A szúnyoghad itt volt a legelviselhetetlenebb, semmi nem segített, úgyhogy egyre gyorsabban szedtem a lábamat, hogy kikeveredjek a szűk ösvényről. A völgyszorosból kiszabadulva végre megpillantottam azt a panorámát, amelyet annyira vártam. Megjelent előttem a Balaton vékony, acélkék csíkja, a környékbeli magaslatok vonulatai és az egybeolvadó települések láncolata. A látképből csak a Balaton-felvidék jelképei, a szőlőtőkék hiányoztak, de alig másfél kilométer után már köztük gyalogoltam. A táv vége felé már halványkék távolba veszik a Bakony Balatonalmádi felett a Malom-völgyből vezet le a kék jelzés a városba, pontosabban Vöröshegy, illetve Vörösberény településrészre. Boglári Túrázók: Balaton-Felvidéki Kéktúra. A vörösberényi erődtemplomnál csatlakoztam rá a főútra, amely egészen Almádi központjáig vitt, ahol a túramozgalom pecsétjét is találjuk. A tervem az volt, hogy még ezen a napon felmegyek az Óvári-messzelátóba, de a nap végére már semmi másra nem vágytam, csak tusolásra, némi élelemre és pihenésre. A szállásomat már két nappal korábban lefoglaltam, így a kényelem biztosítva volt, igaz, cseppet sem olcsón.
Attilával még a nap végén is az túraélményekről, felfedezésre váró helyekről és fotótémákról beszélgettünk, na meg arról, hogy gyalogosan mikor és hova érdemes ellátogatni. Ez a téma kétségtelenül a nehezen elviselhető hőség miatt került szóba, ami minket is megviselt. Megfogalmaztuk, hogy egy többnapos balatoni túra előtt érdemes az embernek pár dologgal tisztába lennie, mielőtt belevág a kalandba. A Balaton-felvidéki vándorlás korábbi részeit itt találod: 1. Balaton-felvidéki kéktúra – 2. rész: Mindszentkálla – Csobánc – Káptalantóti | National Geographic. rész, 2. rész, 3. rész Jó tanácsok a túrával kacérkodóknak Bármennyire is festői a Balaton-felvidék, gyalogtúrázóként azért nem árt megfogadni néhány jó tanácsot, amelyek nagyban hozzájárulhatnak kalandunk komfortjához. Az út bejárásához választott évszak nagyban befolyásolja az élményszerzést, hiszen ez a vidék sokkal kevesebbet tud mutatni magából télen, akár más tájakhoz viszonyítva is, mint mondjuk lombfakadás után. Az időjárás, pontosabban a hőmérséklet szempontjából a tavasz és az ősz lenne ideális a gyalogláshoz, de ebben az időszakban a balatoni vendéglátás, a szállás- és a tömegközlekedési lehetőségek lényegesen gyatrábbak a főszezonhoz képest.
[1] Bár jelzése kék sáv, mégsem képezi az Országos Kékkör útvonalainak részét. A túra megszakításokkal, tetszőleges irányban teljesíthető. A túra teljesítésének igazolása az útvonalra kihelyezett bélyegzőkkel, vagy bármilyen, a helyszínekre utaló vállalkozói, intézményi bélyegzővel lehetséges.
2. (ÚJ) Királyszentistván: a felújított játszótér információs táblájának oszlopán van az új igazoló doboz. 3. Litér: A 72-es út melletti parkolóban lévő büfé teraszán található. 4. Balatonalmádi: a MÁV állomási aluljáró előtt álló turisztikai táblán van a doboz. 5. (ÚJ) Csere-hegy: kilátó fedett teraszának tartóoszlopán van az új bélyegzőt tartalmazó doboz. 6. Alsóörs: A jelzésen lévő kocsma falán található a doboz. 7. Csopak: A torony előtt lévő park szélén lévő villanyoszlopon van a bélyegző. 8. Balatoni kéktúra - negyedik nap | LikeBalaton. Balatonfüred: A Vörös-templommal szemben lévő Közösségi Ház teraszán lévő faoszlopán van a doboz. 9. (ÚJ, de már korábban kihelyezett) Cseri kastély: az épületegyüttes közelében a jelzett út mellett lévő fára lett felszerelve a bélyegződoboz. 10. (ÚJ) Zádorvár: várlátogatásként a Kék sáv jelzésű útról – nem sokat letérve – a Piros sáv jelzésű úton fel kell menni a romoknál lévő esőbeállóhoz, annak oldalán van az új bélyegződoboz. 11. (ÚJ) Halom-hegy: a Vulkán tanösvény információs táblájának oszlopán van felszerelve az új bélyegződoboz.
