Minden idők legjobb tengeralattjárója – a Nautilus A Nautilus A Nautilus Nemo kapitány csodálatos tengeralattjárója, amely olyannyira megelőzte a korát, hogy a mai napig nem sikerült ennyire korszerű és kényelmes hajót építeni. Persze nem Verne Nautilusa volt az első tengeralattjáró, hiszen már évszázadokkal, sőt évezredekkel korábban vágytak az emberek arra, hogy a tenger felszíne alatt utazhassanak, s tettek is ezért. (filmkocka az 1954-es Disney-filmből) De még Nautilus néven sem az első, s nem is az utolsó tengeralattjáró volt Verne járműve. Nemo kapitány 1954 3. Az első valódi Nautilus még a 19. század elején került ki Fulton kezei alól. Ezt követte Verne (képzeletbeli) járműve, amelyet Wilkins 1930-as valódi tengeralattjárója követett, a sort pedig az USA első atom-tengeralattjárója zárta 1954-ben. Ezek közül azonban, még az utolsó sem veheti fel a versenyt Nemo kapitány tengeralattjárójával, amely mind kényelem, mind felszereltség tekintetében messze megelőzte a korát. (De ezekről részletesebben majd máskor. )
A Nemo kapitány máig a harmadik legsikeresebb Verne kötetnek számít, összességében csupán az Öt hét léghajón, valamint a 80 nap alatt a Föld körül körözte le, és még Verne életében, azaz a kiadást követő 35 évben tizennyolc francianyelvű kiadást ért meg, és ötvenezer példányban fogyott. Minden idők legjobb tengeralattjárója - a Nautilus » DJP-blog. Magyarországon a Franklin Társulat adta ki először 1875-ben Szász Károly fordításában Henri Théophile Hildibrand az eredeti francia változatban is látható illusztrációival, akkor még az Utazás a tenger alatt címen, azóta viszont közel harminc különböző kiadást ért meg. Persze Nemo kapitány alakja és rendkívüli története nem csupán arra volt jó, hogy időről-időre újra piacra dobják az ifjúságnak, Verne története ugyanis szép lassan beivódott a popkultúrába is, amit minden bizonnyal elősegített a számtalan filmadaptáció. Nem túlzás, de 1905 és 2007 között összesen 17 feldolgozás született, némelyik szorosan követte az eredetit, mások ferdítettek, elvettek, vagy hozzátettek itt-ott. Nemo szerepét magára öltötte többek közt az említett James Mason, Robert Ryan, Omar Sharif, Michael Caine pedig kétszer is, előbb 1969-ben, aztán 1997-ben.
Olyan ember, aki nemcsak a társadalommal, hanem olykor a természet erőivel is szembe fordult, hogy mindenáron legyőzze azt. Ahogyan Ned Land megfogalmazta "Mert a jégtorlaszon senki sem tud áthatolni. A maga barátja hatalmas ember; de az ördögbe is! a természet még őnála is hatalmasabb, s ahol a természet gátat állít az ember elé, ott akár tetszik, akár nem, meg kell állani. " (2/13) A regény egyes részeinek (amilyen a tengeri előlények felsorolása, a különböző használt műszerek bemutatása vagy a villamosság működésének magyarázata) konkrétabb okai is voltak. 1850-től a francia oktatási rendszer a katolikus egyház számára biztosította az alapfokú oktatás felügyeletét, s emiatt jóval kevesebb korszerű ismeret került a tananyagba. Ezt próbálta Hetzel pótolni a folyóiratával, s arra ösztönözte Vernét, hogy a technológiát és tudományt minél bővebben fejtse ki a regényeiben. Némó kapitány · Film · Snitt. Bizonyára ez is oka volt a szerző hatalmas sikerének és népszerűségének, de ez semmit nem von le az érdemeiből. Források – djp Bejegyzés navigáció
Ekkor a cár, Mihail Lorisz-Melikov grófot nevezte ki a Legfelső Rendelkező Bizottság élére és tulajdonképpen diktátori hatalmat adott a kezébe. A gróf néhány intézkedése enyhítette a belső feszültséget, s egy év elteltével a cár úgy gondolta, hogy a helyzet normalizálódott. Mivel ez alatt az idő alatt nem volt merényletkísérlet sem ellene, kissé fellélegzett, s 1881. március 13-án, a jobbágyfelszabadító rendelete kiadásának (majdnem pontosan) 20. évfordulóján végighajtatott Szentpétervár utcáin a szokásos katonai szemlére készülve. Tévedett azonban, mert 1880. augusztus 17-én is volt egy elhibázott merénylet, s ezúttal is merényletet terveztek ellene. Némó kapitány (film, 1954) - Uniópédia. Ezúttal a Népakarat két tagja, Nyikolaj Riszakov és Ignatyij Grinyevckij volt a merénylet végrehajtója. A cár éppen a Katalin-csatorna (ma már Gribojedov-csatorna) mentén haladt, amikor délután 2 óra 25 perckor bombát dobtak a hintójára, amely ugyan felrobbant, de a cár sértetlenül szállt ki a hintóból. Riszakov később azt vallotta, hogy "Egy pillanatnyi habozás után eldobtam a bombát.
