Személyes adatok a munkáltatónál – Milyen személyes adatainkat és hogyan kezelheti a munkáltató? A munkaviszony fennállása során, sőt már az azt megelőző kiválasztáskor a munkavállalók számos személyes adata kerül a munkáltató birtokába. Ezen adatok kezelésére szigorú szabályok vonatkoznak, amelyeket minden munkáltató köteles megtartani. Mely személyes adatokat kezelhet a munkáltató, és miként? Milyen kötelezettségei vannak a személyes adatok kezelésével kapcsolatban? Mi minősül személyes adatnak? Ha személyes adatokról beszélünk, akkor a legtöbb embernek a természetes személyazonosító adatok jutnak eszébe, mint például a név, születési hely, idő, anyja neve, stb. Azonban a személyes adatok köre ennél sokkal tovább terjed. A szintén nyilvánvalóan ebbe a körbe tartozó képmáson, illetve a hangon túl, tartoznak ide adatok az adott személy szokásaira (pl. vásárlási, utazási, szabadidő), valamilyen állapotára (pl. mentális, fizikai) vonatkozó adatokon át, az adott személy pillanatnyi tartózkodási helyéig (mint tudjuk, vannak munkáltatók akik GPS-en keresztül követik nyomon a dolgozó mozgását, anélkül, hogy ennek módjáról és terjedelméről tájékoztatnák az illetőt).
Hosszú várakozás után az Európai Bizottság jóvá hagyta a harmadik országok részére történő személyes adat továbbításra vonatkozó általános szerződési feltételek új változatát. Napjaink globalizált világában rengeteg személyes adat kerül továbbításra a határokon túlra, elsősorban mivel a személyes adatokat igen gyakran különböző országban lévő kiszolgálókon tárolják. A GDPR által nyújtott védelem az adatokkal együtt "utazik", vagyis a személyes adatok védelmét szolgáló előírások attól függetlenül érvényesek és betartandók, hogy az adatok mely országba kerülnek továbbításra, még akkor is, ha a célállomás egy Európai Unión kívüli ország. A GDPR rendelet jelenleg is különféle adattovábbítási mechanizmusokat határoz meg a személyes adatok harmadik országokba történő legális továbbításához. E mechanizmusok egyike az úgynevezett általános adatvédelmi kikötések ("modell szerződések") alkalmazása, amelyeket az Európai Bizottság fogadott el, és amelyek biztosítják a nemzetközi adattovábbítás megfelelő adatvédelmi garanciáit.
A személyes adatot a munkáltató a munkaviszony megvalósításához szükséges mértékben és ideig kezelheti. Így a munkáltatónál nem mindegy, hogy ki kezeli, és ki fér hozzá a személyes adatokhoz. A bérszámfejtést és a munkabér átutalását végző dolgozó jogosan fér hozzá és kezeli a munkavállalók munkabér és bankszámla adatait, azonban szükségtelenül túllépi a munkáltató e mértéket, ha a hozzáférést például a biztonsági őr számára is biztosítja. Fontos, hogy a munkáltató köteles a munkavállalót írásban tájékoztatni személyes adatainak kezeléséről. Az adatok biztonsága Nem elég, ha a munkáltató a személyes adatokat a megfelelő célból, mértékben és ideig kezeli. A munkáltatónak gondoskodnia kell az adatok biztonságától is. Ennek érdekében az adatok kezelését úgy kell megoldania, hogy biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. Így az adatokat különösen védeni kell akár a munkáltatón belüli, akár azon kívüli jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés ellen.
(XII. 3. ) AB határozatával [4] a fenti paragrafusból törölte az "Amennyiben a 4. § (1) bekezdése szerinti célból indokolt, a szexuális szokásokra vonatkozó adat is egészségügyi adatnak minősül. " mondatot. Ezért ilyen adatok felvételére kizárólag akkor kerülhet sor, ha abba a páciens írásban beleegyezik. Példák érzékeny adatokra [ szerkesztés] Az érzékeny adatok törvényben értelmezett fogalma tág: adatnak minősül minden olyan információ, ami az adott személyt jellemzi, rá vonatkozik, vagy vele kapcsolatba hozható. Ilyen adatok például a természetes személyazonosító adatok (név, lakóhely, születési hely és idő stb. ), illetve a családi állapotra, a szakképzettségre, a vagyoni helyzetre, munkahelyre, ismerősökre, barátokra, utazásokra, vásárlásokra és a banki ügyekre, … vonatkozó adatok. Különleges szenzitív adatnak számít: szexuális élet, egészségügyi állapot, vallási/ világnézeti meggyőződés, érdekképviseleti szerv tagság, káros szenvedély, bűnügyi személyes adat, nemzeti/ etnikai hovatartozás.
