A csoporton belüli tagok által megválasztott csoportképviselő az, aki a csoport nevében az adóhatóság előtt a csoport képviseletében jognyilatkozatot tehet, és a csoport képviselő az, aki a csoport nevében csoportszintű áfa-bevallást nyújthat be. A csoportos adóalanyiság tehát a csoport azonosító szám alatt végzi tevékenységét, amelyről egyetlen áfa bevallást nyújt be, melyben a tagok külső kapcsolatai által keletkezett fizetendő, illetve levonható adója együttesen szerepel. A csoport tagjai és a csoportképviselő közötti általános forgalmi adó rendezésére elszámolás-technikai számla/számlák használata ajánlott, tekintettel arra, hogy a külső kapcsolatokban általános forgalmi adó felszámítására kötelezettek illetve levonási jogosultságuk van. Az elszámolás-technikai számlát a tagok számának megfelelően célszerű alábontani. Könyvelési tételek a tagoknál: Gazdasági esemény T K A fizetendő áfa átvezetése 467 4791, 2, 3.. A levonható áfa átvezetése 466 Pénzügyi rendezés 4791 384 vagy Könyvelési tételek a csoportképviselőnél: 36891, 2, 3.. 2011. januári állapot szerint.
A csoportnak külön adószáma van? Az állami adóhatóság a csoportos adóalanyiságot engedélyez határozatban a csoport részére csoport azonosító szám ot állapít meg. Mi történik az esetlegesen már meglév közösségi adószámmal? Ha a csoport tagja az engedélyez határozat meghozatalakor közösségi adószámmal rendelkezik, az állami adóhatóság a közösségi adószámot e határozatban törl i. Az állami adóhatóság a csoport részére a csoportos adóalanyiság engedélyezésére irányuló kérelem alapján, illetve ezt követen a csoport képvisel kérelme alapján az adózás rendjérl szóló törvényben foglalt feltételek szerint állapít meg közösségi adószámot. Tehát külön közösségi adószámmal a csoport tagjai nem rendelkeznek. Ki jár el a csoport nevében? A csoport nevében a képvisel jár el. A csoport képviseljének a csoport azonosító számát és a csoport közösségi adószámát az adóhatóság eltti eljárása során a csoport adózással kapcsolatos iratain, így különösen a csoport általános forgalmi adóbevallásán (összesít nyilatkozatán) fel kell tüntetnie.
Csoportos adóalanyiság az Áfa törvényben 2008-ban. Figyelem: Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény alapján választott jelenlegi csoportos adóalanyiság 2007. december 31. napjával a jogutód nélküli megsznés szabályai szerint megsznik. Kik hozhatnak létre 2008-tól ilyen csoportot? a) akiknek (amelyeknek) gazdasági célú letelepedési helyük belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük van belföldön, és b) akik (amelyek) együttesen kapcsolt vállalkozások. Hogyan jön létre egy ilyen csoport? A csoportos adóalanyiság az állami adóhatóság engedélyével jön létre, valamennyi leend tag erre irányuló közös, kifejezett és egybehangzó írásos kérelmére. Kimaradhat-e valamelyik kapcsolt vállalkozás a csoportból? Abban az esetben, ha van olyan adóalany, akire (amelyre) teljesülnek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: új Áfa törvény) által meghatározott feltételek, de nem kíván a csoportos adóalanyiságban tagként részt venni (továbbiakban: kívül maradó adóalany), a kérelemnek tartalmaznia kell a kívül maradó adóalany hozzájáruló nyilatkozatát a csoportos adóalanyiság létrehozatalára.
A gyakorlatban ez utóbbi is jellemzően feltüntetésre kerül, ugyanakkor ezt nem lehet hibaként értékelni. Azt ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az áfa csoportazonosítónak mindenképp feltüntetésre kell kerülnie. Amennyiben a vevő tao csoport tagja, akkor hasonlóan az értékesítő oldalán történő adószám feltüntetéshez, nem szükséges a tao csoport azonosítóját feltüntetni. A jogszabályi kötelezettség az Áfa törvény szerinti adószám feltüntetésére vonatkozik. Más személy adószámának a feltüntetése Amennyiben már túl vagyunk egy gazdasági esemény két nagyon fontos szereplőjének az adószámán, a vevőnek és az eladónak az adószámán, akkor már azt gondolnánk, hogy már az adószám kérdésén is túl vagyunk. Ugyanakkor az Áfa törvény tartalmaz ebben az esetben még meglepetést. Amennyiben egy adóalany pénzügyi képviselőt is alkalmaz, akkor kötelező a pénzügyi képviselő nevének, címének és adószámának a feltüntetése a számlán. Meghatalmazotti számlázás esetében a meghatalmazott adószámát nem szükséges feltüntetni a számlán.
