A nyugati világban tapasztalható új, modern ideológiai folyamatokkal magyarázzák, hogy biztosítani szükséges a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, amelynek része, hogy a gyermek védelmet élvezzen a testi-lelki integritása ellen ható szellemi vagy biológiai beavatkozásokkal szemben. A gyermekek Magyarország alkotmányos identitásán és keresztény kultúráján alapuló nevelése pedig egyértelmű alapokat teremt ahhoz, hogy "a felnövekvő nemzedék valamennyi tagja Magyarország magyar identitását, szuverenitását, a kereszténység nemzetmegtartó szerepét megismerhesse és megóvhassa" – olvasható az indoklásban. Index - Belföld - Ilyen a magyar különleges jogrend háborús veszélyben. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra – számos felsőoktatási intézmény ilyen formában működik – vonatkozó rendelkezéssel a mindenkori kormányzattól való függetlenségét kívánták megteremteni ezen szervezeteknek. Az indoklás szerint azzal, hogy az alapítványok létrehozásáról, működéséről és megszüntetéséről kétharmados törvény rendelkezik, nő a jogbiztonság, mivel politikai konszenzus kell a módosításukhoz.
A veszélhelyzet kihirdetésével a kormány elfogadta a veszélyhelyzet idejére vonatkozó legfontosabb intézkedéseket: Olaszországból, Kínából, Dél-Koreából és Iránból beutazási tilalmat rendeltek el, a szlovén, valamint az osztrák schengeni határszakaszon és a magyar-horvát határon visszaállítják a határellenőrzést, a száz fősnél nagyobb beltéri és az ötszáz főnél nagyobb kültéri rendezvények megtartását megtiltották, valamint bizonyos intézmények tekintetében – egyetemek, főiskolák – intézménylátogatási tilalmat vezettek be. Az intézkedések visszavonásig érvényesek. De mit is jelent pontosan a különleges jogrend? Különleges jogrend: tények és tévhitek – D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.. Ki jogosult elrendelni és mikor? Milyen jogosítványai vannak a hatóságoknak különleges jogrend idején? Alkotmányos alapok A különleges jogrend egy gyűjtőfogalom, a kifejezés az Alaptörvény innovációja ( Till Szabolcs), az alkotmányos szabályozás különös része. Csink Lóránt megfogalmazásában a különleges jogrend a társadalom működésének egy olyan állapota, amelynél a biztonság különösen fenyegetett, olyan mértékben, hogy az állam speciális szabályokat alkot a fenntartása érdekében.
© Technológia: Az orosz–ukrán háború kapcsán megnéztük, milyen alkotmányos lehetőségek vannak a magyar jogrendben a különleges helyzetek, például a háborús veszély kezelésére. Magyarországon jelenleg is különleges jogrend van érvényben. A legutóbb a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény hosszabbította meg 2022. május 31-ig a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet. A törvény indoklása szerint a 2022-es választások lebonyolítását a különleges jogrend fennállása nem befolyásolja, ahogyan a kormány által kezdeményezett gyermekvédelmi népszavazást sem. A különleges jogrend Az Alaptörvény önálló fejezetben, a 48–54. cikkekben szabályozza a különleges jogrend alkotmányos kereteit, míg a részletszabályokat a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII.
[2] "E rendelkezések magától az Alaptörvénytől engednek eltérést: a különleges jogrendben felfüggeszthetők vagy korlátozhatók az alkotmányosság klasszikus alapelvei. Ennek megfelelően ilyen időszakokban korlátozni lehet az emberi jogokat, a nyilvánosságot, illetve az államszervezet működésének szabályaitól, a hatalommegosztás elvétől kell eltérést engedni. Az Alaptörvényben rögzített elvektől, a demokrácia legfontosabb intézményeitől való eltérést az Alaptörvényen kívül más jogszabály nem rendezheti. A Javaslat célja, hogy a különleges jogrendre vonatkozó szabályokat áttekinthetően és egységesen, egy fejezetben állapítsa meg, az Alaptörvényben való szabályozást a lehetőségekhez képest a legrövidebben, ugyanakkor az alkotmányosság minimumát biztosítva határozza meg. [3] " Alkotmányos garanciái [ szerkesztés] Az Alaptörvény alkalmazása a különleges jogrendben nem függeszthető fel. Az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható. Az alapvető jogok gyakorlása a béke időszaki szabályoktól eltérő mértékben is korlátozható vagy felfüggeszthető, ugyanakkor azonban egyes alapvető jogok (így például az élet vagy az emberi méltóság) ezekben az esetekben is érinthetetlenek.
