A Szárliget, vasútállomás bejárati út buszmegállót a tatabányai buszok érintik. A dorogi vasútállomást a Budapest, Nyugati pályaudvar és Esztergom közt közlekedő vonatok érintik. A Dorog, városháza buszmegállóba Budapest, Árpád híd autóbusz-állomásról, Esztergomból és sok környékbeli faluból érkeznek járatok. Megközelítés Szárliget vasútállomását közvetlenül érinti a Kéktúra. Mi rejtőzik a felszín alatt? Túratippek barlangok körül a barlangok hónapjában. Dorog vasútállomását érinti a K jelzés. Ha busszal érkezünk a dorogi városházához, az Esztergomi útból kiágazó Hantken Miksa utcán érjük el a vasútállomást. (Ez már a Kéktúra útvonala. ) Parkolás A szárligeti vasútállomás épülete mögött, a szupermarket hátsó parkolójában ingyenesen parkolhatunk. A dorogi vasútállomás állomásépülettel átellenes oldalán találunk ingyenes P+R parkolót. Ehhez a városközponti körforgalomból leágazó Esztergomi úton kell haladnunk, amíg át nem jutunk a vasúti sínek túloldalára. A vonatkeresztezés után az első utcán, az áruháznál forduljunk jobbra, majd az áruház túloldalán, a Bányász köröndön ismét jobbra!
Tovább Program- és élményajánlók felfedezők számára Program- és túraajánlók mindazoknak, akik az aktív kikapcsolódás hívei. Tovább Borbély Alexandra Turul-emlékmű és a Szelim-barlang
Lépcsők, várak, arborétumok után most a föld alá invitálunk minden kirándulni vágyót. Magazinunk oldalain igyekszünk hazánk látnivalóiból megismertetni az olvasókkal néhányat. Mutattunk már be kilátókat, várakat, szoborparkokat, tavakat, romtemplomokat, szurdokot, lombkorona-ösvényeket és persze még számtalan helyet, amiket mind-mind érdemes felkeresni. Ezúttal a föld alá invitálunk minden kirándulni vágyót, és a Dunántúl két barlangját mutatjuk be. Hátha kedvet csinálunk egy kis bar(l)angoláshoz! Tapolcai-tavasbarlang Tapolcai-tavasbarlang/facebook A Dunántúl egyik leghangulatosabb városa Tapolca, kihagyhatatlan ékköve pedig az 1942 óta védett, és 1982 óta fokozottan védett Tapolcai-tavasbarlang. Hazánk turisztikai célra kiépített barlangjai közé tartozik és bárki által megtekinthető. A barlangot, melyet a mészkő repedéseibe bejutó víz alakított ki, 1903-ban fedezték fel, és egy évtizeddel felfedezése után nyitották meg a látogatók előtt. Teljes hossza 3280 méter. Érdekesség, hogy ez a barlang volt hazánk első, villanyvilágítással ellátott, idegenforgalmi célokra is használt barlangja.
Mint ahogy a kerámia lapoknál is megkülönböztetünk 7, 8, 9 és még ennél is vastagabb (esetleg vékonyabb) lapokat, a laminált padlóból is több féle készül. A minőségi, de olcsóbb termékeknél a legáltalánosabb vastagság a 7-8 mm. Ha már túl vagyunk egy-két laminált vásárláson, akkor biztosabban tudunk választani és tudjuk, hogy az 1 mm különbség mit is jelent. Sokszor hallunk olyat, hogy "a mesterember azt mondta 8 mm-est vegyek", meg olyat, hogy "7 mm? Nincs belőle 8 mm-es? " De vajon tényleg ennyit számít az 1 mm-es különbség? Szemfülesebb vásárlók az árkülönbség mellett, amit elsőként észrevesznek a garancia idő. Általánosságban mondhatjuk, hogy a 7 mm-es laminált parkettákra a gyártók kevesebb garanciát adnak, bár a minőségi termékeket előállító cégek itt is megadják a minimum 10 év garanciát. Igaz a 8 mm-es esetében ez akár 25 év is lehet. Jogos a kérdés, hogy akkor mégis mi mehet tönkre egy 7 mm-es laminált padlón 10 év alatt, aminek ugyanakkor a kopásállósága, mint 8 mm-es társáé?
Rendeltetésszerű használat és megfelelő ápolás mellett 15-20-25 évig is. A kopásállóságot betűvel vagy számmal jelölik, illetve legtöbbször piktogrammal is megjelenítik. Az AC3 (31) / AC4 (32) / AC5 (33) egyre erősebb kopásállóságot jelölnek. A 31-es ajánlott lakossági felhasználásra, hálószobába tökéletes. A 32-es már megfelelő a lakás bármelyik helyiségébe, akár nagyobb forgalmú irodákba, üzlethelyiségekbe is. A 33-as szám már igazán magas kopásállóságot jelent, komolyabb igénybevételű helyiségekbe ajánljuk. Fózolás A fózolás elsősorban esztétikai előnyt jelent, de amellett, hogy jól néz ki, minőségben is többet nyújt. A fózolás, a laminált padló élének 45 fokos lemarása, ami még hasonlóbbá teszi a valódi fa padlóhoz. Manapság a legmodernebb termékek 2/3-a már ezzel a technológiával készül. Megkülönböztetünk mikro és normál fózolást. A mikro fózolás a fa felsőrétegű padlókra jellemző, míg a laminált padlók esetében normál fózolással találkozhatunk. Emellett a bemarás lehet kettő illetve négy oldali: a 2V értelemszerűen a kétoldalit jelöli, ebben az esetben a laminált lapok hosszanti oldalán található csak lemarás, 4V esetén mind a 4 oldalon.