A modell szerződések messze a leggyakrabban használt átviteli mechanizmusok. Ugyan a modell szerződések használata már elterjedt, 2021. június 27-ével azonban változtak az alkalmazásuk keretei. Harmadik országnak lényegében az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamain kívüli országok tekinthetők. Az EGT tagjai az Európai Unió tagállamai továbbá Izland, Lichtenstein és Norvégia. Mi minősül adattovábbításnak? A teljesség igénye nélkül adattovábbításról beszélhetünk, ha a továbbított adatot harmadik országbeli felhő szerveren tárolják, vagy akár távoli hozzáférést (remote access) engednek személyes adatokhoz például egy külső tanácsadónak. Egy-egy szerződés megkötésekor nem is gondolnánk, hogy harmadik országbeli adat továbbításról van szó, azaz a feladattal megbízott cég harmadik országbeli szerveren tárolja a személyes adatokat. Éppen ezért érdemes átfésülni a vállalkozás adatkezelési tevékenységeit, és a különböző adatfeldolgozókkal kötött adatfeldolgozói megállapodásokat. Mit jelent ez a vállalkozások számára?
Kövessen bennünket itt is:
2022. jan 7. 16:26 Meghosszabbíthatja a menstruációt a koronavírus elleni oltás /Illusztráció: Pexels Enyhe, átmeneti késést tapasztalhatnak a nők a koronavírus elleni védőoltás után a nők. Egy tanulmányban, melyet 2020 októbere és 2021 szeptembere között végeztek, 2403 18 és 45 év közötti oltott és oltatlan amerikai nők termékenységi adatait vizsgálták a kutatók. ( A legfrissebb hírek itt) A kutatók a nők ciklusának adatait vizsgálták az oltás előtt három egymást követő, majd az oltás utáni kilenc hónapban. Azon nők, akik csak egy oltást kaptak, átlagosan a megszokottnál egy nappal tovább tartott a menstruáció, azok esetében, akik két adagot kaptak, átlagosan két nappal lett hosszabb a menstruáció. Index - Gazdaság - Jön az oltás utáni pluszszabadnap?. Ez azonban csak átmeneti, Alison Edelman, a portlandi Oregon Health Science University szülész-nőgyógyász professzora szerint ezek a hatások gyorsan, feltehetően már az oltást követ ciklusban megszűnnek. "Eredményeink megnyugtatóak, az oltások hosszú távon nem adnak okot aggodalomra és nem befolyásolják a termékenységet" - fogalmazott.
A tüdőembólia kockázata nagyon súlyos COVID-19 után 290-szer, enyhe lefolyású COVID-19 után hétszer volt nagyobb a normálisnál. A belső vérzés esélye enyhe COVID-19 után nem emelkedett. "A be nem oltottak számára ez jó ok a vakcina felvételére, a vérrögképződés kockázata sokkal nagyobb a betegség, mint a vakcina után " - mondta Anne-Marie Fors Connolly, a svéd Umeai Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
© Technológia: A kórházak intenzív osztályain újra megfeszített küzdelem folyik a koronavírusos betegek életéért – számolt be a közszolgálati televízió, amely egy év után ismét a Honvédkórház Covid-intenzív osztályán forgathatott. A Covid-osztályon azt tapasztalják, hogy a beoltatlan betegek a kórházból való kikerülés után szinte minden esetben meggondolják magukat, és úgy döntenek, hogy mégis felveszik a védőoltást. A stáb egy kórteremben is forgathatott, ahol az egyik betegágyon egy elhunyt beteg feküdt, aki nem sokkal előtte halt bele a koronavírusba. A csatorna beszámolójában elhangzott, hogy a lélegeztetésre szoruló fertőzöttek többsége nem kérte az oltást, sokuk állapota pedig olyan gyorsan romlik, hogy már nem tudják őket megmenteni. Covid fertőzés után oltás. Egy oltatlan beteg, Deim Zsolt az M1-nek úgy nyilatkozott: eddig megpróbálták átvészelni a járványt oltás nélkül, viszont azzal, hogy már átestek a betegségen, be kell látnia: enélkül nem megy. Ha én egyszer innen kijutok és felépülök, akkor mindenféleképpen be fogom magamat oltatni – jelentette ki a férfi.