A nap szerelmese (1956) Egy nagy művész, a szörnyű kínokat megélt holland festő Vincent Van Gogh életét beszéli el ez a felkavaró képi világú, érdekfeszítő és érzelmeket ébresztő filmklasszikus, mindvégig hűségesen a valóság tényeihez. Hogyan lett a holland lelkészdinasztia sarjából ellenállhatatlan belső parancs sugallatára olyan ember, akit semmi más nem érdekel, csak hogy fessen? Van Gogh mindössze harminchét esztendőt élt, s ebből tíz évig alkotott. Nyomorgott, magányos és beteg volt. Ma képei nemcsak a leghíresebb múzeumok féltve őrzött darabjai, hanem a világ műkincspiacának dollármilliókért gazdát cserélő verhetetlen sztárjai is. Az Irving Stone életrajzi regényén alapuló filmet a festő és testvére, Theo közötti levelezés ihlette. Tobzódik a színekben – az egyik legmámorítóbb van Gogh-színáradat a festő életét feldolgozó alkotások közül, ráadásul számos szekvenciája reprodukciók montázsában gyönyörködtet. Nemo kapitány 1954 ford. Vincente Minnelli adaptációja a klasszikus Hollywood iskolapéldája: világos drámai tetőpontok és derűs, sőt, egyenesen vidám feloldások követik egymást.
a Quo Vadis) költségeit, és Verne eredeti illusztrátora, Édouard Riou korabeli rézkarcai maradandóbb nyomot is hagynak az emberben, a látványvilág a trükkökkel (főként az óriáspolipos jelenet) kétségkívül megelőzte a korát – nem véletlenül utalnak sokan a filmre a steampunk esztétika mozgóképes előfutáraként. Kiemelt kép: The Criterion Collection
(The Hunt for Red October, 1990) A hidegháború csúcspontján a szovjetek új szuper tengeralattjárót építenek, egy haditechnikai remekművet, a Vörös Októbert. Mikor az amerikai kormány megneszeli, hogy a tengeralattjáró mozgásban van, attól tartanak, hogy a szovjet haditengerészet támadásra készül. Jack Ryan ügynöknek ( Alec Baldwin) azonban más az elmélete. Szerinte a Vörös Október parancsnoka Marko Ramius ( Sean Connery) át akar állni az ő oldalukra. Nemo kapitány 1954 jr. Nem sejti azonban, hogy a valóság még ennél is összetettebb. A hajsza a Vörös Október után egyre kiélezettebbé válik, és végzetes kimenetellel fenyeget. Article Tags: A tengeralattjáró · Atomcsapda · Az utolsó esély · featured · Filmes toplista · Meztelenek és bolondok · Murphy háborúja · Némó kapitány · Phantom · Tengeralattjárós filmek · toplista · Tűz a víz alá! · U-571 · Vadászat a Vörös Októberre!
