Ugyanis az elmúlt egy évben a takarmány ára több mint 50 százalékkal emelkedett, de a tej felvásárlási ára nyolc éve nem nőtt. Sőt: míg 2016-ban még 42 dinárt kaptak a termelők a standard minőségű tej literjéért, addig manapság csak 36 dinárt fizetnek érte a feldolgozók. A behozott tej leverte a szerbiai tej árát. A termelők hiába hangoztatják, hogy a tej felvásárlási ára alig 60 százaléka az önköltségnek, panaszuk süket fülekre talál. Mezőgép vagy fejőgép vásárlására hiába kapnak támogatást, ha az általuk termelt tej minden egyes literje veszteséget hoz a konyhára. A ponty ára is az egekben Emberemlékezet óta nem volt rá példa, hogy Szerbiában a ponty ára élősúlyban elérte volna a csont nélküli sertéshús árát. Most mégis bekövetkezett. Ennek oka, hogy megdrágultak a halak etetésére használt gabonafélék. 1 kg búza ára olcsó, akciós árak | Pepita.hu. Ennek tudható be, hogy a ponty ára rövid idő alatt 50 százalékkal emelkedett. A tenyésztők elmagyarázták, hogy nemcsak rengeteg a kiadásuk takarmányra, de a halastavak őrzése sem olcsó mulatság.
Fotó: Telegraf A kukorica ára ebben a gazdasági évben elérte a maximumot, 29, 3 dinárt (forgalmi adó nélkül) – jelent meg a terménytőzsde heti jelentésében. A hazai piacon az egyéb elsődleges mezőgazdasági termékek árai is erőteljesen emelkedtek, ami az ukrajnai helyzetre adott reakció. "Nehéz megjósolni, milyen következményekkel jár az orosz fellépés a piacon a jelenlegi helyzetben, tudván, hogy Mariupol és Odessza kikötői használhatatlanná válnak a bombázás miatt" - áll a jelentésben, megjegyezve, hogy a fekete-tengeri exportot felfüggesztették, ami az árak emelkedéséhez vezet. A hét elején a kukoricát kilogrammonként 27 dinárért értékesítettek, így a hét végi azonnali kiszállítás ára 29, 3 dinárrá alakult forgalmi adó nélkül. 1 kg búza arabes. Az e heti súlyozott ára 28, 4 dinár/kg, ami 5, 62 százalékos növekedést jelent. A világpolitikai események miatt a hét végén megnőtt a kereslet, így búzára 30-31 dinár/kilogramm között kötöttek szerződéseket (forgalmi adó nélkül). A 2022-es búzára vonatkozó első határidős szerződést 28 dinár/kg adó nélküli egységes áron határozták meg júliusi kiszállításra.
Ez nem jött be, így ők beleszaladtak a kilogrammonkénti egy hrivnyás uborkába, amit ennyiért nem is érdemes leszedni, nemhogy piacra vinni. Az utóbbi évek tapasztalata az, hogy a nyári dömpinget a fóliásoknak érdemes lenne kihagyni, hisz később a konzervuborkának ismét jó ára van, általában megközelíti a tavaszit. A paradicsomnál az elmúlt években novemberben ugrott fel a zöldség ára, akkor lehetett jól eladni, most viszont, aki novemberre időzítette a paradicsomot, az nem járt jól, mert ekkorra leesett a termék ára. Megesett továbbá az a csúfság is, hogy amelyik hónapban uborkát szedtem, minden hónapban fűtenem kellett. 1 kg búza arab. Igaz, hogy augusztusban csak egy napot, de akkor is be kellett kapcsolni a fűtést, mert olyan hideg volt, hogy az állomány megfázott volna. Az, hogy júniusban is fűtünk, már korábban is megtörtént. Elmúltak azok az idők, amikor megtehettük, hogy április végén már csak éjszaka fűtünk, hogy ne pocsékoljuk a drága energiát. Most már májusban és június elején is kénytelenek vagyunk fűteni, erre fel kell készülni a következő években is.
