Közreműködik a Kecskeméti Nemzeti Színház balett-tagozata (Kecskemét City Balett), énekkara és zenekara Fedora, a megözvegyült hercegnő a gyászév letelte után kerül újra a figyelem középpontjába. Első estéjét a szentpétervári cirkuszban tölti, ahol fergeteges műsorszámával őt is lenyűgözi a titokzatos Mister X; kegyeire azonban nem tartja méltónak a mutatványost, ahogyan Vlagyimir nagyherceget sem. A sértett férfiak bosszúja képében lép be Fedora életébe Korozov herceg, s kezdetét veszi az igaz érzelmek hazugsággal felfegyverkezett csatája. BAON - Kihirdették a 13. SZÍN-TÁR legjobbjait Kecskeméten. Nem kisebb vihar készülődik a pesti István Főherceg Szálloda leendő örökösének, Tóninak életében, hiszen vesztére egy rangon aluli artistalányba, Mabelbe szeret bele, miután apja kiszemeltje elől Szentpétervárra menekül. A történet során kiderül, hogy nem Tóni az egyetlen, aki ebben a szó szerint és átvitt értelemben vett cirkuszban keresi a kiutat, a boldogságot, a felejtést. A rengeteg bonyodalom kibogozhatatlannak látszik, de az igazi szerelem egymáshoz hajtja az összetartozó szíveket, hiszen a boldogság valamennyiünktől csak egy karnyújtásnyira van.
2021. május 3. 12:39 Vissza a címlapra 2021. május 25-én, 19 órakor a Légy jó mindhalálig című musicalt tekintheti meg a közönség az újranyitást követően a Kecskeméti Nemzetiben. A májusi műsor a színház honlapján és közösségi oldalán lesz majd elérhető hamarosan. "Régóta erre a pillanatra vártunk. Ott folytatjuk a 2020/21-es évadot, ahol abbahagytuk. Megkezdjük elmaradt előadásaink pótlásait" - jelentette be örömtelien Cseke Péter, a színház igazgatója. A jelenleg érvényben lévő, veszélyhelyzetben alkalmazandó kormányrendelet szerint, az alábbi szabályok betartása mellett van lehetősége légsterilizáló készülékekkel ellátott színháznak a nézők fogadására: 1. A színházi előadások a védettségi igazolvánnyal rendelkezők által látogathatók. Belépésnél a színház munkatársai a védettségi igazolványt és a személyi igazolványt együttesen ellenőrzik. Az új évad tervei a kecskeméti színházban - Montázsmagazin. 2. Az előadásra érkezők a színház területén maszkhasználat NÉLKÜL tartózkodhatnak. 3. Az előadásra érkező 18 éven aluliak, csak védettségi igazolvánnyal rendelkező felnőtt kíséretében léphetnek be az épületbe.
2022. február 22. 13:52 Vissza a címlapra 2022. február 26-án szombaton újra megtartja januárban óriási sikert aratott, telt házas nyílt napját a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház. A SZÍNHÁZI SZOMBAT - CSALÁDI NAP esemény keretében Tóth Kata dramaturg vezetésével kulisszajáráson, farsangi táncházon és improvizációs gyakorlatokon vehetnek részt a színházfanatikusok. A SZÍNHÁZI SZOMBAT - CSALÁDI NAP a kecskeméti Szerelmi kalandtúra egyik állomása, a párok matricát kapnak a részvételért. Az érdeklődők három különböző programra regisztrálhatnak. Kecskemet nemzeti színház hotel. 15:00 NézőKépző Kulisszajárás - minden korosztály részére A kulisszajárás során a résztvevők betekintést nyerhetnek a 125 éves színház történetébe és működésébe. 16:00 Családi táncház a farsang jegyében Élő zene melletti tánctanítás Szegvári Júlia és Hasenfratz Mátyás vezetésével. Zenél: Inoka Győző és barátai 17:00 ImproFunKlub - felnőttek részére A vállalkozó kedvű felnőtt nézőket egy jó hangulatú, improvizációs gyakorlatokra épülő, interaktív program várják, amely a Kecskeméti Nemzeti Színház művészeinek közreműködésével valósul meg.
