1046. június 27. Szerző: Tarján M. Tamás 1046. június 27-én született Szent László magyar király (ur. 1077-1095), a középkori lovagi eszményt megtestesítő uralkodó, aki 18 éves országlása során kiemelkedőt alkotott a törvényhozás, az egyházszervezés és a hadászat terén is. László még a Vazultól származó hercegek lengyelországi száműzetése idején született, a későbbi I. Béla király (ur. Szent László | A DÖNTÉS. 1060-1063) és Richeza hercegnő második gyermekeként. Családja csak András (ur. 1046-1060) trónra lépése után két esztendővel, 1048-ban tért haza Magyarországra. László fiatalkora apja és testvére hatalmi harcainak fényében alakult: 1057-ben – Bélával együtt – elismerte Salamon herceg – András fia – öröklési jogát, két évvel később aztán mégis apja pártjára állt a trónviszály során. I. Béla 1063-ban bekövetkező halála után testvérével, Gézával együtt Lengyelországba menekültek, majd II. Boleszláv király (ur. 1058-1079) segítségével visszatértek és megegyeztek a trónt birtokló Salamonnal (ur. 1063-1074). Géza és László a kompromisszum eredményeként dukátust – az ország területének egyharmadát – kapott a fiatal királytól.
Koménosz bizánci császár felesége lett. 1081-ben Salamon hivatalosan is lemondott a trónról, ezután visszakerültek a koronázási jelvények az uralkodóhoz, a hagyomány szerint Lászlót ekkor újra megkoronázták. Ezt követően nyílt lehetősége külpolitikája megvalósítására. Nem volt rá veszéllyel immár és pápától is eltávolodott, lévén Róma a pápai hűbért várta el a támogatásért cserébe, László erre azonban nem volt hajlandó. A magyar királyság első hódító háborúja fűződik Lászlóhoz: 1091-ben nővére, a horvát király özvegyének hívására megszállta először Szlavóniát, majd Horvátországot is. Élete végén a keresztes hadjárat gondolatának egyik fő támogatója lett, de nem érte meg az első hadjáratot, 1095. Szent László királyunk uralkodása - egy magyar lovagkirály élete - Történetíró. július 29-én elhunyt. Somogyvárott temették el, innen vitték át a testét Nagyváradra. Szentté 1192-ben avatták. Pénzverés a ázadi Magyarországon Az ókorig visszavezethető legrégibb pénzverés a kalapáccsal történő kézi verés volt. Ennek az volt a lényege, hogy két különálló, henger formájú verőtőbe belevésték az éremképet.
Csak a 11. század második felében és a 12. században kezdett megszilárdulni ott is az új rend, amely azonban később a tatárjárás pusztításaival és a kunok betelepülésével ismét felborult. – Akkor kijelenthető, hogy a klasszikus feudális hatalmi struktúra a késő középkorig nem volt jelen az Alföldön? – Úgy tűnik, hogy a 12. századtól eltekintve ez bizonyos értelemben valóban így igaz. Ez sok mindenben tükröződik: nincsenek várak az Alföldön, jóval kevesebb volt a monostor, nem épültek városok, mert egész egyszerűen nem volt meg mögöttük az a gazdasági, társadalmi, kulturális, szakrális háttér, ami megvolt a Dunántúl vagy éppen a Felvidék egyes részein. Az új rend megszilárdulása Szent László és Könyves Kálmán idején - Emelt történelem érettségi - Érettségi tételek. Munkácsy Mihály Honfoglalás (Árpád) című festménye, részlet (Forrás:) – Akkor az Alföld volt a kiépülő magyar állam leggyengébb régiója. – Igen. Nem véletlen, hogy a 11. század közepén a Vata-féle pogánylázadás is az Alföldről indult. Amíg a Dunántúl, a Felvidék és részben Délvidék már régen krisztianizált területnek számított, addig az Alföldön a keresztény térítés is kevésbé tudott előrehaladni.
Az alsó verőtövet rögzítették, lehetett fa, üllő, vagy abroncs is ahová szilárdan kapaszkodott a verőtő. Erre az alsó verőtőre helyezték a az éremlapkát amit előzetesen körbevágtak, majd erre került rá a felső verőtő amit vagy fogóval tartott egy segéd, esetleg a pénzverőmester kézzel tartotta. Erőteljes kalapácsütéssel került rá a negatív vésetű verőtövekről a pozitív éremkép a lapkára. Ez a fajta technika egészen a XV. század végéig fennmaradt. Az éremkép kialakítására ebből az időből kétfajta technika ismert: a vésés és a poncolás. Utóbbi jellemzi a magyar pénzverést a ázadban, melynek eredete a honfoglalás előtti időkig nyúlik vissza. A pénzverésért felelős mester ponctűket készít, melyek különböző formájúak. Kör, ék, vonal, félhold a legjellemzőbbek. Ezeknek a ponctűknek a használatával ütötte be a verőtőbe az éremképet. A beütéskor sorjás kitüremkedés keletkezett melyet reszelővel tüntetett el, emiatt a verőtövön párhuzamos vájatok keletkeztek, mely az éremképen is megjelent. Szent lászló uralkodása. Pénzláb A középkorban Európában, így Magyarországon is egy meghatározott pénzláb alapján verték a pénzeket.