Látnivalók a környéken Regéci Vár Látogatóközpontja Regéc A Regéci Vár Látogatóközpontja II. Rákóczi Ferenc életét bemutatóállandó kiállítással, időszaki kiállítással, a vár építéstörténetét bemutató 3D animációs filmmel, kilátótoronnyal várja a látogatókat.... Várrom A vár eredetileg XIII. századi eredetű, XV-XVII. századi kiépítessel. A XVIII. Század végén dőlt romba. További látnivalók
A vár létezésére sokkal biztosabb adatnak tűnik Aba Amadé nádor által 1307-ben Regécen kiadott oklevél, melyet az ország északkeleti részét uraló nagyúr az akkor már álló várban állíthatott ki. Ennek alapján valószínűsíthető, hogy a várat az Aba nemzetség egyik tagja, talán éppen Amadé nádor építtette. Az 1312-es rozgonyi csata után I. Károly király a vesztes Aba-nemzetség valamennyi birtokát, így Regécet is, elkobozta. A vár királyi adományként rövid ideig Petenye fia Péter birtokában volt, ám amikor ő is szembefordult az uralkodóval, a király tőle is elvette. A vár 1316-tól 1427-ig királyi birtok volt. Jellemző ugyanakkor, hogy a király alkalmasint szolgálati birtokként megbízható híveinek adományozta a várat és az uradalmat. Ily módon került a vár az I. Károly királlyal Nápolyból érkezett Drugeth család birtokába. A nagy hatalmú, az országnak hosszú ideig nádorokat is adó család a regéci várban őriztette okleveleit. Nyitvatartás és belépők – Regéc Község Honlapja. A várat a 14. század második felében vadászat céljából több alkalommal meglátogatta I. Nagy Lajos király is, akinek regéci tartózkodásait a várban kiállított oklevelek is tanúsítják.
Innen az út észak felé visz, és Miskolcot a 37-es úton kell elhagyni. Így Sátoraljaújhely érintésével fogod elérni az ország északi csücskében, Füzérkomlóstól nem messze található Füzéri várat. Cím: Füzér, Rákóczi Ferenc út 2, 3996 Távolság Budapesttől: 3 - 3, 5 óra / 290 km A vár honlapját itt találod Füzéri turisztikai iroda címe: 3996 Füzér, Petőfi út 3/A. Térkép Füzéri vár térkép Parkolás Ha autóval érkezel a helyszínre, azt a vár parkolójában tudod hagyni. Itt egy személyautóra 600 forintot kell egy napra fizetni, ha motorkerékpárod van akkor a parkolás 300 forintba kerül egy napra. Füzéri vár a levegőből fotózva, Füzér A Füzéri vár A közelben autózók már messziről kiszúrhatják a Füzéri várat, hiszen az egy meredek falú, vulkáni kúpon található fehér épület. Regéci Vár, Regéc. Az épületen belül elsősorban a festett falak és a gyönyörű díszített ablaküvegek kötik majd le a figyelmedet. A kápolna nagyon jó állapotban van, ritkán látni ilyen szép építészeti remekművet. A kápolnában, vallási témában díszített ablaküvegen kívül egyébként még megtalálhatod a festmények között a falon függő fegyvereket és festőien csoportosított zászlókat is.
Szerző: Dömsödi Áron, 29, 1 km 9:20 óra 1 250 m Látványos, igazi hegyvidéki túra a Tokaji-hegység legmagasabb összefüggő hegyhátán. Meglátogatjuk a belső területek vadonját, a fokozottan védett... 89, 4 km 7:10 óra 1 711 m 1 695 m A cím elsősorban várakat ígér – akad is három az útvonalon –, de talán senki nem fogja bánni, hogy gótikus templomok, csendes falvak, sűrű... Szerző: Abelovszky Tamás, 11, 9 km 3:35 óra 222 m 82 m Túránk a Tokaji-hegység egyik legvadregényesebb, leglátványosabb völgyébe kalauzol, a Magoska vulkáni kúpjának oldalába vágódó Arka-patak szurdokába. Szakasz 26 53, 6 km 16:20 óra 1 675 m 1 475 m A Tokaji-hegységbe lépve hazánk egyik kevésbé látogatott, s markánsan kárpáti jellegű hegyvidékén teszünk túrát. Kőgörgeteges patakvölgyek, komor... Mutass mindent
I. Rákóczi György unokája I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem, az ország egyik leggazdagabb főura 1666 tavaszán feleségül vette Zrínyi Ilonát. A Wesselényi-összeesküvés leleplezése után I. Rákóczi Ferenc anyja, Báthory Zsófia a jezsuiták közreműködésével kegyelmet könyörgött ki fia számára, I. Rákóczi Ferenc életben maradt ugyan, de a császári kegyelemnek nagy ára volt. Négyszázezer forint váltság mellett a Rákóczi várakba császári őrséget kellett fogadni. Zrínyi Ilona aggodva érdeklődött ez után egyik levelében, hogy Regécet nem vették e fel az "elhányandó várak" jegyzékébe. Ekkor nem csak a gazda, de a vár is kegyelmet kapott. 1676. március 27-én megszületik II. Rákóczi Ferenc, a csecsemű még nincs 4 hónapos, amikor meghal édesapja I. Rákóczi Ferenc. Ezt követően Zrínyi Ilona gyermekei gyámjának jelenti ki magát, átveszi az örökös főispáni méltósággal járó teendőket. 1677-ben érkezik gyermekeivel Regécre, ahol II. Rákóczi Ferenc gyermekkorának első éveit éli. Itt szerzi meg latin tudásának alapjait, itt ismerkedik hazája történelmével.