Lásd még: drámai költemény és kétszintes dráma A Tragédia a kiegyezés évtizedének irodalmára jellemző nemzeti témán felülemelkedő, főszereplőként az emberiséget szerepeltető filozófiai alkotás: emberiségköltemény. Műfaja drámai költeményközvetlen műfaji előzménye Goethe Faustja. Bár a Tragédia gondolatvilága egyike a legsokoldalúbbaknak a magyar irodalombana benne leírt eszmefuttatások mégsem saját szépségük miatt fontosak, hiszen Madách műve is csak a már sokszor megírtakat öltözteti új formába Nem adhatok mást, csak mi lényegem, Nem az idő halad, mi változunk, Milliók egy miatt, Ábrándozni van még tárgy elég stb. A Wörthi-tó - ahol az ember és a természet találkozik A kőszívű ember fiai (regény) – Wikipédia Эти слова она услыхала выходя из комнаты. Они двигались от середины арены к ее краям, открывая поле позади. A kőszívű ember fiai - Igaz vagy hamis. Сладкоежка, - прокомментировал Ричард, глядя в сторону леса, где исчезло животное. A 15 felvonásos drámai költemény nagy terjedelme miatt meglehetősen nehezen kezelhető: ha minden mondatot megtartva, és a szerzői utasításokat követve próbálnánk színpadra állítani, négy-öt órásnál is hosszabb darabot kapnánk.
Fotó: Warner Bros. - DC Entertainment / Collection ChristopheL via AFP Találós kérdéseivel egy detektíves sztoriba kényszeríti bele a Batmant, aki a kaland során saját moralitását is kénytelen lesz felülbírálni. A filmben több mindent tudunk meg a vagy már tucatszor csontra rágott Wayne család múltjáról, kétes ügyeiről, és még a nemezisek is érdekes csavarokat kapnak. Pattinson Batmanjét sokkal többet látjuk munkában ebben a filmben, bűnügyi helyszíneken tűnik fel, nyomoz, feladványokat old meg – végig érződik a filmen, hogy nem ő kontrollál, hanem a városi elitet megszégyenítő és eltipró Rébusz. Batman sem tudja megvédeni a korrupt politikusokat a nép dühétől | 168.hu. Nem mellékes az sem, hogy Bruce Wayneként is alig látjuk a színészt a filmben, a milliárdos playboy helyett pedig egy megkeseredett remetét látunk a magánéletben. A Warner Bros gyártócégen látszik a fejlődés, az utóbbi években több kiváló film is érkezett a DC-től – Joker, Igazság ligája: Synder-vágás –, és úgy tűnik, végre megtanulták hogy miben jobbak a Marvelnél. A Joker és a Batman egyaránt ki tudott lépni a képregényfilmes zsáner adta korlátok közül, és egy objektív mércével is felsőkategóriás pszichológiai thrillert készítettek.
Valószínűleg nem sok olyan filmes széria van a világon, amelyet annyiszor gondoltak volna újra, mint a DC Batmanjét. Több mint tíz színész játszotta már el, vagy adta a hangját a köpenyes igazságosztónak mozifilmben, azonban a most márciusban bemutatott legújabb alkotás egy teljesen új fényben mutatja be az ikonikus karaktert. Sokan aggódtak a megjelenés előtt, hogy vajon a Twilight-szériával a poklot, majd a művészfilmekkel és legutóbb Christopher Nolan Tenetjével a mennyet is megjáró Robert Pattinson képes lesz-e eljátszani a denevérembert. Matt Reeves filmjének megtekintése után büszkén jelenthetjük, hogy nagyon is. A kiváló Majmok bolygója rebootok és a Cloverfield filmek rendezője ugyanis egy sötétebb dimenziójú Gothamet mutat be a nézőnek, ahol a Robert Pattinson által alakított Batman még csak két éve tevékenykedik a bűnözés ellen, és a rendőrök sem igazán tudják, hogy viszonyuljanak hozzá. A kőszívű ember fiai - Gyakori kérdések. Ekkor tűnik fel a színen Rébusz (Paul Dano), aki különösen kegyetlenséggel vadássza le a város vezetőit azért, hogy megtisztítsa a várost a fejlődést megmételyező korrupciótól és hazugságoktól.
Fotó: Warner Bros. - DC Entertainment / Collection ChristopheL via AFP Michael Giaccino zeneszerző is hihetetlen teljesítményt nyújt: miután a Star Wars: Zsivány egyessel John Williamst váltotta, a Batmannel azt is megmutatta, hogy Hans Zimmernek is méltó utódja lehet a jövőben. Zenéje által végig tapintható a feszültség a filmben, amikor viszont kell, rendesen megzúgatja a hangszórókat. A film tehát minden tekintetben csúcsminőségű alapanyagokból dolgozik – rendező, színészek, látvány, zene –, ehhez mérten az eredmény is kiváló. Még csak február van, de a Batman minden bizonnyal ott lesz az év legjobb filmjei közt, szuperhősfilmek tekintetében pedig talán csak a májusi Doctor Strange rúghat majd labdába mellette. A film előzetese az alábbi linken tekinthető meg: (Kiemelt kép: Warner Bros. - DC Entertainment / Collection ChristopheL via AFP)
Az arany ember Athalie-ja is).