I. László királyunk, - aki a források szerint erőskezű lovagkirályként határozottan vezette országunkat 1077 és 1095 között - egy zűrzavaros, harcokkal teli időszakban került a Magyar Királyság trónjára. Európát ekkoriban épp a pápa és császár ( VII. Gergely és IV. Henrik) konfliktusa osztotta meg, mely valódi háborúkat eredményezett a kontinensen. Az invesztitúra harcok néven ismertté vált küzdelem elsősorban a két legfontosabb európai méltóság - a német császári cím és a pápai rang - hierarchiájának eldöntéséről szólt, másodsorban pedig a német birodalmi főpapok kinevezési jogának kérdését próbálta eldönteni. Eközben magyar honban a déli határokat a Bizánci Császárság, a keleti végeket pedig a besenyő - kun támadások veszélye fenyegette. Mindezeken túl hazánkban trónharcok dúltak, mi több a széthúzás jelei mutatkoztak. László képes volt kezében tartani az eseményeket: megvédte országunkat, sőt meghódította Horvátországot, közbenjárt István királyunk szentté avatásáért, több püspökséget alapított és szigorú törvényeivel a magántulajdon tiszteletére és a keresztényi európaiság elfogadására bírta a magyarságot.
Olyan titokra derült fény Kövér László múltjából, ami eddig a széles nyilvánosság előtt ismeretlen volt. Az eddig titokban tartott tényekről Juszt László egy Facebook bejegyzése rántotta le a leplet. Ezek szerint, Kövér apja és nagybátyja annyira szégyenkeznek miatta, hogy már beszélő viszonyban sincsennek vele! A nagybácsiról kiderült, hogy a helyi MSZP elnöke, a papa pedig a Thürmer-párt szimpatizánsa. A nagypapa ezzel szemben 19-es vörös katona volt. Juszt lászló facebook photo. Innentől kezdve nem nagyon értjük Kövér zsigeri antikommunizmusát. Pszichológusok biztosan jobban értik, miért kompenzál túl ennyire. Ha a részletek is érdeklik, mikor derültek ki ezek a tények, olvassák el Juszt László írását: Kérjük ossza meg cikkünket, hogy mindenkihez eljusson, így segíti lerombolni a kormányzati propagandát!
Kép forrása: MTI "Nem én írtam, de annyira tetszik a cinizmusa, mindemellett annyira igaz, hogy én is írhattam volna…" – írja Juszt László a közösségi oldalán, aki rögtön bele is kezd a levél ismertetésébe. "Kedves Fidesz szavazó! Én vagyok az ellenzéki szavazó. Azért írok neked, hogy megértsd, miért szavaztam a "baloldal", "moslékkoalíció", "libsik" satöbbi pártcsoportosulásra. De előbb egy kicsit magamról. Budán élő értelmiségi, több diplomás ember vagyok. Juszt László: Szóval Orbán Magyarországot visszavitte a lenini útra | Mandiner. Éltem és dolgoztam külföldön fiatalabb koromban, magas beosztásban, idegen nyelven, sokféle ember közt, nyugati fizetésért. Egy nagyjából 300 milliót érő házban lakom, és egy 25 milliós Mercedessel járok, ami csak az egyik autóm. Most igényeltem vissza én is és a feleségem is fejenként 809 ezer Ft adót, és még 480 ezret, mert 2 gyereket nevelünk. Az energia árak emelkedése miatt napelemet rakattam a tetőre, mert azzal tudom olcsón fűteni a medencét, és a jakuzzit, ami havi 20-30 ezer Ft lenne. Eddig ezt rezsicsökkentett energiával tettem meg a többi adófizető kárára.
Touché. A törvények betartásáról értekezett Orbán Viktor a Miniszterelnö honlapon. Orbán azt írta, a törvényeket Magyarországon mindenkinek be kell tartani, ebből Magyarország nem tud engedni. Juszt László erre reagálva tételesen sorolta fel a Facebookon az elmúlt évek leglátványosabb törvénytelenségeit, amelyeket a Fidesz elkövetett: Mikor tartotta be őket? Talán akkor, amikor kerítést bontott a parlamentnél? Amikor ellopta a TAO milliárdokat megszegve a törvényt letagadta, hogy azok közpénzek? Amikor az OLAF megállapítása ellenében kivonta a vejét az igazságszolgáltatás alól? Talán akkor, amikor – Pharaonnal, Adnan Polattal, Zaid Naffával — nemzetközileg ismert és keresett bűnözőkkel boltolt? Talán akkor, amikor a baltás gyilkost kiadta? Azóta se tudjuk, hogy kié lett az akkor ideérkezett 9, 3 millió dollár? Talán akkor, amikor falazott Farkas Flórián milliárdos lopásához? Juszt lászló facebook.com. Talán akkor, amikor közpénzeket fordít pártfinanszírozásra például a CÖF-ön keresztül? Talán akkor, amikor a trafikok egymás közti szétosztása megtörtént?