A tűzhányókkal körbevett Káli-medence varázslatos világával, mesebeli falvakkal és csodálatos panorámák élményével értük el kéktúránk utolsó kilométeréhez és egyben a szőlőbirodalom egyik Mekkájához. Miután túrám utolsó (negyedik) napjára Attila is becsatlakozott, egészen új hangulatban folytatódott a kéktúra. A korábbi napokkal ellentétben volt kihez szólnom, és volt kivel megosztanom az élményt, amit ráadásul a Balaton-felvidék talán legszebb részén tehettem. Kora reggel megkezdett túránk a Káli-medence mediterrán vidéket idéző, tűzhányókkal övezett, hangulatos településekkel és páratlan geológiai érdekességekkel tűzdelt tájára vezetett. Nem csak a magasból szemléltük a Káli-medencét, át is keltünk rajta A Tagyon-hegy szőlőit elhagyva, a Zánka feletti szakaszon már elő is bukkant a balatoni táj egyik legismertebb természeti képződménye, az égnek meredő, 337 méter magas Hegyes-tű. A megcsonkított hegy a bányászatnak köszönheti jellegzetes formáját, és ugyancsak a fejtés következtében tárulhat elénk a hegy lenyűgöző és európai viszonylatban is ritkaságnak számító belseje.
Elhagyjuk a körforgalmat, és Káptalantóti irányában sétálunk tovább néhány száz métert. Újabb kísértésként f eltűnik a Borbély Családi Pincészet a bal oldalon, de sajnos még a borászat előtt elkanyarodik az út jobbra. (Persze ér tenni egy kis kitérőt). Földúton haladunk tovább. Jobbra csak méretes sitthalmok adják a panorámát, balra viszont ott a Gulács és a Tóti-hegy lenyűgöző látványa. Közben tehenek és lovak figyelnek minket a villanypásztorral elkerített legelőkről. Egy idő után balra visz az út, innen szinte soha nem látott oldalát mutatja a Badacsony. Badacsonyörs szűk utcáin kanyarog tovább a kéktúra, nem feltétlenül a legrövidebb lehetséges nyomvonalon. Először kicsit eltévedünk, újra gyanúsan közel lesz a Balaton, majd visszakeveredünk a kék sávra, a Kisörshegyi út – Felsőbüki út csapáson. Itt rövidíteni is lehet, ha van egy jó térképetek, de megéri élvezni a ritkán látható panorámát az Örsi-hegy lábától. A VáliBor pincészet sincs már innen messze, csak szólunk. A szőlők és a házak mögött már ott az erdő.
Eredetileg ez a 11 szakaszos túra végcélja, teljesen logikus, hogy nyáron a fél Balaton-felvidéken átsétáló túrázók sok km-en át a tó látványából merítenek erőt a holtpontokon. Ilyenkor, novemberben, a sejtelmes fényben fürdő Badacsony és a még mindig hihetetlenül kék, párás Balaton is elég motiváció, hogy felkaptassunk a 300 méteres Csönge-hegyre. Ez a szakasz a látnivalók és a csábítások útvonala, egy sor kitérővel jutalmazhatja magát az, aki elindult, és túrabakancsot húzott, főleg nyáron. Itt vannak például a strandok. Az útvonal egy darabig a part mentén, Badacsonytomaj strandjai mellett vezet, mintha direkt úgy tervezték volna meg, hogy melegebb időkben az ember kénytelen legyen letérni az útról egy csobbanársa vagy egy lángosra. A nyomvonal ezután felkanyarodik a faluba, és érinti a Szent Imre-bazalttemplomot és a Tájházat (hivatalosan Helytörténeti és Néprajzi Gyűjteményt. ) Korlátozásoktól mentes időkben itt tehettek egy időutazást, és kaptok egy kis ízelítőt, hogy milyen lehetett egykor itt az élet: a halászat és a szőlőművelés eszközeit, régi fotókat és dokumentumokat láthattok, amelyek bemutatják a település múltját és fejlődését.