(2) A miniszterelnököt az (1) bekezdés szerinti feladatának ellátásában Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs segíti. 3. § (1) A veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről külön kormányrendeletek rendelkeznek. (2) A Kormány a veszélyhelyzet fennállásának szükségességét folyamatosan felülvizsgálja. (3) A Kormány az állampolgárok együttműködését kéri a különleges jogrenddel járó intézkedések végrehajtásában. A rendelet a kihirdetésének napján hatályba lépett. Meg kell tehát néznünk, hogy mit mondanak a hivatkozott alaptörvényi szakaszok, hogy jobban megértsük a helyzetet. Az Alaptörvény 53. cikke a veszélyhelyzetről rendelkezik a Különleges jogrend című fejezetben, szövege a következőképp hangzik: (1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.
2004. október 12. 09:30 Mátyás király házasságon kívül született fia egy portyázó török csapattal vívott küzdelemben vesztette életét. Corvin János Bécsben Corvin János arcképe Hunyadi gróf és liptói herceg volt, akit apja az utódjául szánt. Mátyás halála után a délvidéki urakkal próbálta meg a trónt elfoglalni, de pártját nem tudta egységbe kovácsolni, a városokat és köznemeseket, de főképp a királyi zsoldosokat nem sikerült megnyernie. Így a rendi reakció győzelme a központosítás eredményeinek felszámolását segítette elő. Végül Corvin János elismerte Ulászló cseh király magyarországi uralmát. 1500-1502-ben a török támadásokat sikeresen verte vissza. 1503-ban a nádori tisztség elnyerésére irányuló törekvéseit Bakócz Tamás meghiúsította. Anyja Edelpeck Borbála boroszlói polgárlány volt. Nagyanyja, Szilágyi Erzsébet nevelte, tanulmányait Taddeo Ugoletti, a Corvina könyvtár vezetője irányította. Egy gyermekkori balesete miatt egész életében sántított. Apja eleinte egyházi pályára szánta, 1480-ban győri püspöknek jelölte, de 1482-től, amikor nyilvánvaló lett, hogy Beatrix királynétól nem lesz gyermeke, utódjának szánta.
Benkő László Könyv Lazi kiadó, 2021 400 oldal, Kemény kötésű fűzött A5 méret ISBN 9789632674988 Státusz: Készleten Szállítás: 1 munkanap Átvétel: Azonnal Bolti ár: 3 799 Ft Megtakarítás: 6% Online ár: 3 534 Ft Leírás A nagy uralkodó egyetlen, törvénytelen fiával sokáig mostohán bánt a történelmi emlékezet. Mivel Beatrix királynétól nem született örököse, Mátyás király őt jelölte a trónra. Igyekezett törvényes utódjának elismertetni, de hirtelen bekövetkezett halála ebben megakadályozta. Corvin János hercegre az apja halála után kemény idők vártak. Örökségéből az egyházi és a világi nagyurak – akik nem fogadták el Mátyás döntéseit, és kizárólag a saját érdekeiket tartották szem előtt – ilyen-olyan címeken részt követeltek, és mindent megtettek annak érdekében, hogy a trónra lépését megakadályozzák. Ugyanakkor Mátyás özvegye, Beatrix is ellene dolgozott, hiszen mindenképpen királyné akart maradni, ha már királynő nem lehetett. Ilyen körülmények között a hercegnek villámgyorsan fel kellett nőnie, hogy érdekeit eredményesen képviselhesse.
Zömmel politikai ellenfelei és ellenségei tollából maradtak az utókorra azok az írásos anyagok, amelyek azt sugallják, hogy Corvin János felkészültség, műveltség, politikai érzék és tettrekészség tekintetében meg sem közelítette az apját. Részben ennek alapján ítéltetett meg, hamis képet festve személyiségéről, hiszen későbbi tevékenysége és a török ellen folytatott eredményes délvidéki harcai ennek épp az ellenkezőjét bizonyítják. Politikai cselszövés, ármánykodás, intrika és besúgás kísérte Corvin János rövidre szabott életét, nem kímélve a magánszféráját sem. • Vajon hogyan alakult volna az ifjú élete, ha azok a főurak, akik apja előtt felesküdtek a hűségére, nem pártolnak el tőle? • Mennyiben változott volna a történelmünk, ha az uralkodásra több szempontból is alkalmatlan Jagelló Ulászló – vagy ahogy azóta is emlegetjük: Dobzse László – helyett Hunyadi Mátyás fia kerül az ország trónjára? * Ezekre a kérdésekre is keresi a választ a szerző háromkötetes alkotása, amely plasztikusan és izgalmasan mutatja be a korabeli bel- és külpolitikai viszonyokat és történéseket.