Az épület megszépül, a technikai rész pedig teljesen megújul majd. A közönség azt fogja észrevenni, hogy kényelmesebben ül a színházban, jobb akusztikával élvezi a csodálatosabbnál csodálatosabb előadásokat - emelte ki Cseke Péter. A felújításra 2 lehetséges terv született, mindkettő esetében a színházépület hátulról kibővülne. Kecskemet nemzeti színház 1. Az egyik verzió szerint egy téglalap alapú épülettel bővülne ki a teátrum, míg a másik, jelenleg a vezetők által kedveltebb terv szerint a föld alatt, a dombba ágyazva alakítanának ki újabb helyiségeket. A tervezés közel 300 milliós költségének 20%-át azaz 60 millió forintot a Kecskeméti Önkormányzat finanszírozta. - Csütörtökön lesz egy mérföldkő, a terv bemutatása. Ekkor véleményt mondhat a szakma is mindkét tervről, utána pedig hamarosan megszületik a döntés, hogy melyik terv valósuljon meg - mondta Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester. A véleményezést követően indulhat majd meg a közbeszerzés a kiviteli munkákra. A megfelelő terv kiválasztásánál több szempontot is figyelembe vesznek majd.
A 2021/22-es évadra 2021. augusztus 10-től vásárolhatók bérletek. A régi bérlők helyeit szeptember 3-ig tartják fenn. A szabad helyekre szeptember 6-tól indul a bérletezés. Előbérletezési időszak ezúttal nem lesz. Havi műsor - Kecskeméti Nemzeti Színház. A 2021/22-es évadra érvényes bérletek 5 nagyszínházi és egy kisszínházi előadás megtekintését teszik lehetővé. A felnőtt bérletek 10 500 forinttól, a diák-nyugdíjas bérletek 8 400 forinttól, a pedagógusbérletek 9 450 forinttól, a bemutatóbérletek pedig 15 000 forinttól elérhetőek. A részletes jegy- és bérletárakról a színház jegypénztáraiban, valamint hamarosan a honlapon tájékozódhatnak a nézők.
Julius Brammer - Kálmán Imre - Alfred Grünwald: A cirkuszhercegnő Fordító: Kulinyi Ernő - Liptai Imre Bemutató: 2021. december 31. Fedora, a megözvegyült hercegnő a gyászév letelte után kerül újra a figyelem középpontjába. Első estéjét a szentpétervári cirkuszban tölti, ahol fergeteges műsorszámával őt is lenyűgözi a titokzatos Mister X; kegyeire azonban nem tartja méltónak a mutatványost, ahogyan Vlagyimir nagyherceget sem. A sértett férfiak bosszúja képében lép be Fedora életébe Korozov herceg, s kezdetét veszi az igaz érzelmek hazugsággal felfegyverkezett csatája. Kecskemet nemzeti színház es. Nem kisebb vihar készülődik a pesti István Főherceg Szálloda leendő örökösének, Tóninak életében, hiszen vesztére egy rangon aluli artistalányba, Mabelbe szeret bele, miután apja kiszemeltje elől Szentpétervárra menekül. A történet során kiderül, hogy nem Tóni az egyetlen, aki ebben a szó szerint és átvitt értelemben vett cirkuszban keresi a kiutat, a boldogságot, a felejtést.
Kiderült például, hogy az első nagyszínházi bemutató, a Jókai Mór regénye alapján készülő Kőszívű című musical egyik főszereplője Polyák Lilla lesz, akit a nagy sikert aratott Elisabeth című musicalben ebben az évadban is láthatott a kecskeméti közönség. "Nagyon boldog vagyok, hogy a következő évadban ismét lehetőségem lesz Kecskeméten szerepelni" – kezdte a sajtótájékoztatón jelen lévő színművésznő. "Baradlayné szerepét alakítom majd, amely egy csodálatos feladat. Kedvelem a harcos anya karaktereket, akik kiállnak a fiaikért, mert magamat is ilyen anyának gondolom. " Szilveszterkor a korábbi években megszokott módon egy jól ismert bohózattal kedveskedik a színház a nézőknek: A miniszter félrelép garantált szórakozást nyújt majd, az egyik főszerepben Járai Mátéval – árulta el Szente Vajk. Magyarországon most először látható majd színpadon a Szerelem és gyilok, amely A telefon című vígoperával egy este kap helyet a nagyszínházban – jelentette be Galambos Attila irodalmi vezető és Károly Katalin zenei vezető.