A filmvászonról is ismerhetik a nézők, hiszen megannyi filmben és tévéjátékban játszott: a Rákóczi hadnagyá ban, a Csendes otthon ban, az Özvegy menyasszonyok ban, A gyilkos a házban van ban, A canterville-i kísértet ben, valamint a Szerelem első vérig ben. Munkásságát számos díjjal ismerték el, a Jászai Mari-díj, és a Déryné-díj mellett 1973-ban Érdemes művész, 1981-ben Kiváló művész címmel tüntették ki. 1998-ban a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjává választották, néhány évvel később, 2002-ben pedig átvehette a Kossuth-díjat. 2019-ben a Budapesti Operettszínház Életműdíjban részesítette, egy évvel később a József Attila Színház Sztankay István-díjat adományozott neki, a 13. kerület pedig díszpolgárává avatta. Legutóbb az Emberi Hang életműdíját vehette át. Galambos Erzsi a Magyar Operett Napján 2019-ben, a Budapesti Operettszínházban (Fotó/Forrás: Németh Anna / Budapesti Operettszínház) Pályafutása alatt soha nem maradt szerződés nélkül, és mélyen hiszi, hogy a színjátszáshoz elengedhetetlen a tehetség, a fegyelem, szorgalom és a komoly mesterségbeli tudás.
Prózai színésznőként is jelentős szerepek megformálója. »Hetvenkilenc évesen még ugráltam, táncoltam, futottam a Süsü, a sárkányban. Mindezt természetesnek vették. Ezzel szemben, ha egy ötvenöt éves prózai színésznő kettőt sasszézik, ámulnak: "Atyaúristen, micsoda tánctudás! "« Felső videó: Galambos Erzsi különös életútját járjuk körül a Lakner bácsi gyermekszínházától, a Miss Arizonán keresztül, a Moulin Rouge tánckarától, a Miskolci Nemzeti Színházon át egészen az Operettszínházig. Mi a titka annak, hogy életkorát meghazudtolva még ma is fürgén játszik, dalol, táncol a József Attila színházban? Beszélgetőtárs: Kalmár Tibor Forrás: Spinoza Színház (Visited 83 times, 5 visits today) Kapcsolódó bejegyzések
Galambos Erzsi kivételes tehetségű és mély drámai erejű színművész. Egyéniség, aki mindenben a legtökéletesebbet szereti nyújtani, és akit a természet megáldott a keresés, a mindig valami újra való érzékenység többletével. Sokan leírták róla: van benne valami nyugtalanító. Olyan, mint aki még tartogat valamit, aki még nem mondott ki mindent... A fenti sorok 1978-ban, a Dunántúli Napló egyik júniusi lapszámában olvashatók, viszont a jellemzés időtlen, a mai napig érvényes. Galambos Erzsi egyike az itthoni zenés színház ékköveinek. A balettnövendékből lett szubrett, majd tündöklő színésznő a musical műfajában, kimagasló alakításokat tudhat maga mögött, ám mindezek mellett emlékezetes prózai szerepeivel is beleírta magát a magyar színháztörténelembe. Hetvenöt éve van a pályán, és bár a koronavírus-járvány az elmúlt másfél évben nem engedte színpadra, ez mit sem változtat a tényen, hogy személyében a nagybetűs színésznőt tisztelhetjük. A színésznő elmesélte nekünk, hogy privát életének egyik legboldogabb pillanata az volt, mikor megszületett lánya, Petrovics Eszter.
Amikor meghalt, azt súlyos veszteségként éltem meg. Egyedül élek már jó ideje, de szó sincs magányról, búskomorságról. Élvezem az életet, színházba, moziba, társaságba járok. Szinte minden nap főzök, barátokat fogadok. Szeretek naprakész lenni, tudni a világ dolgairól és abban tevékenyen részt venni. De látja, jelen időben beszélek, miközben a világjárvány miatt jó ideje már ki sem mozdulok itthonról… S a színházba járás nem csak kikapcsolódást jelent a közkedvelt művésznő számára. Hiszen még most is játszik a József Attila Színházban a Mici néni két élete című darabban – övé Fáncsi szerepe. – Mondhatnám, hogy boldog vagyok, mert ilyen szép, hosszú életet kaptam a sorstól, s ez valahol igaz is. De hetven szál gyertyának most jobban örülnék – mosolygott Galambos Erzsi, aki már négyévesen tudta, hogy primadonna lesz. Nemsokkal később már játszott Lakner bácsi gyerekszínházában, főiskolásként Bajor Gizi mellett statisztált, majd szerepelt Latabár Kálmán, Honthy Hanna és a korszak legnépszerűbb művészei mellett.
