Woodville Erzsébet (1437 körül – Bermondsey, 1492. június 8. ) angol királyné, IV. Eduárd angol király hitvese, a későbbi VII. Henrik angol király anyósa, Richard Woodville rivers-i gróf és Luxemburgi Jacquetta saint-poli grófnő első gyermeke és első leánya, valamint I. Erzsébet dédanyja, a Tudor-ház ősanyja. Woodville Erzsébet angol királyné (Elizabeth Woodville) Született 1437. április 28. Grafton Regis [1] Elhunyt 1492. június 8. (55 évesen) Bermondsey Állampolgársága angol Nemzetisége angol Házastársa John Grey (1452 – 1461. február 17. ) [2] [3] IV. Eduárd angol király (1464. május 1. – 1483. április 9. ) [2] [3] Gyermekei Thomas Grey Richard Grey Yorki Erzsébet angol királyné Yorki Mária angol királyi hercegnő Yorki Cecília angol királyi hercegnő V. Seymour Johanna angol királyné – Wikipédia. Eduárd angol király Yorki Margit angol királyi hercegnő Yorki Richárd angol királyi herceg Yorki Anna angol királyi hercegnő Yorki György angol királyi herceg Yorki Katalin angol királyi hercegnő Yorki Brigitta angol királyi hercegnő Szülei Jacquette de Luxembourg Richard Woodville Foglalkozása consort arisztokrata Sírhely Szent György kápolna (1492. június 12.
Nincs elfogadható bizonyíték Richárd azon szándékára, hogy ténylegesen tervezte ezt a házasságot, de Sir George Buck később azt állította, talált egy (mára elveszett) levelet Erzsébettől, melyben a lány beleegyezett. 1485. augusztus 7 -én azonban Tudor Henrik partra szállt csapataival Walesben és elindult Anglia felé. Augusztus 22 -én a Bosworth-mezei csatában megküzdöttek egymással, és bár Richárdnak nagyobb serege volt, kíséretének néhány nagy hatalmú tagja elárulta, így meghalt a csatában. Henrik a hódítás jogán elfoglalta a trónt, VII. Yorki erzsébet angol királyné az anyakirályné. Henrik néven. Királynéként Erzsébet királynéként Henrik a Lancaster-ház örököse volt ugyan, de családja hátrébb állt az örökösödési rangsorban a York-háznál, ezért csak a hódítás jogán foglalhatta el a trónt. Bár tisztában volt azzal, hogy trónigényét megerősítendő el kell vennie Erzsébetet, hogy a York-ház többi tagját eltántorítsa a trón megszerzésére tett kísérletektől, igyekezett nyilvánvalóvá tenni, hogy hódítóként lép trónra, nem Erzsébet férjeként, és nem fogja megosztani vele a hatalmat.
Férje meggyászolta halálát (egy beszámoló szerint elvonult valahová, ahol senki nem zavarhatja), és közmondásos fukarsága ellenére fényes temetést biztosított neki: a Towerben ravataloztatta fel és a westminsteri apátságban, a Henrik által építtetett Miasszonyunk-kápolnában temettette el. Később foglalkozott a gondolattal, hogy a spanyol szövetség megerősítése érdekében újraházasodik, feleségjelöltként felmerült Johanna özvegy nápolyi királyné (Aragóniai Ferdinánd unokahúga), Kasztíliai Johanna (Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella lánya) és Margit özvegy szavojai hercegné (Kasztíliai Johanna sógornője), házasságra azonban végül nem került sor, és Henrik özvegyemberként halt meg 1509-ben. Erzsébet mellé temették el. Másodszülött fia, Henrik, akit eredetileg papnak szántak, lett Anglia királya, VIII. Az ő kisebbik leányát, Erzsébet hercegnőt (a későbbi I. Erzsébet angol királynőt) Yorki Erzsébetről nevezték el, tisztelegve annak emléke előtt. Yorki erzsébet angol királyné útja. Margit a skót király, IV. Jakab felesége lett, fia V. Jakab skót király, unokája Stuart Mária, dédunokája pedig VI.
