük a közmunkások bérét - mondta Orbán Viktor a közösségi oldalán. A béremelés tervéről már beszélt egy szeptemberi kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is, de a mértéket akkor még nem lehetett tudni, mert még nem volt róla kormánydöntés. Bruttó 15 ezer forinttal emelik a közmunkások fizetését. Fotó: Getty Images A miniszterelnök most a saját közösségi oldalán jelentette be a döntést, de részleteket nem osztott meg. Vélhetően jövő januártól emelkedik a közmunkások bére. Tájékoztatásul: a jelenlegi közmunkásbér bruttó 85 ezer forint, így az emelés mértéke bruttó 15 ezer forint lenne. A közfoglalkoztatásban 2021 októberében 86, 4 ezer fő dolgozott, számuk folyamatosan csökken. A béremelés így több tízezer embert érint. A közmunkások bére ezzel pont a fele lesz a minimálbérnek, amelyet jövő évtől bruttó 200 ezer forintra emelnek. Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >> Kirobbanó formában van?
100 ezer forintra emelik a közmunkások bérét – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán. Mint azt a Menedzsment Fórum írja, az emelés mértéke majdnem 20 százalék, hiszen bruttó 85 ezerről nő 100 ezer forintra a teljes munkaidőben foglalkoztatott közmunkások keresete. A 260 ezer forintos garantált bérminimum, vagyis a szakképzetteknek járó legkisebb bér után számolt közmunkás-minimumösszeg pedig 130 ezer forintra nőhet a mostani 110 ezerről. A portál hozzáteszi: ez a most bejelentett béremelés átírhatja a kormány korábbi tervét is, miszerint jövőre 100 ezer fő alá csökkenne a közmunkások száma (az eredeti költségvetési elképzelésekben 92 ezer fő támogatásával számoltak). A hír kapcsán a megjegyzi: a közfoglalkoztatotti bér és a minimálbér egymáshoz viszonyított aránya 2011 óta folyamatosan romlott. 11 éve még a minimálbér 73, 1 százalékát tette ki a közfoglalkoztatotti bér, 2017-től már csak kevesebb, mint 70 százalékát, 2018-tól pedig kevesebb, mint 60 százalékát. Jelenleg a közfoglalkoztatotti bér 8 órában bruttó 85 ezer forint, a minimálbér pedig bruttó 167.
A közfoglalkoztatásban részt vevő személyek havi átlagos száma 2021 októberében 86, 4 ezer főt tett ki, amely az előző év októberéhez viszonyítva 9, 3 százalékkal (8, 8 ezer fővel) mérséklődött, írja a. 2021. 11. 07.
A Magyar Nemzet cikke szerint a tavalyi esztendő utolsó hónapjában átlagosan közel 122 ezren dolgoztak valamelyik közfoglalkoztatási programban. A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben is a létszám további csökkenése feltételezhető, emelkedésre nincs reális esély. A belügyminisztérium adatai szerint idén februárban viszont már csak 117 831 fő volt közfoglalkoztatott. Az előző hónaphoz képest 1, 2 százalékkal, míg az előző év februárjához viszonyítva 23, 6 százalékkal csökkent ez a szám. Forrás:; Fotó: Balázs Attila/MTI 7 hozzászólás
A Demokratikus Koalíció szerint az Orbán-kormány 5 hónapja "sumákol" és nem hajlandó döntést hozni a közmunkabérek emeléséről. Az ellenzéki párt visszamenőleges hatályú közmunkabér-emelést követel, és kezdeményezi, hogy jövőre induljon el a közmunkabéreket a minimálbér szintjére emelő korrekció. Borka-Szász Tamás, a DK szociális munkacsoportjának vezetője szombaton közleményében azt írta, a korábbi években már decemberben döntés született a közmunkás bérek következő évi emeléséről. Tavaly decemberben a kormány még azt mondta, hogy az inflációval és a nyugdíjemeléssel megegyező mértékben emelkednek majd az idei közmunkabérek. A kormány azonban öt hónapja halogatja a döntést a kérdésben, a politikus szerint ennek egyetlen célja, hogy elsumákolják az idei béremelést. Hangsúlyozta, követelik a kormánytól, hogy január 1-ig visszamenőleges hatállyal minimum az infláció mértékével emelje meg a közmunkabéreket. Emellett kezdeményezik, hogy 2017. január 1-től induljon el egy felzárkóztató program, amelynek során elkezdődik a közmunkabérek fokozatos felemelése a minimálbér szintjére.
Eltérő esetben ugyanis a gyámhivatal nem tudja megállapítani az együtt élő szülő mulasztását. Az is fontos, hogy a gyámhivatal előtt igazolni tudjuk, mi tényleg ott voltunk a megadott időben a gyermekért. Ezért ilyen esetben meg kell kérni valakit, hogy jöjjön el velünk, hogy később tanúsíthassa a kapcsolattartás meghiúsulását. Időszakos kapcsolattartás szabályai. A bejelentésünk nyomán induló eljárásban a gyámhivatal először is igyekszik megállapítani, hogy az együtt élő szülő a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltakat önhibájából mulasztotta-e el. Ha a gyámhivatal megállapítja az önhiba fennállását, a végrehajtás iránti kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül végzéssel elrendeli a végrehajtást. A gyámhivatal a végrehajtást elrendelő végzésben első lépésben a mulasztó felet figyelmezteti, azaz felhívja, hogy a végzés kézhezvételét követően esedékes kapcsolattartásnak a kapcsolattartásra vonatkozó határozat szerinti időpontban és módon tegyen eleget, illetve hagyjon fel a gyermeknek a másik fél ellen történő nevelésével, továbbá felszólít az elmaradt kapcsolattartás pótlására.