A Mama egyike József Attila azon kései verseinek, melyeket olvasva a kortársak megdöbbenve tapasztalták, hogy alkotójuk túlságosan sokat visz át önmagából a szavakból készült építményeibe. A nyelvi produkció eleven ideget érint. Az a benyomás alakult ki értő olvasóiban, hogy művei tökélyének ára a sebek feltépése, a kietlen viaskodás a múlt kísérteteivel, olyan dolgok tudatosítása, amelyeknek talán jobb lett volna a feledés homályában maradniuk. A tudattalan tudatosítása, az elfeledett emlékek visszaidézése képezik ennek a költészetnek az alapját. "Eleinte sokat sírtam az analízisben, mikor lassan jöttek az emlékek… – vallott erről Vágó Mártának – Akkor a részletek elmosódottak voltak – mondta elgondolkozva -, nem voltak képeim – megrázta a fejét, a szemét kimeresztette: – Nem is tudom, hogy írtam volna tovább, mi lett volna akkor? " A versben három személy szerepel: a jelenbeli én, a gyermek-én és a Mama. A jelenbeli én látszólag csupán kommentál, valójában ő is részese az én és a Mama közti ellentétnek.
A Nyugattal párhuzamosan József Attila szerkesztésében működött a Szép Szó című folyóirat. A Korszak jelentős irodalmi irányzatai: - Szocialista írók csoportja: A munkások helyzetét mutatja be. · József Attila Déry Tibor Kassák Lajos Nagy Lajos Népi írók csoportja: A paraszti életformát mutatják be, és a Szociográfiai irodalom megteremtését segítették elő. Szociográfiai irodalom: Egy-egy társadalmi csoport életkörülményeit bemutató mű. Illyés Gyula Német László Megjelenik az Avantgárd irodalom József Attila egész életét a szeretetvágy, az árvaság érzése, valamint a társkeresés határozta meg. Költészetét a gondolati lírához soroljuk, versei filozofikus tartalmúak. Költészetére hatott az Avantgárd, de Petőfi és a népköltészet hatása is megfigyelhető verseiben. József Attila élete: 1905. Április 11. -én született, Budapesten, Ferencvárosban a Gát utca 3. szám alatti házban Anyja Pőcze Borbála, apja József Áron. Az apa 1908. -ban elhagyja családját és nem is tartja velük a kapcsolatot. Nővérei Jolán és Etelka.
Magához ki fűzött? Bujdokoltál? Vajjon ki űzött? Győzd, ami volt, ha ugyan győzöd, se késed nincs, se kenyered. Be vagy a Hét Toronyba zárva, örülj, ha jut tüzelőfára, örülj, itt van egy puha párna, hajtsd le szépen a fejedet. " Szintén az utolsó versek közé tartozik a Talán eltünök hirtelen kezdetű is. A lírai én itt ismét elpazaroltnak érzi az életét. Ez is létösszegző vers, és megjelenik benne az időszembesítés, vagyis az értékekkel teli múltat veti össze az értéktelen jelennel. A vers negatív képpel és hanghatással záródik: "Ifjuságom, e zöld vadont szabadnak hittem és öröknek és most könnyezve hallgatom, a száraz ágak hogy zörögnek". József Attila legutolsó verse feltételezhetően az Íme, hát megleltem hazámat… Az első és az utolsó versszakból a végső búcsú hangjai hallhatók. Az első versszak így szól: "Ime, hát megleltem hazámat, a földet, ahol nevemet hibátlanul irják fölébem, ha eltemet, ki eltemet. " A vers – és az életmű – teljes feladással, fájdalmas belenyugvással zárul: "Szép a tavasz és szép a nyár is, de szebb az ősz s legszebb a tél, annak, ki tűzhelyet, családot, már végképp másoknak remél. "
A versben együtt, egymást áthatva van jelen a vád, a megbánás és az elérzékenyülés retorikája. A kompozíció súlypontját az utolsó strófa első sorai jelentik: "Nem nyafognék, de most már késő, / most látom, milyen óriás ő -". Ez az egyetlen hely, ahol a költemény egyik fő üzenete közvetlenül felszínre kerül. A folytatás meglepő hirtelenséggel hozza az éppoly intenzív, amilyen gyors feloldást: az édesanya felmagasztalását, mennybemenetelét (a vers egyik 1936-os publikációjának ez is volt a címe: Mennybemenetel. ) – áll az oldalán A mosónők korán halnak József Attila édesanyja mosónő volt, egyedül nevelte Attilát és két nővérét, amíg tehette. Korán meghalt, "mert a mosónők korán halnak", ahogy a költő egy másik versében, az Anyámban írta. A költő felnőttként emlékezik vissza anyjára, az emlékezet gyerekkori képeket perget a tudatában. Az édesanyát úgy idézi fel, ahogy nehéz munkáját végzi. Kisgyerekként azt szerette volna, hogy ne a nehéz ruháskosarat cipelje föl a padlásra, hanem őt kísérje el abba az ismeretlen világba, melynek titkaira kíváncsi volt.
Persze a feltételes nem annyira feltételes, de nem akarom kimásolni az egész cikket...