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
Megnő a súlyos vérrögképződés kockázata az új koronavírus okozta Covid-19 kialakulása utáni hat hónapban egy új svéd tanulmány szerint. A koronavírus okozta védőoltás után is előfordulhat vérrögképződés, de kockázata ekkor jelentősen kisebb egy nagyszabású brit tanulmány alapján. Azoknál az embereknél, akiknél kialakult a SARS-CoV-2 okozta Covid-19, nagyobb valószínűséggel léphet fel vérrög, különösen a kórházi kezelésre szoruló súlyos betegek esetében. A tudósok azt akarták kideríteni, a kockázat mikor áll vissza a normális szintre, valamint azt is, hogy a vérrögképződés veszélye különböző volt-e a járvány egyes hullámai idején – írta a BBC hírportálja. A kutatók több mint egymillió Covid-19-es páciens egészségügyi adatait követték nyomon 2020 februárja és 2021 májusa között Svédországban. Súlyos elzáródást okozhat a COVID-19 - HáziPatika. Magasabb vérrögkockázatot tapasztaltak a fertőzés után három hónapig a combban és a vádliban futó erekben (mélyvénás trombózis). A tüdőben akár hat hónapig nagyobb eséllyel képződtek vérrögök (tüdőembólia).
Péter Ádám, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ szakorvosa azt mondta: az oltások hatása határozottan látszik. A szakember szerint ezt az is alátámasztja, hogy egyrészt oltással ritka, aki az intenzív osztályra kerül. Előfordul, de arányában sokkal ritkábban, mint oltatlanul. Azt is kiemelte, hogy aki oltás után kerül az intenzív osztályra, az sokkal jobb eséllyel kerül ki az osztályról élve. Covid után mikor lehet oltást kapni. Péter Ádám egyúttal felhívta a figyelmet az oltás felvételére is, mert a járvány negyedik hullámának megfékezéséhez szerinte erre van szükség. A Microsoft és a partnerei kompenzációt kaphatnak, ha Ön vásárol valamint az ezen az oldalon elhelyezett ajánlott hivatkozásokat követve.
A belső vérzés – köztük a stroke – kockázata két hónapon át emelkedett az átlagos fölé. Összehasonlítva a Covid-19 utáni kockázatot a normálissal a tudósok azt találták, hogy minden 10 ezer Covid-páciensből négynél, a nem fertőzöttek közül 10 ezerből egynél alakult ki mélyvénás trombózis. Tüdőembólia 10 ezer Covid-páciens közül 17-nél, a nem fertőzötteknél 10 ezer ember közül egynél kevesebb esetében alakult ki. A British Medical Journal (BMJ) című szaklap friss számában közzétett tanulmány azt is megállapította, hogy a vérrögképződés kockázata a járvány első hulláma alatt magasabb volt, mint a későbbiek idején, valószínűleg azért, mert a pandémia során javultak a gyógymódok, a második hullámban pedig elkezdődött az idősebbek vakcinációja. A tüdőembólia kockázata nagyon súlyos Covid-19 után 290-szer, enyhe lefolyású Covid-19 után hétszer volt nagyobb a normálisnál. Koronavírus: továbbra is 150 alatt az új fertőzöttek száma Hajdú-Biharban - Hírnavigátor. A belső vérzés esélye enyhe Covid-19 után nem emelkedett. "A be nem oltottak számára ez jó ok a vakcina felvételére, a vérrögképződés kockázata sokkal nagyobb a betegség, mint a vakcina után" – mondta Anne-Marie Fors Connolly, a svéd Umeai Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.