A házasság boldognak bizonyult, 10 gyermek született belőle 19 év alatt, 7 leány (Erzsébet, Mária, Cecília, Margit, Anna, Katalin és Brigitta) és három fiú (Eduárd, Richárd és György). Erzsébet (1466. február 11 - 1503. február 11. ), 1485-től VII. Henrik angol király hitvese, akinek hét örököst szült, 3 fiút (Artúr, Henrik és Edmund) és 4 leányt (Margit, Erzsébet, Mária és Katalin) Mária (1467. augusztus 11 - 1482. május 23. ) Cecília (1469. március 20 - 1507. augusztus 24. ), ő először Ralph Scrope of Upsall neje volt, ám frigyüket hamarosan érvénytelenítette az 1485-ben trónra kerülő VII. Henrik, mivel a férfi az ellensége, III. Richárd hű támogatója volt. Másodjára John Welles (Welles 1 vikomtja) hitvese volt, akinek két lányt szült, Erzsébetet és Annát, majd férje halála után harmadjára is az oltár elé állt, ezúttal Thomas Kyme-mal, ám tőle nem származtak örökösök. Eduárd (1470. Yorki Erzsébet – Vacationplac. november 2 - 1483 körül), 1483-tól névleg Anglia királya V. Eduárdként, ám nagybátyja, III. Richárd elorozta tőle a trónt, őt pedig a Towerbe záratta, ahol feltehetően megölette nem sokkal később.
Mikor a közvélemény tudomást szerzett a szűkkörű esküvőről, sokan megkérdőjelezték annak érvényességét, mivel Eduárd állítólag akkor már jegyben járt Eleanor Talbot-tal, mely abban a korban felért egy érvényes házassággal. A házasság boldognak bizonyult, 10 gyermek született belőle 19 év alatt, 7 leány (Erzsébet, Mária, Cecília, Margit, Anna, Katalin és Brigitta) és három fiú (Eduárd, Richárd és György). Erzsébet (1466. február 11 - 1503. február 11. ), 1485-től VII. Henrik angol király hitvese, akinek hét örököst szült, 3 fiút (Artúr, Henrik és Edmund) és 4 leányt (Margit, Erzsébet, Mária és Katalin) Mária (1467. augusztus 11 - 1482. május 23. ) Cecília (1469. március 20 - 1507. augusztus 24. ), ő először Ralph Scrope of Upsall neje volt, ám frigyüket hamarosan érvénytelenítette az 1485-ben trónra kerülő VII. Henrik, mivel a férfi az ellensége, III. Richárd hű támogatója volt. Yorki erzsébet angol királyné 1 évad. Másodjára John Welles (Welles 1 vikomtja) hitvese volt, akinek két lányt szült, Erzsébetet és Annát, majd férje halála után harmadjára is az oltár elé állt, ezúttal Thomas Kyme-mal, ám tőle nem származtak örökösök.
Amikor nagybátyja, VIII. Eduárd lemondott a trónról és édesapja került a helyébe, tudatosult csak benne, hogy egyszer majd az ő fejére fog kerülni a korona. Erzsébet hercegnő tinédzser volt, amikor kitört a II. világháború. Segédszerelőként és tehergépkocsi-vezetőként ő volt a brit királyi család egyetlen női tagja, aki csatlakozott a fegyveres erőkhöz. II. Erzsébet 18 évesen állami tanácsosként körbejárta az olaszországi hadszíntereket, 1945 Forrás: Northfoto "Forrás: Shutterstock " II. Erzsébet királynő palotái és kastélyai Egy igazi uralkodó nem csupán egy vagy két kastéllyal rendelkezik. Nincs ezzel másként az angol királynő, II. Erzsébet sem. Többet közülük csak pár alkalommal használ egy évben, de talán pont ez adja azt a fajta romantikájukat, mellyel még magasztosabbá válnak az alattvalók szemében. Nézd meg őket! Yorki Brigitta angol királyi hercegnő - Uniópédia. Ezen a fotón a fiatal nővérek, II. Erzsébet és Margit látható. A két nővér jó viszonyt ápolt egymással, de a későbbi koronázás megváltoztatta a kapcsolatukat. A 22 éves Margit beleszeretett a nála 16 évvel idősebb, elvált, kétgyerekes királyi pilótába, Peter Townsendbe.
