Panaszt nyújtott be a Magyar Autóklub az alapvető jogok biztosához, melyben a biztosítók díjmegállapítási rendszerének önkényességét kifogásolták. A szervezet a bonus-malus rendszer rendeleti szintű szabályozásával, valamint az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával összefüggésben jelzett problémákat. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa az ügyben készült jelentésében rámutatott, hogy a szabályozás a kártörténeti adatok felhasználásának kérdését teljes egészében a biztosítók döntésére bízza, ami a biztosítók díjmegállapítási rendszerét önkényessé teszi. Soha ne felejtsen el világítást kapcsolni és mindig figyeljen a láthatóságra!. Az ombudsman megállapította azt is, hogy a károkozói pótdíj alkalmazása általánosságban nem kifogásolható. Az ombudsman álláspontja szerint a szabályozás nincs tekintettel sem a biztosítók díjmegállapításban fennálló tagadhatatlan gazdasági érdekeltségére, sem pedig a közszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók érdekeinek védelmére. Az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra (kgfb) vonatkozó rendeleti szabályozás sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak.
A KRESZ elsőként a nappali menetjelző lámpát említi, mivel e lámpák "rendeltetése a járművet jobban láthatóvá tenni nappali vezetés közben. " Ezért a lámpák minden szempontból kizárólag a meghatározott rendeltetésnek megfelelően kerülnek kialakításra. Nappali menetjelző lámpa hiányában, mintegy lehetséges helyettesítőként, a tompított fényszórót kell bekapcsolni, mely azonban nem jelzőlámpa, hanem útmegvilágító berendezés (2. ábra). A helyettesítő tompított fényszóró lehetséges használatának oka, hogy a nappali menetjelző lámpa gyakorlatilag még nem kötelező. Emiatt a gépkocsik meghatározó többsége nem rendelkezik e lámpával. Ez esetben a KRESZ előírása csak tompított fényszóróval teljesíthető. Gépjármű dekoráció – plüssmaci és neonfények? – D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.. Fontos tudni, hogy a Bizottság 98/2008/EK irányelvének (2) bekezdése a közúti közlekedésbiztonság fokozása érdekében, a gépjárművek láthatóságának javítása okán bevezette a járművek nappali menetjelző lámpával történő felszerelésének kötelezettségét. Ha e kötelezettség az M1 és N1 kategóriájú járművekre vonatkozóan 2011. február 7-i hatállyal, a többi járműkategóriára vonatkozóan 2012. augusztus 7-i hatállyal nem teljesül, akkor az EK tagállamai visszautasítják az EK típusjóváhagyás, illetve nemzeti típusjóváhagyás megadását az új típusú járművekre.
E járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legfeljebb 3500 kg A második pontban leírt eset a könnyebb, hiszen itt adott egy un. könnyű pótkocsi 750 kg-ig, amit akár 3500 kg-os gépkocsival – például egy kistehergépkocsival – elvontathatunk. Így ebben az esetben az együttes megengedett legnagyobb össztömeg 4250 kg lehet. A harmadik pont szerinti esetben már bonyolultabb a helyzet, hiszen a vonó jármű saját tömegére is, és a megengedett legnagyobb össztömegére is figyelni kell. Ráadásul ebben az esetben az együttes megengedett legnagyobb össztömeg 3500 kg-nál nagyobb nem lehet. Így egy 1 tonnás pótkocsi egy kb. 1. 5 tonnás vonójárművel elhúzható. (A "körülbelül" annak szól, hogy nagy valószínűséggel a saját tömege az 1 tonnát el fogja érni. ) A legnagyobb elméletileg lehetséges felépítmény egy 1. 5 tonnás pótkocsiból és egy 1. 5 tonna saját tömegű, 2. 0 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsiból állhat. Ha valaki ennél nagyobb járműszerelvényt szeretne vezetni, ahhoz B+E kategóriás jogosítványra lesz szüksége.
Emellett felkérte a Magyar Biztosítók Szövetségének elnökét is, gondoskodjon arról, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításban érdekelt biztosítók a jelentést megismerjék – közölte a hivatal. (Borítókép: Az M1-es és M7-es autópályák fővárosi szakasza 2019 októberben. Fotó: Jászai Csaba / MTI)
Szent Imre herceg vadászbalesetének helyszínén, egy egykori kolostor emlékein, a Berettyó völgyére néző dombetőn áll a Wagner Péter DLA tervezte kápolna. "A egyes tömegek és kapcsolataik kialakításánál az egyszerűségre, a kereszténység kezdeti időszakának tér- és tömegformáló eszközeinek, anyagszerű és díszítetlen, robusztus és mégis arányos építészeti megoldásainak alkalmazására törekedtem. " - írja az építész. A kápolna Hegyközszentimre község temetőjének szélén festői környezetben épült. Ezen a helyen szenvedett halálos vadászbalesetet Imre herceg, Szent István, az első magyar király egyetlen fia. Nem sokkal a herceg szentté avatása után kolostort emeltek itt, a Berettyó völgyére néző dombtetőn. Szent imre herceg gyerekeknek altalanos. A kolostorból napjainkra semmi sem maradt, azonban szántáskor ma is sokszor akad faragott kődarabokba az ekevas. A kápolna helyét úgy választottuk meg, hogy ne essék messze a herceg halálának helyétől és a kolostor feltételezett szélső falaitól sem, ugyanakkor már távolról látható legyen, ezáltal nem csupán a község, hanem az egész környék jelképévé is válik majd.