Pontosabban nem rejtik el, de őszintén, kinek van több százezer forintja arra, hogy megvásároljon egy szabvádlógyártóktól azért megtudtuk a valós konyhanyelvi magyarázatot, amit most megosztok Önnel. Tűréshatárt kell figyelembe venni a padlónál? Laminált gyártáskor a gyártóüzemben lévő gépsorok nagyon nagy sebességgel gyártják a padlókat. A lényeg nem itt kezdődik, hanem az MDF préselése pillanatában. Az MDF alapanyagot 6-7-8-10-12 mm vastagságra préselik a hengerek. Általában egy 8-10-12 mm vastag padlóhoz egyforma mennyiségű MDF port és ragsztóanyagot használnak fel. A kívánt vastagságokat a hengek állításával lehet elérni. 12 mm-es hézag esetén 12 mm-es laminált padló készül. Ha tovább szeretnénk vékonyítani a laminált alapanyag vastagságát, abban az esetben a még nem szilárd MDF keveréket továbbítja a sor a 10 mm hézagközzel beállított hengerhez. Ha ez sem elég, jöhet a 8 mm. A hengerek is pontatlanok. Ha 8 mm vastagságú késztermék gyártásához állítják be a hengereket, abban az esetben nem 8 mm vastagságra hengerlik az MDF hordozótt.
A piacon kapható legtöbb laminált padló vastagsága 7-8-9 mm, amiket általában már minőségi termékként is hirdetnek. Ezeken kívül létezik még 6 mm-es, és 10 mm-es laminált padló is. Ezért nem is olyan egyszerű a választás, ha nem tudjuk, hogy hogyan tekintsünk ezekre az értékekre. Mivel mindenki tartós és prémium laminált padlót szeretne vásárolni, sokan azt gondolják, hogy a vastagabb biztos jobb, ezért érdemes azt választani. Hát nem. A laminált padló vastagsága csak a sokadik szempont Ha őszintén megválaszoljuk magunknak a kérdést, hogy egy laminált padló esetében mely tulajdonságok fontosak nekünk, akkor sokan bizony a jó kopásállóságra és karcállóságra esküdnének. Persze jön még mellé a design, a stabilitás, meg a könnyű lerakhatóság, szóval végül ott állunk tanácstalanul az információk tengerében. Annak ellenére, hogy a jó kopásállóságért nem a laminált padló vastagsága felel, mégsem elhanyagolható szempont a választásnál, igaz, nem a legfontosabb. Annyit leszögeznénk előre, hogy a 6 mm-es kategóriának nem érdemes figyelmet szentelni, ha valaki legalább 10 évre szeretne strapabíró laminált padlót az otthonába.
Miért jobb a vastagabb…?! A 7 és a 8 mm-es laminált padló közötti 1 milliméter különbség nem számíthat sokat… vagy mégis? Nem sok különbség, de nem mindegy hol van az az egy 1 mm. Ebben az esetben pont jó helyen, hiszen a csap 1 mm-el vastagabb. Ott már nem mindegy, hogy 2 vagy 3 milliméter tart. A 8 mm-es padló jobban tűri az aljzat esetleges egyenetlenségeit. Ha kap egy kis terhelést felülről, alulról pedig nincs teljesen alátámasztva (gödör van az aljzatba) a 7 mm-es csapja nagyobb valószínűséggel hamarabb törik le, így már csak idő kérdése, hogy elmozduljon és a használat során kitöredezzen a padlólap széle. Kopásállóság A kopásállóság nem más, mint a különböző padlólapok mechanikai jellegű, koptató hatásokkal szembeni ellenálló képessége. Az erős igénybevételnek kitett területeket, helyiségeket érdemes nagyobb kopásállóságú laminált padlóval burkolni, hogy hosszú ideig megőrizzék felületi minőségüket, szépségüket. A laminált kopásállósága nem a felső fólia keménységét jelzi, azaz, hogy egy tűsarkú cipő mennyire hagy benne nyomot, hanem hogy a lépések okozta súrlódások mennyire, hány év után koptatják el.
Ez azonban egy külön téma, amiről hamarosan többet is írunk.
Miért kevesebb a garancia? A titok nem a felületben van. Az egyetlen ok az illesztésben található, ahol az 1 mm pont annyit számít, hogy a klikkes rendszernek nő a stabilitása. Ez olyan, mint amikor több papírlapot szeretnék egyszerre széttépni, és amikor azzal szembesülünk, hogy nem megy, akkor leveszünk belőle egyet. Pont ebből adódik, hogy a 8 mm-es laminált parkettáknál hosszabb a garancia idő. Mert nagyobb a stabilitásuk. Félnünk kell-e a 7 mm-es padlótól? Azért mielőtt kezünket kezdenénk tördelni, amiért csak az olcsóbb 7 mm-esre van pénzünk, ne ijedjünk meg. Csak álljunk meg és kezdjünk el gondolkodni. Azért mert egy termékre "csak" 10 év garancia van, még nem jelenti azt, hogy utána egyből tönkre is fog menni. A laminált parketta élettartama is attól függ, hogy hogyan használjuk, vagy épp hogyan nem. Mi van, ha 10 év alatt megváltozik az ízlésünk és már nem fog tetszeni, amit korábban választottunk? Vagy ha ez alatt az idő alatt családunk lesz és elköltözünk, mert kinőttük a lakóterünket?