Edward gyermekeit, így Erzsébetet is. VII. Henrik tehát 1485. október 30-án megkoronáztatta magát, majd a pápa engedélye után 1486. január 18-án összeházasodtak. A király biztosra mehetett, mert első fiúk (Artúr) nyolc hónap után, 1486. szeptember 20-án megszületett, de csak 1487. november 25-én koronázták királynévá Erzsébetet. A házasság, bár részben érdekházasság volt, mégis boldognak bizonyult, Erzsébet szerette a férjét, aki szinte imádta kedves és jótékony feleségét. A feleség szerette a táncot és zenét, szeretett vadászni és célba lőni, valamint a korszak egyik legműveltebb és legokosabb asszonya volt. A fiú után egy lány (Margit, a későbbi skót királyné) született, majd megérkezett a kis Henrik is, akit egy év múlva egy kislány (Erzsébet) követett. Őt követte Mária (a későbbi francia királyné), majd Edmund. Artúr herceg Henrik azonban másodszülött fiú volt, így a trón várományosa bátyja Artúr volt, míg őt papi pályára szánták. Édesanyja nagyon sok energiát fektetett a fiatal herceg neveltetésébe és oktatásába, így York hercegeként, mivel nagyon szeretett olvasni (amire édesanyja tanította meg), rendkívül nagy tudásra és széles körű műveltségre tett szert.
Gondolok itt ezekre a gyöngszemekre, miszerint "Nem kellett volna szórakozni Oroszországgal! " "(Videó ahol a nő napraforgót ad és kiátkozza az oroszokat) Örülhet, hogy nem ölték meg, na ki az 'ember' ebben a háborúban! " (Kígyó-sziget videó)"Milyen értelmetlen halál, ekkora hülyeséget csinálni! " "Na aztán amikor az oroszok eltakarítják az ukrán népet, lehet csodálkozni! " "Haha, harcolhatnak a NATO-s érdekekért, szegény buta ukránok! " Ez a Minekmentoda-szindróma, szerintem egy önbizonysággal kertelt félelem jelei. Az ember úgy érezheti, hogy ő okos, ő biztosan nem áldozna fel semmit ennek (vagy akárminek) érdekében, ha ő lenne ott. Minden, amit tudni kell a Down-szindrómáról | Femcafe. És hülye aki megteszi. Fel nem tudja fogni, hogy valakinek ez többről szól, mint a hétköznapi békéje, hogy hatalmas áldozatokat hoz azért, hogy az országa független legyen. Hiszen ilyet csak egy idióta tenne meg. A magyar társadalom egy nem kis része, sajnos csak idáig ér el ma és ez nekem rendkívül szomorú. Ellenben nagyon jó látni, hogy mennyien jelentkeznek segíteni a menekülteken, és minden elismerésem azoknak akik mennek!
A kromoszómatöbblettel - két 21-es kromoszómát tartalmazó - rendelkező ivarsejt viszont a másik nem ivarsejtjével való egyesülésekor egy 47 kromoszómát - ezen belül három 21-est! - tartalmazó sejtet alkot, ezért az ebből fejlődő gyermek testi sejtjeinek mindegyikében 47 kromoszóma lesz jelen. Az okok nem ismertek. Valószínűsítik, hogy a petesejtek idővel elöregednek, míg a spermiumok mindig újonnan termelődnek. A petesejtek mindig azonos korúak az anyával, annak legkoraibb magzati életét is beleszámítva. Már a 3 hónapos magzatban megtalálható az összes petesejt (kb. Milyen tünetei vannak a Down-szindrómának?. 1 millió), amely a későbbi szaporodásban részt vehet. Ezt követően a petesejtek megfogyatkoznak, számuk születéskor már "csak" 300 ezer körül van. Így fordulhat elő, hogy a petesejtek 40 éves korra elöregednek. Másik forma az ún. transzlokációs forma, mely az esetek 3-4%-át teszi ki. A szerkezeti rendellenesség lényege, hogy az egyik 21-es kromoszómáról letörik egy darab (deléció), majd az áttapad egy másik kromoszómára (transzlokáció).
A sejtosztódás egy későbbi stádiumában – azután, hogy megtermékenyült a petesejt – nem következik be, így egyes sejteknek több kromoszómájuk lesz. Ez azt jelenti, hogy néhány sejtnek 46, míg a többinek 47 kromoszómája van. Ezt nevezzük mozaicizmusnak. Az összes Down-szindrómás betegek mindössze 1 százalékánál figyelhető meg a mozaicizmus.