A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban található Szelim-barlang a Gerecse fokozottan védett barlangjai közé tartozik. A tatabányai Kő-hegy peremén, a Kő-hegy meredek, nyugati oldalának a sziklafalában, Tatabánya belterületének a közelében, Bánhidán, 289 méter tengerszint feletti magasságban van a főbejárata. A szomszédos Turul-emlékműtől kis ösvény vezet a barlanghoz. Jelentős régészeti lelőhely, amelyhez sok középkori történet fűződik. Az egyik történet szerint a tatár támadások idején a környező falvak lakossága a barlangban keresett menedéket. Amikor egy János nevű kisfiú szomjas lett és hangosan sírni kezdett, az édesanyja elvitte a közeli forráshoz. Szelim-barlang - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.hu programok. A tatárok azonban ott elfogták őket, akik arra kényszeríttették az asszonyt, hogy árulja el a többiek rejtekhelyét. Miután a fegyvertelen lakosságon rajtaütöttek, a gyermekekre és az asszonyokra rágyújtották a barlangot, a férfiakat pedig elhurcolták. A történet igazságtartalma kétséges, a barlangtól nem messze azonban megtalálható a János-forrás.
A legenda szerint a török hódoltság idején Szelim szultán a barlangba menekült hét környékbeli falu népét a bejártnál rakott máglya füstjével megfojtotta. Más feltételezések szerint ez a tatárok idején esett volna meg, a kutatások szerint is ez a valószínűbb: ezt igazolni látszik az is, hogy a hegy a alatt, Alsógalla mellett Berencse néven létezett egy falu, amelyet szintén a tatárok pusztítottak el és sohasem népesült újra. A barlang kulturális célú hasznosítására néhány éve színházi előadásokat, irodalmi esteket, fotótáborokat szerveznek a barlangban, illetve a barlang környékén. A közelmúltban filmforgatás helyszínéül szolgált; a helyreállításhoz különleges eljárást kellett alkalmazni. Szelim barlang tatabánya. Érdekesség: Bél Mátyás idejében még Vittlyuk hegyének nevezték a Szent Vit barlangjáról nevezetes hegyet, amely talán Szent Vitus remetéről kapta a nevét. (Szent Vid nevű hegy - és bronzkori erősség - található a Kőszegi hegységben, sőt, Gerecse-hegy és Gerecs-mezeje néven is jelöltek földrajzi helyeket: ezek jelentése határ, gyepű, mezsgye lehetett.
A Budapesttől 60 kilométere fekvő egykori bányászváros, a Vértes- és Gerecse-hegység közötti völgyben (Tatai-árok) fekszik. Lakossága körülbelül 68 ezer fő. Ezenkívül a település egy igazi forgalmi csomópont is, amit elsősorban a Bécs és Budapest közötti M1-es autópályának, az 1-es számú főútnak és az úgyszintén két fővárost összekötő vasútvonalak köszönhet. Fotó: Tatabánya látképe a Turulmadár mellől /Mihály Gábor/ Tatabánya történelme Tatabánya területe már az őskortól lakott volt, amit az itt talált számos lelet is bizonyít. Először 907-ben említik a környéket, pontosabban Bánhidát, ahol Árpád vezér elverte a bajor seregeket. Ennek emlékére emelték ezer évvel később, 1907-ben a Turul emlékművet. Később Alsógalla és Felsőgalla települések is kialakultak, majd a középkorban a török hódítás idáig is eljutott. A XVII. századtól az Eszterházy család birtokába került a terület. Az 1800-as évek végétől elkezdődött a szén bányászat, mely teljesen fellendítette a környéket. 1903-tól a bánya körüli kolónia Tatabánya néven vált ismerté.
Vége van a nyárnak, Hűvös szelek járnak, Nagy bánata van a Cinegemadárnak. Szeretne elmenni, Ő is útra kelni. De cipőt az árva Sehol se tud venni. Kapkod fűhöz-fához, szalad a vargához, fűzfahegyen lakó Varjú Varga Pálhoz. Azt mondja a varga, nem ér ő most arra, mert ő most a csizmát nagyuraknak varrja. Darunak, gólyának, a bölömbikának, kár, kár, kár, nem ilyen akárki fiának! Daru is, gólya is, a bölömbika is, útra kelt azóta a búbos banka is. Csak a cingének szomorú az ének: nincsen cipőcskéje máig se szegénynek. Tompeti cinege cipője vers. Keresi-kutatja, repül gallyrul gallyra: "Kis cipőt, kis cipőt! " – egyre csak azt hajtja. eszternénimese ESZTER NÉNI MESÉJE minden nap 20:00 órakor shop szülőknek ovisok OVI(SOK) jeles napok ötletekkel, barkácsolással kreativ sarok KREATÍV SAROK barkács és játékötletek, letölthető sablonok top10 HALLGATÓINK TOP10 LISTÁI népmesék madárhangok mátyáskirály MESÉK MÁTYÁS KIRÁLYRÓL zenélünk, olvasunk, szavalunk Zenélünk-Szavalunk-Mesélünk eddigi élő adásaink
Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett. Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt. Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926). Móra Ferenc A Cinege Cipője Vers: Vers: Móra Ferenc : A Cinege Cipője. Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt. Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.