A mező- és erdőgazdasági területek ára és bérleti díja a korábbi évekhez hasonlóan 2020-ban is jelentősen nőtt. 2019-hez képest az eladott termőterületek átlagára 8, 2 százalékkal emelkedett. Tavaly egy hektárnyi szántóterület átlagosan 1, 7 millió forintért cserélt gazdát, ugyanakkor a bérléséért 64 400 forintot, a vételi ár 3, 7 százalékának megfelelő éves díjat kellett fizetni ‒ derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Termőföldárak és bérleti díjak, 2020 című kiadványából. Termőföld Haszonbérleti szerződés minta 2022 - Termőföld Centrum - Termőföld ingatlan forgalmazás. Országos szinten összesen 63 ezer hektárnyi termőföldterületet értékesítettek 2020-ban, a teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású terület 1, 0 százalékát. Ez a termőföldforgalom 8, 4 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2019-ben. A magasabb árak ellenére a 2020-ban keletkezett forgalmi érték 1, 8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az összes értékesített terület 72 százaléka szántó, 13 százaléka erdő, 11 százaléka gyep, míg a fennmaradó 4 százalék szőlő és gyümölcsös volt. Szőlőből és gyümölcsösből 21, gyepből 7, 3 százalékkal nagyobb, ugyanakkor szántóból és erdőből 11–11 százalékkal kisebb területet értékesítettek.
A művelési ágak között a szántó esetében volt a legmagasabb a bérelt területek aránya (53%). A gyep 40, a szőlő 21, a gyümölcsösök 22 százalékát használták bérlők. A termőföldárakhoz hasonlóan a földbérleti díjak emelkedése sem állt meg 2020-ban. Termőföld bérleti díj 2010.html. A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja átlagosan 7, 3 százalékkal volt magasabb a 2019. évinél. Így egy hektár szántó éves bérleti díja 64 400 forint volt országosan, amely megyénként 41 200 forint/ hektár (Nógrád megye) és 85 000 forint/hektár (Tolna, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) között mozgott. Minden megyében emelkedett a szántó éves bérleti díja: Békés és Somogy megye kivételével legalább 5 százalékos volt a növekedés, miközben Baranya, Fejér és Komárom-Esztergom megyében a 10 százalékot is meghaladta.
Az egyes művelési ágak között a szántó esetében a legmagasabb a bérelt területek aránya (55 százalék). A gyepterületek 42, a szőlő- és gyümölcsösterületek 21 százalékát használják bérlők. 52 300 forint/hektár az átlagos bérleti díj Tavaly a szántók éves bérleti díja – az előző évi 8, 2 százalékos növekedés után – átlagosan 5, 8 százalékkal emelkedett, 52 300 forint volt országosan. Továbbra is jó befektetés a termőföld: az árak és a bérleti díjak is emelkedtek - Üzletem. A legmagasabb bérleti díjat a korábbi évekhez hasonlóan 2017-ben is Hajdú-Biharban és Tolnában kellett fizetni egy hektárért: 70 900, illetve 70 100 forintot. Nógrád és Veszprém megyében a szántók bérleti díjai jelentősen elmaradtak az átlagtól: előbbiben 31 500, utóbbiban 35 600 forintot kellett fizetni egy hektár szántóföld használatáért a KSH kiadványa szerint. (MTI)
Ezt az eljárást Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke "neveletlenségnek, végtelenül méltatlannak, de főként elfogadhatatlannak" nevezte. Kordás szerint a kormány időhúzása ellen széleskörű összefogással fel kell lépni, tiltakozni és komoly akciókkal kell figyelmeztetni a döntéshozókat, "nem lehet a dolgozó emberekkel packázni". A vasutas szakszervezetek közösen kezdeményezték, hogy a MÁV-Volán csoport május 18-ra hívja össze a Vasúti Érdekegyeztető Tanácsot (VÉT), amelyen a cégcsoport munkavállalóit érintő kollektív tárgyalások lebonyolítása, valamint a kollektív szerződés erejű megállapodásoknak a megkötése, illetve módosítása történik. A szakszervezetek Dr. Máv béremelés 2022. Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója részére írt kezdeményező levelükben jelezték: "a vasutas munkavállalók hónapok óta várják, hogy megismerjék a Munkáltató idei bérfejlesztésre, javadalmazásra vonatkozó elképzeléseit és a szakszervezetek által megfogalmazott javaslatokkal kapcsolatos munkaadói álláspontot. "
A lap szerint egy biztos: a szakszervezetek egész évre érvényes 6 százalékos béremelési igényét nem akarja teljesíteni a kormány. Máv béremelés 2011 edition. A Népszava beszámolt egy informális találkozóról is, ami az érdekképviseletek és a vállalat vezetői között zajlott. Azt írják, hogy mindkét fél rábólintott egy 5 százalékos emelésre egy nagyobb csomag részeként. A megállapodásnak ebben az őszi fejezetében legalább kétéves, de az is felmerült, hogy akár 2023 végéig szóló egyezséget kötnének a felek.
Még február elején jelentették be a sztrájkot, de nem tartják meg. A Mozdonyvezetők Szakszervezete eláll a március 10-től tervezett sztrájk megtartásától az orosz-ukrán háborús helyzetre, a háborús menekültek növekvő számára tekintettel, és a humanitárius célú segítségnyújtás érdekében, írja az MTI. A szakszervezet közleménye szerint a sztrájkkövetelések teljesítéséről szóló folyamatos tárgyalásokat fenntartják a munkáltatóval. A Mozdonyvezetők Szakszervezetének küldöttközgyűlése február 2-án döntött arról, hogy március elején határozatlan ideig sztrájkot hirdet a vasúti személy- és áruszállítás területen, ha addig nem jön létre megállapodás a 2021. Index - Belföld - MÁV: január 1-jétől tíz százalékkal növekednek a bérek. évi reálkereset-veszteségük kompenzálására. A szakszervezet tagsága nem fogadja el, hogy a 2021. évi nulla százalékos béremelés és a magas infláció miatti reálkereset-veszteséget a munkáltató nem kívánja kompenzálni. A MÁV alaptalannak és jogszerűtlennek tartotta a sztrájkbejelentést arra hivatkozva, hogy a tavaly megkötött hároméves bérmegállapodásban foglaltakat a munkaadó 2021-ben maradéktalanul betartotta, és 2022-ben is betartja.