István király fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy fiát felkészítse az uralkodói feladatokra. Hét éves koráig a királyné nevelte, majd István igyekezett gondos neveltetésben részesíteni kiszemelt utódját, s a későbbi Szent Gellértre bízta nevelését, akitől szigorú és puritán oktatást kapott. Fő feladata az lehetett, hogy az ifjút buzgó kereszténnyé formálja, s egyben fel is készítse a majdani uralkodásra. Szent imre herceg gyerekeknek ingyen. "…úgy hát én sem restellem, szerelmetes fiam, hogy neked még életemben tanulságokat, parancsokat, tanácsokat, javaslatokat adjak, hogy velük mind a magad, mind alattvalóid életmódját ékesítsed, ha majd a legfőbb hatalom engedélyével utánam uralkodni fogsz. Illik pedig, hogy odaadó figyelemmel hallgatván eszedbe vésd apád parancsait, az isteni bölcsesség intelme szerint, mely Salamon szájából szól: Hallgass, fiam, atyád intelmére, s ne vedd semmibe anyád tanítását! … [Hallgasd hát meg, fiam, fogadd el szavaimat, ] akkor nagy lesz száma élted éveinek. " (Szent István király intelmei Imre herceghez, Kuruc Ágnes fordítása) Tizenöt évesen vette apja maga mellé és tanította államirányításra, diplomáciára és hadvezérségre, sőt jártasságot szerzett a kardforgatásban is.
A pápai és a magyar himnusz eléneklése után Orosch püspök kivonulásakor könyvajándékot osztott a gyerekeknek, majd a nagymegyeri hívek szeretetlakomán látták vendégül a lelkiatyákat és a zarándoktestvéreket. Karaffa Attila/Pázmaneum
A szöveg nem túl terjedelmes. Műfaja intelem (gör. "parainézis"=intés, megintés): meghatározott személyhez intézett erkölcsi célzatú beszéd, tanító-nevelő szándékú szellemi hagyaték. Irodalmunkban később is felbukkan majd ez a műfaj (pl. Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz). Az intelem sajátos fajtája a királytükör. A középkorban ugyanis az intelmek gyakran uralkodókhoz vagy a trón várományosához szóló tanácsok voltak. Szent imre herceg gyerekeknek nyomtathato. Az elődöktől, híres, példamutató, nagy uralkodóktól kapott útmutatások. Ez igen népszerű műfaj volt akkoriban. Célja az, hogy az új király lássa, milyennek kell lennie, hogyan viselkedjen, hogyan irányítsa az országot. István király is ráhagyományozta fiára, Imre hercegre uralkodói bölcsességét, elmondta neki, hogy hogyan kell keresztény királyhoz méltóan gyakorolni a hatalmat. Az Intelmek tehát István tanácsainak gyűjteménye, a király a tapasztalatait adja át benne. Ezt azért is fontosnak érezhette, mert nehéz időszak volt ez a magyarság történetében. Nem volt könnyű dolga Istvánnak a pogány főurakkal és a kereszténység átvételével, ez egy hatalmas fordulat volt a történelmünkben.
Az "Erkölcsi intelmek Imre herceghez" (Institutio morum ad Emericum ducem) István király szívből jövő atyai és királyi intelmei, útmutatása az uralkodáshoz, tekinthető az uralkodó politikai végrendeletének is. Sorait századok múlva még a Coprus Iurisba is felvették. Az "Intelmek"-ben István elsősorban a keresztény erkölcsöket és a helyes kormányzás alapelveit foglalták össze. INTERAKTÍV SZENTBESZÉD A GYERMEKEKHEZ - PÜSPÖK ATYA LÁTOGATÁSA NAGYKÁTÁN, SZENT IMRE HERCEG ÜNNEPÉN - HÍREINK. Imre huszonhárom éves korára készen állt az uralkodásra és eljött az idő, hogy házasságot kössön. Három uralkodóház jöhetett szóba a lengyel, a horvát és a görög. Írásos emlék azonban nem maradt fenn arról, melyik királylányt is választotta. Egyes történészek szerint Imrének minden bizonnyal bizánci hercegnő volt a jegyese, aki gyermekéveit a király által létesített veszprémvölgyi görög rítusú monostorban töltötte. Joggal feltételezhető, hogy mind Imre, mind jegyese gyakran tartózkodott Veszprémben, Gizella királyné udvarában, és így Gizella még inkább figyelemmel kísérhette, segíthette a fiatal pár életét, elsősorban a keresztény erkölcs és szeretet szellemében.