Már négyévesen elhatározta, hogy ő is primadonna vagy szubrett lesz. Galambos Erzsi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja ma lett kilencvenéves. Az MTVA Sajtóarchívumának portréja. Budapesten született 1931-ben. Apja a híres Arizona mulatóban volt portás, amely a Fővárosi Operettszínházzal szemben működött, anyja az Operettszínházban dolgozott jegyszedőként. Kislányként bejáratos volt mindkét népszerű intézménybe, iskolai leckéit is az Operettben írta. Már négyévesen elhatározta, hogy ő is primadonna vagy szubrett lesz, játszott Lakner Bácsi Gyermekszínházában, nyolc évig balettozott is. Elvégezte az Országos Színészegyesület Színészképző iskoláját, főiskolásként Bajor Gizi mellett statisztált. Később Somlay Artúrtól Básti Lajoson át Latabár Kálmánig és Honthy Hannáig a század legnagyobbjaival lépett fel. 1955-ben a Miskolci Nemzeti Színházhoz, majd 1958-ban a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött. 1962-ben került Budapestre, a mai Thália Színház helyén működő Petőfi Színházhoz.
Fotó: Kállai-Tóth Anett Az egész társulata megünnepelte a legendás művésznőt. Kerek évfordulót ünnepelt Galambos Erzsi. A kortalan díváról senki se mondaná meg, hogy tegnap töltötte be a 90. életévét. Erzsike a mai napig aktív, játszik a József Attila Színházban, ahonnan a társult nagy része eljött, hogy személyesen köszöntse a művésznőt. "Úgy néz ki a nappali, mint egy ravatalozó… ennyi virágot! Képzelje el, reggel felhívott az igazgatóm, hogy hozott egy szál virágot és menjek le az utcára. Na, lemegyek, erre mit látok? Ott áll az egész társulatom! Vagy 25 ember, énekeltek, táncoltak... Hogy milyen aranyosak! Még az Újréti Laci is itt volt, pedig ő nagyon messze lakik, és nagyon nem szeret korán kelni, de miattam felkelt. Nagyon meg vagyok hatva, jólesik a szeretetük" – mondta a művésznő a Borsnak, hozzátéve, hogy érzi magát 90 évesen. "Jól vagyok. Sokan mondják, hogy nem látszik rajtam a kilencven év, de én azért látom magam a tükörben… A test sajnos öregszik. Fizikailag szerencsére a toppon vagyok, mosok, főzök, takarítok, a színpadon szteppelek.
Brecht Mahagonny városának tündöklése és bukásában Leokadja Begbickként szintén kegyetlenebb, ridegebb, drámaibb énjére volt szükség, mint amit korábban megszoktunk tőle. Bár azért ő soha nem volt édeskés, a humora is némiképp fanyar, olykor civilben is felcsattanó hangja rendkívüli érzékenységet takar. Amikor a József Attila Színházban elvették a színészek státusát, és öltözőről öltözőre járva riportot készítettem közvetlenül a bejelentés után, sírni is láttam. De láttam nagyon boldognak is, a 85. születésnapján, a tiszteletére rendezett gálaesten, a nézőkkel szemben ült egy patinás, kék színű, arany szegélyű fotelban, ami nagyon illett hozzá, és nézte, ki mindenki lép fel a tiszteletére. Fürdőzött a szeretetben. Meglehetősen félt a pandémia miatt, hosszú időre bezárkózott, ezért tartott tőle milyen lesz a 89. születésnapját egyedül átvészelni. De mind a régóta nem látott lánya, mind az unokája meglepetésszerűen nála teremtek. Ugyancsak váratlanul becsöngetett a József Attila Színház direktora, Nemcsák Károly, és kihívta az utcára, ahol cigányzenekarral szerenádot adott neki.