A zöldbabfőzelék nemcsak a menzák alapdarabja, hanem otthon is kedvelt fogás, általában tejfölösen készül, de vannak, akik ezt is inkább a paprikás, piros irányba tolják el. Ilyenkor nyár elején próbáljuk ki egy pici füstölt hússal és újkrumplival, tejfölös habarással elkészítve, nem fogunk csalódni. A klasszikus magyar maradékmentő konyha kedvelt fogása a rakott zöldbab, amelyben darált hússal vagy épp pörkölttel és rizzsel rétegezve készül, rengeteg embert ismerek, akiknek ez az igazi comfort foodja, az a fogás, amelytől mindig otthonosan érzi magát, jó sok tejföllel összesütve, valóban igen finom és kiadós étel készíthető belőle. Próbáljuk ki köretnek, tésztához, sültekhez Ahogy már a cikk elején is írtuk, a ceruzababot szoktuk a leginkább ázsiai ételekben és friss köretekként használni, de a már kifejlett, frissen szedett, sárga hüvelyű babból is készíthető remek köret, ekkor éppen csak annyira kell megfőzni a babot, hogy ress legyen, majd átforgathatjuk egy kis vajon vagy jó minőségű olívaolajon, szórhatunk rá szezámmagot, chilipelyhet vagy durvára őrölt borsot.
Ovis koromban tök jól elvoltam az anyák napjával, mert a nagymamámnak csináltam meg a kihajtós üdvözlőlapot és miegymást, de alsóra már valahogy elment a kedvem, és ha valamivel ma is ki lehet kergetni a világból, az az obligát anyák napi himnusz, az Úgy szeretném meghálálni. Pedig amúgy bírom Kovács Katit és tudom ám, hogy szép szám, jó szám, de mindig úgy éreztem, hogy úgy kell nekem, mint púp a hátamra. Azért nehogy azt higgyétek, hogy drámai hangvételű bejegyzés lesz a mai. Azóta már felnőtt vagyok és megszerettem az anyák napját, egyrészt, mert nekem is van gyerekem, másrészt mert tízévesforma koromban lett egy pótanyukám. Ma már én is tudok olyan hálás lenni, mint Kovács Kati meg a többiek. Csak menőbb, mert én többeknek: apukámnak, nagymamámnak, meg a pótanyukámnak is. Anyák napja alkalmából ma pótanyukámról írok pár szót és neki küldök egy számot is. Teljesen megértem, ha nem akartok érzelegni, akkor csak görgessetek le a kiváló borsos tokányig, ami természetesen az ő receptje alapján készült.
Fogkrémmel bekent kilincs, ajtó mögül előugrás és másfajta tréfák. Április elsejét a bolondok napjának hívjuk, mely egymás megvicceléséről szól, de vajon honnan ered ez a hagyomány? 2000-ben egy román napilap azt az újságcikket közölte le, hogy a nagybányai börtön szabadon engedi fogvatartottjait. Hatvan ember utazott el a helyszínre, hogy ott szembesüljenek azzal, a cikk csak április tréfa volt, és valójában senki sem szabadulhat "csak úgy". Forrás: Ha nem is ilyen ízléstelen, de mások kárára elsütött poénok már évszázadokkal ezelőtt elhangzottak ezen a napon, ám kérdés, hogy valójában honnan is ered ez a szokás? Pontos információval nem szolgálhatunk, de a szokás legvalószínűbb forrása a 16. század előtti Franciaország lehet. 1564-től kezdődik csak az év január 1-jén, köszönhetően IX. Az öt legjobb április elsejei tréfa. Károlynak, előtte április elseje volt az évkezdés napja. Ekkor az ismerősök ajándékokat adtak egymásnak, innen eredhetnek a bolondok napi vicces ajándékok, melyek a " hamis évkezdet " miatt kedveskedésből csaptak át tréfálkozásba.
2002-ben a Tesco a The Sun című lapban fizetett hirdetésben tette közzé, hogy mostantól üzleteiben genetikailag módosított fütyülő sárgarépa is kapható. A reklám szerint a sárgarépa oldalán fokozatosan vékonyodó lyukak találhatók. E légbuborékoknak köszönhetően a megfőzött répa sípoló hangot ad ki. 2010-ben a google egy állati nyelvekre fordító programot hozott létre. Aminek még saját weboldalt is készítettek. A honlap még a mai napig él.