Július 14-én reggel egy jelentős tömeg kifosztotta az Invalidusok Épületének fegyverraktárát. Ezután már csak egy célpont maradt: a Bastille és hatalmas lőporkészlete. A délelőtt folyamán gyorsan gyarapodó tömeg gyűlt az erőd köré. A későbbi listák 800-900 köré teszik a Bastille ostromlóinak számát, társadalmi összetételüket tekintve pedig zömmel a közeli Saint-Antoine külváros egyszerű munkásai és kiskereskedői közül kerültek ki. Délelőtt a növekvő tömeg több küldöttséget is menesztett az erődbe, ám de Launey kormányzó nem volt hajlandó átadni az erődöt. Megígérte viszont a tömeg küldötteinek, hogy nem fogja lőni a várost, amennyiben őt nem támadják. 1789. július 14. | A Bastille bevétele. Ennek bizonyságaként be is vonatta az ágyúkat, amit viszont a tömeg úgy értelmezett, hogy tölteni és lőni készülnek. A Bastille ostroma, Jean-Pierre Houël festményén Forrás: Wikipedia A tömeg egyre türelmetlenebb lett, és amikor fél kettő körül az erőd előudvarába is benyomult, mindkét oldalon eldördültek az első lövések. Az ostrom eleinte szervezetlenül és kaotikusan zajlott.
1789. július 14-én a párizsi nép elfoglalta és lerombolta az önkényuralom gyűlölt jelképét, a Bastille erődjét, ezzel kezdődött a nagy francia forradalom. A Bastille akkor már szinte üresen állt, csak hét idős ember raboskodott itt, akikre 80 veterán és 30 gránátos vigyázott. A XIV. Lajos alatt oly ragyogó francia királyság fénye utódai alatt megfakult. A hadi dicsőség odalett, a háborúskodás és a csillogó udvar felemésztette a bevételeket, az egyszerű nép nyomorgott, a reformkísérleteket a rövidlátó udvar elbuktatta. Az ország 1786-ban már az államcsőd szélére került, az ezt követő évek rendkívül gyenge termése miatt szinte az egész ország éhezett. XVI. 1789 július 14 movie. Lajos királynak nem maradt más választása, mint hogy az új adók megszavazása érdekében 175 év után ismét összehívja a rendi gyűlést. (Ezen a három hagyományos rend, a klérus, a nemesség és a közemberek 300-300 képviselője vett volna részt, de a király 1788 végén a harmadik rend képviselőinek számát 600-ra emelte. ) A forrongó országban 1789 elején választották meg a küldötteket, a gyűlést 1789. május 5-én nyitotta meg a király.
Július 14-én reggel egy jelentős tömeg kifosztotta az Invalidusok Épületének fegyverraktárát. Ezután már csak egy célpont maradt: a Bastille és hatalmas lőporkészlete. A délelőtt folyamán gyorsan gyarapodó tömeg gyűlt az erőd köré. A későbbi listák 800-900 köré teszik a Bastille ostromlóinak számát, társadalmi összetételüket tekintve pedig zömmel a közeli Saint-Antoine külváros egyszerű munkásai és kiskereskedői közül kerültek ki. 1789 július 14 summary. Délelőtt a növekvő tömeg több küldöttséget is menesztett az erődbe, ám de Launey kormányzó nem volt hajlandó átadni az erődöt. Megígérte viszont a tömeg küldötteinek, hogy nem fogja lőni a várost, amennyiben őt nem támadják. Ennek bizonyságaként be is vonatta az ágyúkat, amit viszont a tömeg úgy értelmezett, hogy tölteni és lőni készülnek. A Bastille ostroma, Jean-Pierre Houël festményén Forrás: Wikipedia A tömeg egyre türelmetlenebb lett, és amikor fél kettő körül az erőd előudvarába is benyomult, mindkét oldalon eldördültek az első lövések. Az ostrom eleinte szervezetlenül és kaotikusan zajlott.
A Château de la Muette kastély kertjében rendezett lakomán több mint húszezer embert láttak vendégül. La Fayette a "Szövetség ünnepén" Forrás: Wikimedia Commons A jelenkori Bastille-nap eredete A Fête de la Fédération az elkövetkezendő viharos időszakban (napóleoni háborúk, a királyság ideiglenes visszatérése) hosszú ideig feledésbe merült, csak 90 évvel később került ismét elő azzal a céllal, hogy újból felébredjen a nemzet öntudata. 1789 július 14 restaurant. E lépésre minden bizonnyal szükség volt, az 1870-1871 között zajló francia-porosz háború ugyanis francia vereséggel zárult, akik emiatt elvesztették két legfontosabb tartományukat, Elzászt és Lotaringiát. Eleinte két időpont versenyzett a "legnagyobb nemzeti ünnep" címért. augusztus 4-e szintén jelentős dátum Franciaország történelmében, ekkor törölték el az egyházi és nemesi kiváltságokat. 1880. május 21-én a harmadik köztársaság egyik politikusa, Benjamin Raspail nyújtotta be azt a javaslatot, melynek értelmében mégis július 14-e mellett kötelezték el magukat a döntéshozók.
