Mert így pontosabban lehet a melasz arányát szabályozni a végső termékben. ) A barna cukorban így kevesebb lesz a cukor, és ezáltal a kalória is, de a különbség csak 3-4%, abszolút nem számottevő. Ugyanez igaz a melasszal a cukorba kerülő egyéb ásványi anyagokra is: igen, van benne némi vas, magnézium, kalcium és kálium, de ezeknek a mennyisége elhanyagolható. Fehér vagy barna: melyik a jobb cukor? - HáziPatika. A barna cukornak tehát az íze más, de az élettani hatásai gyakorlatilag nem különböznek a fehér kristálycukorétól. Ja, és a legfontosabb különbség természetesen az, hogy a barna cukor sokkal jobb zenéket ihlet, mint a fehér (bár a Rolling Stones-féle Brown Sugar állítólag nem is a mono- és diszacharid szénhidrátkristályokról szól, hanem valami egészen másról): Ma is tanultam valamit 1-2-3: Most együtt csak 9990 forintért! Megveszem most!
Ez nem azt jelenti, hogy teljesen le kell mondanunk róla, de tisztában kell lennünk vele, hogy a szükségesnél és egészségesnél jóval nagyobb mennyiséget fogyasztunk belőle. Ha kevesebb cukrot fogyasztanánk, és annak is a lehető legkörnyezetbarátabb fajtáját, vagyis nyers nádcukrot, már kisebb terhet rónánk a környezetünkre. Ráadásul egy-két lyukas fogat is megspórolhatnánk vele. (M. N. )
A cukrokkal kapcsolatban kíváncsiak voltunk a magyar vásárlók vásárlási szokásaira is, éppen ezért megkérdeztük az áruházakat, milyen tendenciákat látnak a fogyasztással kapcsolatban. A Sparban például, ahogy azt már korábban írtuk a cikkelemek 55 százaléka fehér kristálycukor (répacukor), és 45 százalékuk nádcukor, az eladott mennyiség ugyanakkor 91 százalékban fehér kristálycukor, és mindössze 9 százalékban nádcukor. A vásárlók ez alapján tehát teljes mértékben az árazás alapján döntenek, és mindig a legolcsóbb kristálycukrot vásárolják. Hasonló tendenciákról számoltak be más áruházak is, hozzátéve, hogy az utóbbi években semmilyen jelentőseb fogyasztásbeli magatartásváltozást nem érzékeltek a kristálycukrok kapcsán. Jobb-e a nádcukor a kristálycukornál? - Szupermenta. Válaszaiban a Lidl elmondta azt is, hogy bár a cukorkereslet egész évben kiegyensúlyozott, ám szezonális időszakban - mint például a nyári befőzés - erősödés érzékelhető a kristálycukor értékesítésében. NEKED AJÁNLJUK Persze a diszkontok sem maradtak ki a buliból. Jobban teszed, ha egy percet sem vársz.
( sudo cat /var/log/mosquitto/) UPDATE: a 4. 1-es Mosquitto-tól kezdve meg kell küzdenünk az ACL beállításokkal is, mielőtt hozzá tudnánk férni, mivel a default állomány minden topic-hoz minden felhasználó hozzáférését tiltja. /share/mosquitto/ Ez után immár a Domoticz-ban a Beállítás -> Hardvernél fel tudunk venni egy MQTT Client Gateway-t, localhost címre 1883-as porttal. (localhost akkor a címe, ha ugyanazon a gépen van, mint amire a Domoticz-et telepítettük természetesen) A publish topic alapvetően "out" hacsak nem akarunk bonyolultabb, irodaház méretű projektbe fogni, de hobbiprojektnél ez nem valószínű. (A "Hozzáadás" gomb legalul van, kicsit görgetni kell érte) Ha ez is megvan, egy Dummy típusú Hardvert is vegyünk fel, én ezt Virtuális néven vettem fel, ekkor megjelenik a nagyon fontos "Virtuális érzékelők létrehozása" nevű gomb, aminek a helyét jól jegyezzük meg. Itt tudunk tetszőleges típusú érzékelőket létrehozni, amik a Beállítás->Eszközök fül alatt fognak megjelenni, ahol az "Idx" oszlopban található szám jelenti az MQTT-n keresztüli azonosítóját az eszköznek.
Ha fejlesztés közben nem áll rendelkezésre dedikált szerver, a mosquitto futtatható a fejlesztői gépen, vagy egy Raspberry-n is. Fejlesztői gép Az előfeltételek mellett a fejlesztői gépre érdemes feltenni a korábban már említett mqtt-spy alkalmazást. Ez egy Java alapú MQTT kliens, amin keresztül elérhető az összes MQTT szolgáltatás. Telepítést nem igényel, a JAR file letölthető a projekt-oldalról. Letöltés után létre kell hozni egy konfigurációs file-t (a funkció elérhető a grafikus felületről), ezt követően lehet csatlakozásokat hozzáadni. Kisérletképpen érdemes csatlakozni a korábban telepített mosquitto szerverhez, feliratkozni az összes topic-ra (#) majd közzétenni néhány üzenetet. Raspberry Pi Az RPi-n az NRF24 átjárót és az MQTT illesztőt kell futtatni. Mivel az NRF átjáró paraméterként várja azt az UDP portot, ahova a beérkező csomagokat tovább kell küldeni, érdemes az MQTT illesztővel kezdeni a munkát. Data MQTT proxy A data_mqtt_proxy egy egyszerű Java alkalmazás, mely template-ek alapján feldolgozza az UDP csomagokban kapott bináris üzeneteket, és JSON formátumban továbbítja azt egy MQTT brókernek, illetőleg a megadott vezérlő topicon érkező üzeneteket ugyanezen template-ek alapján átfordítja bináris üzenetekké és a megadott UDP portra küldi.