Főiskolán tanult, de soha nem fejezte be, mivel az önképzés sokkal eredményesebb volt számára. Amikor Langan népszerűvé és felismerhetővé vált, megosztotta, hogy kettős életet él: napközben ugrálóként, tűzoltóként, ezermesterként, cowboyként dolgozott, és esténként leült az "Elme és a valóság közötti kapcsolat elmélete" című munkájához. A világ emlékezni fog rá, mint kiemelkedő asztrofizikus és csodálatos ember. Wasserman Anatolij Aleksandrovics - az orosz legintelligensebb ember A leg intelligensebb és leghíresebb személy, aki a posztszovjet térben dicsekedhet, A. Wasserman Anatoly. Többször nyert a Mit televíziós show-ban? Hol? Mikor? "És a" My Game "című játékban általában igazolhatóan az utóbbi évtizedek legjobb játékosaként elismerték. Mindkét program ragyogó sorozatának köszönhetően sok éves hírnevet nyert a FÁK-országok hatalmassága alatt. Életrajza tele van rengeteg érdekes ténygel és egy meglehetősen érdekes sorsral, amely megtapasztalta őt. Ezért Wasserman életrajza sok lehetőséget ad arra, hogy új inspirációt találjanak, és kiaknázhassák és felfedezzék őket.
Hawking zsenialitása éppen abban rejlik, hogy az elméleti munkái mellett, amelyeket talán ha pár ezer ember ért meg teljes mélységükben a világon, a tömegeket is meg tudja szólítani. A BBC-nek és a Discoverynek forgatott ismeretterjesztő filmjei, elképesztően népszerű könyvei (az Idő rövid története 237 héten át vezette a brit Sunday Times bestsellerlistáját) milliókhoz jutottak el, magyarázták el nekik a modern fizika alapjait, a relativitáselméletet, az ősrobbanást, a fekete lyukakat. Hawking mindent kihozott abból, hogy a média szuperhőst csinált belőle, a használhatatlan testben csapdába esett géniusz archetípusát. És talán éppen a tudósceleb státusza miatt nem kapta meg a fizikai Nobel-díjat. Az ifjú Stephen Hawking kalandjai "Az ismertségemet nagyrészt a betegségemnek köszönhetem: az embereket lenyűgözi a kontraszt a fizikai és a szellemi képességeim között. Nos, az tényleg egyértelmű, hogy testileg rokkant vagyok. Hogy zseni vagyok-e, az már sokkal inkább vitatható" – mondja önironikusan az állapotáról és hírnevéről.
A világhírű fizikus Stephen Hawkingot sokan a ma élő legokosabb embernek tartják, aki ráadásul a páratlan (és a népszerű könyveiben a laikusoknak is elmagyarázott) életművét egy rettenetes betegséggel küzdve alkotta meg. Az életéből most film készült, melynek középpontjában minden tudományok dacára a szerelem áll. A mindenség elmélete, kritika. Épp cikkünk írásának pillanatában hirdették ki az idei Oscar-jelöléseket, melyből kiderült: A mindenség elméletét 5 kategóriában is üdvözölhetjük az idei gálán, ezzel pedig az est legfontosabb filmjeinek egyike lesz. Az mondjuk már eddig is sejthető volt, hogy a főszereplő Eddie Redmayne számíthat a jelölésre: az eddig jobbára szépfiú-szerepeiről ismert angol színész (A katedrális, Egy hét Marilynnel, A nyomorultak) elképesztő átalakuláson ment végig annak érdekében, hogy hitelesen megformálja a mozgatóideg-sorvadásban szenvedő híres tudóst - aki a nyilatkozata szerint a film megtekintése közben néha úgy érezte: saját magát látja a vásznon. Redmayne ráadásul nemcsak saját magához képest ment át elképesztő átalakuláson, de a film közben is: végig kellett játszania Hawking életének összes fázisát egy kissé suta, de teljesen egészséges fiatalembertől a kerekesszékbe kényszerülő férfin át a végül már beszélni is csak speciális gépi szoftver segítségével tudó, fizikailag összetöpörödött öregemberig.
Hamvai a londoni Westminster-apátságban nyugszanak a kimagasló tudósoknak fenntartott temetkezési helyen, Newton és Darwin között. (Borítókép: Stephen Hawking 2007-ben. Fotó: Bruno Vincent / Getty Images)