2012. 09:34 Kaldyr! Nem értek egyet Zotyikával. A feleséged gyakorolja a szülői felügyeleti jogokat, a kapcsolattartás ideje alatt is joga van tudni, hogy a gyermekek hol tartózkodnak (nyilván nem percre lebontva, de elég ezt vele egyszer az elején közölni), azt nem akadályozhatod meg, hogy felhívja a gyerekeket (ha van telefonjuk), de biztosítanod a telefonos kapcsolattartást nem kell. Sőt te magad sem vagy köteles vele telefonon kapcsolatot tartani ezidő alatt. Azt mondjuk gondolom, hogy ha a gyermekek kérik, hogy hadd hívják föl anyát, nem fogod megakadályozni. A nyugalmat egyszerűen meg lehet oldani, nem veszed fel a nyaralás alatt a telefont, ha baj van, küldjön sms-t. Zotyika 2012. 08:03 Nem kötelességed. Természetesen ha érdeklődik, nem zaklat, illik válaszolni. Én hetente egyszer szoktam engedni hogy felhívja a gyereket. Elvált szülők - kapcsolattartás ünnepekkor - Szülők Lapja. Persze ha kórházba kerül vagy olyan döntéseket kell hozni ami a szülői felügyeleti jogokat érinti az ő döntését ki kell kérni. Kaldyr 2012. 13:27 Kedves Hölgyek és Urak!
De volt, aki a szervezett programokkal nem értett egyet. Ilyenkor többnyire arról van szó, hogy a háttérben komoly feszültség uralkodik az elvált felek között. Mi a helyzet a külföldi utazással? Szükséges ehhez bármilyen engedély vagy a másik fél beleegyezése? Az utazások – így a külföldi utak – nincsenek engedélyhez kötve. A kapcsolattartás pótlásának szabályai és eljárása. Ha ennek idejére az érintett szülőnél a kapcsolattartás joga áll fenn, akkor nem kell semmilyen kérelmet megfogalmazni. Ugyanakkor előfordult már, hogy az egyik szülő nyaralni vitte a gyermeket, ám a reptéren, vagy a határon kérték a másik szülő hozzájárulását. Az ehhez hasonló esetek miatt az illetékes gyámhivatal azt szokta javasolni, hogy készüljön egy írásbeli nyilatkozat arról, hogy az otthon maradó szülő beleegyezésével és tudtával történik ez az utazás. De azt is lehet, hogy egy ilyen esetben az érintett fél a bírósági ítélet birtokában indul útnak és, ha bárki megkérdőjelezné az utazás vagy az elvitel jogszerűségét, akkor azt fel tudja mutatni. Váratlan helyzeteket is tartogathat a nyár.
A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik. A gyermekkel való kapcsolattartásra a nagyszülőkön kívül jogosult a nagykorú testvér, továbbá - ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja - a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is jogosult, de ezek az eljárások kizárólag gyámhivatali hatáskörbe tartoznak. Fontos tudni, hogy ha a különélő szülő részére már szabályozva van a kapcsolattartás, akkor főszabály szerint az Ő szülei ebben az időszakban jogosultak kapcsolatot tartani a gyermekkel. Budapest Környéki és a Debreceni Törvényszék a nyárra eső időszakos kapcsolattartás helyes értelmezéséről | Apák az Igazságért Kh. Egyesület. Ha a nagyszülők és a különélő szülő nincsenek jó viszonyban, akkor a gyámhivatal ebből az időkeretből "lecsípve" állapít meg egy időszakot a nagyszülők részére. Amennyiben a különélő szülő nem tud élni a kapcsolattartási jogával a bírói gyakorlatnak megfelelő mértékben, abban az esetben is lehetőség van rá, hogy a plusz időtartam a nagyszülők részére kerüljön megállapításra.
A különélő szülő jogai és kötelességei A Legfelsőbb Bíróságnak egy irányelve foglalkozik a szülő és a gyermek kapcsolatával a gyermek elhelyezése után. Ez megerősíti a családjogi törvény azon rendelkezését, hogy a gyermeknek és a különélő szülőjének joga, hogy egymással személyes és közvetlen kapcsolatot tartsanak fenn, továbbá, hogy a gyermekétől különélő szülő kötelessége is, hogy gyermekével rendszeresen érintkezzen. Szülői kötelességek A gyermeket nevelő szülő köteles a kapcsolattartás zavartalanságát biztosítani. Az a szülői felügyeletet ellátó szülő, aki akadályozza a másik szülővel történő kapcsolattartást, vagy az a különélő szülő, aki nem él a kapcsolattartás lehetőségével, megsérti a szülői kötelességét. A kapcsolattartás célja, hogy 1. a gyermek és a szülő, valamint a más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó közötti családi kapcsolatot fenntartsa, továbbá 2. hogy az arra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően azt elősegítse.