A szenzorcsomópont fejlesztéséhez szükséges az Arduino fejlesztőkörnyezet. Érdemes a legfrisebb verziót használni, mert sok hasznos szolgáltatással bővült az alkalmazás. Az Arduino IDE innen tölthető le. A csomópontokon futó szoftver és könyvtár git repóból érhető el, ehhez szükség van git verziókezelő rendszerre. Windows alatt talán a legjobban használható felhasználói felülettel a git-scm rendelkezik. A Raspberry-n végzett munkához szükséges egy SSH kliens, Windows alatt ez tradícionálisan a putty. E mellett kényelmes egy grafikus SCP kliens használata is, Windows alatt a WinSCP. Az mqtt-spy futtatásához szükséges a legfrisebb Java, érdemes az SDK-t feltenni. Telepítés menete Szerver A rendszer komponensei egy MQTT brókeren keresztül fognak egymással kommunikálni. Ezt a szerepet a mosquitto foja ellátni rendszerünkben. A nyílt forráskódú alkalmazás letölthető minden meghatározó platformra, de része a Debian, Ubuntu és Raspbian repóknak is. Egyetlen portot használ, így hostolható NAT-olt hálózaton is, ha az átjáró támogatja a port továbbítást.
A két fontos paraméter az UDP host és port, ahova a bináris adatcsomagokat a rendszer ki fogja küldeni, és a csatorna, amelyiken az NRF figyelni fog. cp Futási jog adása a chmod +x Itt érdemes kipróbálni a scriptet. / Végül ki kell egészíteni az /etc/ filet a hívásával, hogy a rendszer indulásakor elinduljon az NRFGW is. Arduino Az Arduino-hoz egy kicsit átalakított NRF24 könyvtárat használunk. Ezt a fejlesztői gépre kell gittel letölteni: git clone Letöltés után az arduino könyvtár tartalmát tömöríteni kell egy file-ba. zip file-t hozzá kell adni az Arduino IDE-ben könyvtárként. Ezt követően a tartalmát hozzá kell másolni a saját file-hoz, ami a c:\Program Files (x86)\Arduino\hardware\arduino\avr\ mappában található. A sikeres másolás ellenőrzésére újra kell indítani az Arduino IDE-t, és a Tools menüben a Board almenü alatt elérhető lesz a SmartSwitch család. A lapka pontos kiválasztása a Processzorok közt történik. A hardver verziója rá van szitázva a NYÁKra ( 2016. 03. 10. -én a legfrisebb lap a 9x9 v0.
NRFGW Az NRFGW egy átjáró, ami az NRF hálózatban kapott csomagokat kiegészíti a küldő csomópont címével és egy időbélyeggel, majd továbbküldi a data_mqtt_proxy-nak. Ehhez először az áramtalanított Raspberry Pi-hez illeszteni kell egy NRF24L01+ modult. Az SPI busz mellett egy CE lábat is be kell kötni, a küönböző NRF könyvtárak ennek a megválasztásában is eltérnek. A Raspberry Pi könyvtárakban sajnos a data_ready interrupt nem működik, így nem kell bekötni. Az általunk használt pinout az alábbi ábrán látható. Ha készen áll a hardware, telepíteni kell egy NRF24 drivert. Sok implementációja létezik az NRF kezelőnek, ezek többé kevésbbé - és külnböző teljesítménnyel - működnek. A mi rendszerünk a TMRH20 fork-ra támaszkodik. Követve az itt elérhető telepítési útmutatót néhány lépésben készen áll a driver. Érdemes telepíteni az összes komponenst, amire rákérdez. Ezt követően le kell tölteni az NRFGW kódját az alábbi paranccsal: git clone Belépve az nrfgw könyvtárba le kell fordítani az alkalmazást: make make install A háttérben futtatáshoz fejlesztés alatt nem túl elegáns, de kényelmes megoldás egy tmux session-ben indítani el bootoláskor az alkalmazást: sudo apt-get install tmux Majd a projekthez mellékelt alapján kell megírni a saját startup scriptet.
By: 2017. júl 31. A Domoticz 2012 óta folyamatos fejlesztés alatt álló épületautomatizálási program. Nyílt forráskódú, többféle operációs rendszeren is működik. Már korábban tesztelgettem többféle lehetőséget, de ezt találtam a számomra legmegfelelőbbnek. A telepítése elképesztően egyszerű Raspberry -re, (Linux) parancssorba ennyit kell beütni: sudo curl -L | sudo bash UPDATE: A fentit Raspbian Jessie operációs rendszerrel teszteltem, gond nélkül működött. Raspbian Stretch alatt előfordulhat, hogy egy szükséges library hiányzik: [2] És tényleg ennyi.. persze előtte be kell állítani, hogy legyen internetelérés a raspberryn. :) Egy kérdést tett fel a telepítő, hogy milyen porton szeretnénk elérni majdan a Domoticz-ot, alapértelmezetten a 8080-ra kerül, ezt kell majd a routerünkön átengednünk, hogy elérjük a webes felületét interneten keresztül is. Célszerű a Raspberry-nek statikus IP címet adni, vagy a routerünkön beállítani, hogy mindig ezt kapja, hiszen szerver lesz. Ha másféle szerverben gondolkozunk, vagy forrásból szeretnénk fordítani, nagyon részletes, képekkel tarkított leírásaik vannak a telepítésről: Megj: szinte mindenhez van lefordított futtatható változata, pl Windows, Linux x64, ARM 32/64 bit... kivétel ez az alól a Linux 32bites változat, amit forrásból kell fordítanunk, pedig ha valakinél akad elfekvőben régi gép, amit szervernek áldozna be (mert pl nem akar Raspberryt venni), akkor jó eséllyel erre lesz szüksége.