Launay ekkor kitűzette a fehér zászlót, és szabad elvonulás fejében megadta magát, de embereinek nagy részével együtt meggyilkolták őt. A halott őrök fejét később lándzsára tűzve hordozták körbe a városban az ostromban részt vevő párizsiak. A Bastille bevétele komoly következményekkel járt Lajos hatalmára nézve, a sikerek hatása alatt ugyanis a francia sereg négyötöde átállt a felkelők oldalára, és a katonák által támogatott forradalmárok hamarosan megszerezték az irányítást Párizs, majd a francia vidék felett is. 1789. július 14. | A Bastille bevétele - altmarius. A király minden ellenszenve dacára kénytelen volt beleegyezni az alkotmányos átalakulásba, mely aztán 3 éven belül a köztársasági államformához, majd a diktatúrához vezetett. A rettegett börtön ostroma olyan események – XVI. Lajos kivégzése, jakobinus uralom, Napóleon felemelkedése és bukása – sorozatát indította el, melyek az 1815-ös restauráció ellenére örök nyomot hagytak a történelemben. A változást a Bastille pusztulása és eltűnése szimbolizálta legjobban: az erődöt a párizsiak – Pierre-Francois Palloy vezetésével – egy év alatt lerombolták és széthordták, utolsó kövei 1790 februárjában kerültek a Nemzetgyűlés elé.
A beözönlő, felbőszült tömeg őt magát három tisztjével és négy katonájával együtt meglincselte, levágott fejét lándzsára tűzve hordozták végig a városon. A király aznap vadászaton vett részt, s naplójába csak a Rien (semmi) szót írta. Ezt utólag érzéketlensége és alkalmatlansága bizonyítékának tekintették, a valóságban azonban tisztában volt az uralmát fenyegető veszélynek, a bejegyzés az aznap elejtett vadak számára vonatkozott. Amikor másnap reggel tájékoztatták az eseményekről, feltette a kérdést: "Akkor ez lázadás? " "Nem, Sire, ez forradalom" - hangzott a válasz. A megrémült Lajos visszavonta csapatait, visszahelyezte miniszteri hivatalába Neckert. Július 17-én ő is Párizsba érkezett, és feltűzte mellére a főváros piros-kék és a Bourbonok fehér színeiből alkotott kokárdát, amely a forradalom és Franciaország jelképe lett. Rien, azaz semmi – írta naplójába a gyanútlan XVI. Lajos a Bastille ostromának napján » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A párizsi nép példáját követve vidéken is felkelések robbantak ki, a "Nagy Félelem" időszaka alatt a helytartókat elkergették, az adókat nem lehetett beszedni, az ország kormányozhatatlanná vált.
Ennek bizonyítékaként azonnal be is vonatta az ágyúkat a lőrésekből. Launey az ostrom előtt Csakhogy miközben a kormányzó és a delegáció tagjai nyugodtan falatoztak, addig kint teljesen másképp értelmezték az ágyúk visszavonását. Odakint úgy vélték, hogy azért vonták vissza a fegyvereket, hogy megtöltsék, és elkezdődjön a tömeg szétoszlatása. Itt-ott már fel is hangzott a kiáltás: "A Bastille-t akarjuk! " A küldöttség sem jött még ki, biztos fogva tartják őket, gondolták a falakon kívül. A tömeg most olyan emberért küldetett, aki járt már bent az erődben. Szerencséjük volt: Thuriot de la Roziere egy korábbi védence miatt volt kénytelen a vastag falak mögé merészkedni. Az ügyvédet most azzal bíztak meg, amikor beküldték, hogy követelje az ágyúk "a Nemzet nevében" való lehordását a tornyokból. Launey erre türelmesen elmagyarázta a követnek, hogy ezek az ágyúk már emberemlékezet óta a tornyokon vannak, és különben is: erre csak a király adhat parancsot. Az ügyvéd így dolga végezetlenül hagyta el a Bastille-t fél egy körül.