1473. április 2. | Corvin János születése Budán Szerző: Tarján Tamás 1473. április 2-án született Budán Corvin János, Hunyadi Mátyás magyar király természetes fia, a trónra kiszemelt örököse. A fiú vezetéknevét Mátyás címerállatáról, a hollóról (latin: corvus) kapta, keresztnevét pedig nagyapja, a nándorfehérvári hős tiszteletére adták neki. Corvin János anyja egy boroszlói polgárlány, Edelpeck Borbála volt, ő szülte a király egyetlen életben maradt gyermekét. Mátyás első felesége, Podjebrád Katalin gyermekágyi lázban hunyt el, későbbi feleségétől, Aragóniai Beatrixtól pedig nem született gyermeke. Természetes fiát trónörökösnek kijáró nevelésben részesítette, számos címet és uradalmat adományozva neki, hogy halála után Jánosnak elég ereje legyen a korona megszerzéséhez. Mátyás új felesége, Beatrix már nem kedvelte annyira mostohafiát – bár féltékenysége alaptalan volt, hiszen nem szült gyermeket –, többek között hozzá köthető Corvin Jánosnak Sforza Mária Biankával tervezett házasságának meghiúsítása (ő később I. Miksa császár felesége lett), de nyílt konfliktus nem volt a herceg és a királyné között.
Részben ennek alapján ítéltetett meg, hamis képet festve személyiségéről, hiszen későbbi tevékenysége és a török ellen folytatott eredményes délvidéki harcai ennek épp az ellenkezőjét bizonyítják. Politikai cselszövés, ármánykodás, intrika és besúgás kísérte Corvin János rövidre szabott életét, nem kímélve magánszféráját sem. Vajon hogyan alakult volna az ifjú élete, ha azok a főurak, akik apja előtt felesküdtek a hűségére, nem pártolnak el tőle? Mennyiben változott volna a történelmünk, ha az uralkodásra több szempontból is alkalmatlan Jagelló Ulászló – vagy ahogy azóta is emlegetjük: Dobzse László – helyett Hunyadi Mátyás fia kerül az ország trónjára? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ a szerző háromkötetes alkotása, amely plasztikusan és izgalmasan mutatja be a korabeli bel- és külpolitikai viszonyokat és történéseket. Eredeti ára: 3 799 Ft 2 641 Ft + ÁFA 2 773 Ft Internetes ár (fizetendő) 3 618 Ft + ÁFA #list_price_rebate# +1% TündérPont A termék megvásárlása után +0 Tündérpont jár regisztrált felhasználóink számára.
Ulászlónak, akinek koronázásán ő maga vitte a koronát. Ezután az új király megbízásából visszafoglalta Habsburg Miksától Szlavóniát, 1495-ben lemondott a szlavón hercegségről, s a szlavón bán címet kapta. Második felesége, Frangepán Beatrix révén a szlavóniai főurak vezére lett, s apósával fellázadt Ulászló ellen, aki ezért 1497-ben megfosztotta a báni címtől. A következő évben kibékült a királlyal, s visszakapta tisztségét. Sikerrel harcolt a török ellen, 1499-ban Sebenicónál, 1500-ban Mostarnál legyőzte őket. 1501-ben vereséget szenvedett, de később felszámolta a jajcei vár körüli török ostromzárat. Lemondott a troppaui hercegségről, ennek fejében jelentős birtokokat szerzett a délvidéken. Anyagi helyzete, amely az apja halála után elvesztett birtokperek miatt megingott, jelentősen javult. 1503-ban a köznemesi párt nádornak jelölte, de törekvését Bakócz Tamás esztergomi érsek megakadályozta. 1504-ben nagy vereséget szenvedett egy portyázó török seregtől, nem sokkal ezután meghalt. A lepoglavai kolostorban temették el.