Ez alól természetesen kivétel a meghatalmazotti számlázás speciális esete, az önszámlázás. Önszámlázás esetében a számlán szükséges feltüntetni az "önszámlázás" kifejezést. A vevő adószámának a feltüntetése önszámlázás esetében is csak akkor kötelező, amennyiben az áthárított adótartalom eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot, fordított adózású gazdasági esemény szerepel a számlán, vagy pedig közösségi értékesítésről szól a bizonylat. Czöndör Szabolcs főosztályvezető NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága Informatikai és Transzferár Ellenőrzési Főosztály (2019-09-12)
Felhívjuk a figyelmet azonban arra, hogy a fizetési fokozat alapjául szolgáló jogviszonyok számítása nem azonos a jubileumi jutalomra való jogosultsági időbe beszámító időtartamokkal, mivel abba kizárólag a közalkalmazotti jogviszonyok számíthatók bele – így például egy külföldi munkaviszony nem. E köreben kiemelendő még, hogy a Kjt. 1992. 07. 01. napján lépett hatályba, mely időszakot megelőzően nem különböztettünk meg közalkalmazotti, köztisztviselői, kormánytisztviselői… jogviszonyt, illetőleg munkaviszonyt. Jár nekem jubileumi jutalom, ha nem vagyok közalkalmazott?- HR Portál. Ezen időszak előtt a közalkalmazottak is munkavállalók voltak és az akkor hatályos Munka törvénykönyve alá tartoztak. Az a közalkalmazott tehát, aki olyan jogi személynél dolgozott, mely a Kjt. hatálya alá került, mint munkáltató (például: óvoda) annak az 1992. napját megelőző munkaviszonyának időtartama is beleszámítandó a jubileumi jutalomra jogosultsági időbe. Dr. Csondor Cecília Ügyvéd *** A szerzői jog jogosultja fenntart minden másolással, terjesztéssel, többszörözéssel kapcsolatos jogot.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Jubileumi jutalom előrehozott kifizetésének korlátjai. Előfizetési csomagajánlataink {{ ticleTitle}} {{ ticleLead}} A folytatáshoz előfizetés szükséges! A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet. A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését. exit_to_app Belépés library_books Előfizetés Keresés az oldal szövegében
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Ugyan az Mt. nem nevesíti konkrétan a díjazás jogcímei között sem a jutalmat, sem a bónuszt, de azok szabályait a gyakorlat mégis kimunkálta. Természetesen a munkáltató – mivel törvénybe nem foglalt bérelemekről van szó – szabadon dönthet arról, hogy a címben említett bérelemeket beépíti-e bérstruktúrájába vagy sem, de azok alkalmazása esetén az alábbi szabályokra figyelemmel kell lennie. Címkek - jubileumi jutalom - HR Portál. A gyakorlatban a bónusz, vagy jutalom, olyan a munkavállaló teljesítményét utólag elismerő díjazás, amelyet a munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntése alapján fizet. Ezzel a munkáltató értékelhet, akár kiemelkedő teljesítményt, akár magatartást, de akár önmagában a folyamatos munkavégzést is ("jelenléti bónusz"). A bírói gyakorlat szerint a jutalmazás feltételei jogszerűek, ha az adott időszakban ténylegesen munkát végzők között a munkateher és a munkateljesítmény alapján tesznek lehetővé különbségtételt.
Bár jelenleg hatályos jogszabály nem teszi, de kollektív szerződés, az egyeztető bizottság kötelező határozata, a munkáltató és a munkavállaló megállapodása, vagy a munkáltató egyoldalú szabályzata kötelezővé teheti jutalom fizetését. Például, a kollektív szerződés előírhatja, hogy a munkáltató az éves bérköltség bizonyos százalékát köteles év végi jutalmazásra fordítani. A hasonló kikötések általában meghatározzák a jutalmazásnál figyelembe veendő szempontokat, feltételeket is. Hasonló rendelkezés a munkaszerződésbe is foglalható. Ha a jutalommal kapcsolatos szabályokat megállapodás rögzíti, akkor az csak a megállapodást kötő felek közös megegyezésével lehet módosítani. Azaz a munkaszerződés csak a munkavállaló beleegyezésével módosítható, a kollektív szerződés megváltoztatásához pedig a szerződést kötő szakszervezet(ek) hozzájárulása kell. Az üzemi megállapodás azonban a munkabér kérdését soha nem szabályozhatja. Ha a munkáltató egyoldalú szabályzata (pl. jutalmazási, érdekeltségi szabályzat) rendelkezik a jutalomról, azt egyoldalú kötelezettségvállalásnak nevezzük.
Tisztelt Kérdezők! Köszönjük, hogy megtisztelik portálunkat kérdéseikkel, viszont felhívjuk szíves figyelmüket, hogy mielőtt feltenné kérdését, nézze át eddig megjelent cikkeinket és a leggyakoribb kérdéseket a témával kapcsolatban, ehhez használják az oldalon található kereső funkciót, mert számos kérdést többször is megválaszoltunk. A jövőben szerkesztőségünk az azonos témában született kérdésekre a válaszadást szűri. Kérdezze Ön is szakértőinket, írjon nekünk a [email protected] címre! Kérjük tömören fogalmazza meg kérdését, (max. 500-600 karakterben), mert kapacitáshiány miatt hosszabb kérdésekre nem tudunk válaszolni. A tanácsadás általános jellegű, bért, szabadságot, nyugdíjat nem számítunk ki. Az információk tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi tanácsnak. Privát emailben nem áll módunkban tanácsot adni, válaszadásra csak cikk formájában kerülhet sor. A kérdezők személyes adatait, nevét, emailcímét nem jelentetjük meg, és a szerkesztés jogát fenntartjuk. Szakértőink szabadidejükben válaszolnak a feltett kérdésekre, így a válaszadás időbe telhet.
000 forint összegű, a garantált összegen felüli illetményrészben, és további 20? 000 forint összegű vezetői pótlékban részesül, azaz a havi illetménye összesen 231? 000 forint?