Vagy amikor új dohánytörvényt íratott az egyik érdekelt haverral? Talán akkor, amikor a kaszinókat a haveroknak adta, s kivonta az adózás alól? Talán akkor, amikor asszisztált a letelepedési kötvényhez? Juszt László: Orbán egykori jóbarátját, Donald Tuskot gyalázta | Mandiner. A lélegeztető gép és a vakcina üzlethez? Talán akkor, amikor eltűnt a 3. 000 milliárd magánnyugdíj? Talán akkor, amikor Kaya Ibrahimnak "sikerült eladni" a Fidesz adósságokat? Talán akkor, amikor őrizetbe vetetett, s a közrádióban ítéletet is "hirdetett"? Nem hiszem, hogy van olyan paragrafusa a BTK-nak, amit ne sértett volna meg az elmúlt években…
Mert bicskanyitogató, hogy mennyi bőr van a képén, hogy nem tűnt el szép csendben az összesíbolt vagyonával, hanem továbbra is osztja az észt, moralizál és ítélkezik. De hogy több, mint tízezren meg is osztják a posztját, az azért meglep. Persze, tényleg tökéletes prolihergelés, minden elem profin össze van rakva. Nemcsak az önkormányzatokkal kapcsolatos hazudozás van kimaxolva, hanem arra is ügyelt, hogy már rögtön a bevezető kellően gyújtó hangú legyen: Szerettem volna kihagyni az ünnepeket, de Orbán mérhetetlen falánksága és a totálisan elborult elméje nem hagyta. Arra még soha sem volt példa, hogy december 24-én jelent volna meg a hivatalos közlöny. Most ez is megtörtént, mert sürgős költekezni való akadt. Egy helyesírási hiba ugyan itt is becsúszott (a "sohasem" egybeírandó), de ezt leszámítva tökéletes. Mármint lázító propagandának. Ez az ember, lássuk be, tanár. A gyűlölet, a hergelés, az aljasság nagymestere. Igazi szardarab. Juszt László (Facebook): Parászka Boróka fantasztikus - újhírek. A legalja. Vezető kép: MTI/Földi Imre
Orbán vagy szokása szerint hazudik, vagy elveszítette a valósággal való kapcsolatát. "Orbán tökéletesen elvesztette a józanságát. A március 15-ei beszédében egykori jóbarátját, Donald Tuskot, az Európai Néppárt elnökét gyalázta, azt állítva, hogy »szétverte a Néppártot«. Szeretném felvilágosítani, hogy az Európai Néppárt ma is a legnagyobb európai párt, amelyik az Unió minden szervezetében képviselteti magát, és ugyanígy a legnagyobb párt az Európa Tanácsban is. 39 országból összesen 74 tagpártja van. 214 képviselővel a legnagyobb pártszövetség az Európai Parlamentben. Úgyhogy két lehetőség van: vagy szokása szerint hazudik, vagy teljesen elveszítette a valósággal való kapcsolatát. Egyik sem bíztató! " Kép forrása: Facebook
Mindenki - én is - csak legyintettünk rá. Hiba volt. Én is hibáztam a legyintéssel, mert ezzel indult el a riporteri szakma lerohasztása, hiteltelenítése. Mígnem eljutottunk a bérgyilkosokról szóló műsorig. Ez a 2002-es választási kampány finisében került adásba. Egy orosz 'bérgyilkossal' készült az egyik beszélgetés Moszkvában, amelyben elhangzott az ominózus kérdés: 'Mennyiért ölné meg a magyar miniszterelnököt? ' Erre a mi 'bérgyilkosunk' közölte, hogy egymillió dollárért. Ezt a 'riportot' már nem hagyhatta ki a politika sem, s a következő vasárnap a HÉT című műsorban megjelent Orbánné, akitől egy könnyes riportban megtudhattuk, hogy milyen borzalmas is az ő életük most, mert a gyerekektől az iskolában azt kérdezik az iskolatársaik, hogy 'meg fogják ölni az apukádat? ' Ekkor jutottam el oda, hogy ezt nem lehet tovább hagyni. Felhívtam egy moszkvai gyártásvezető kollégát, aki 24 óra alatt megtalálta azt a statisztát, aki eljátszotta a bérgyilkost. Kimentem, s elkészítettem a riportot, amelyben elmondta, hogy egy autókereskedésben dolgozik, s mellékesen statisztál filmekben.