Sikerült bejutni a színfalak mögé is, a Szent Jeromos rendi kolostortól megszerzett recept szerint már majdnem 180 éve kizárólag frissen készülő, legendás üzemben naponta 20 ezer példány talál belőle boldog gazdára! [update: 2022. legalul] Tulajdonképpen meglehetősen egyszerű sütiről van szó, a Chili&Vanílián van is egy közelítő recept (a helyszínen meglestem: 400 fokon sütik, nagyjából 20 percig és szándékosan nem csinálnak se mini se maxi verziót belőle, hiába lenne rá igény, szerintük csak ez a megfelelő méret és arány), egy erőteljesen zsíros leveles tészta kosárkában van egy szolidan édes sült tejpuding. Pastel de Belém – portugál sült vaníliakrémes süti egyszerűen – Sweet & Crazy. Sok helyen megkóstoltam előtte és utána is, de egészen egyszerűen közel sem találkoztam olyan finommal, mint amit Belémben készítenek, így szerintem tényleg megéri elzarándokolni Belémbe, ahol egyébként van még amúgy is egy csomó érdekes látnivaló, szóval simán megér egy fél napos túrát is. A tészta nagyon ropogós, ha elég friss a süti, Belémben csak aznap sütött példányokat árulnak, napi 20 ezret csinálnak, ami mind el is fogy.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
A portugál krémes (Pastel de Nata; kiejtés: [pástel de nátá]; többes szám: pastéis de nata), úgy is ismert, mint Pastel de Belém, egy levelestészta-kosárkába töltött, tojássárgájakrémből készült édes sütemény. Portugálián túl különösen népszerű Nyugat-Európa egyes részein, valamint a világ Portugáliával a történelem során szorosabb kapcsolatba került területein, mint Brazília és Kelet-Ázsia (pl. Makaó, Japán). Pastéis de Belém | Mindmegette.hu. Történet [ szerkesztés] A portugál krémest a belémi (ma Lisszabon egy kerülete) Szent Jeromos-kolostor (Mosteiro dos Jerónimos) lakói alkották meg a 18. század előtt. Az apácák és szerzetesek ruháinak keményítéséhez felhasznált nagy mennyiségű tojásfehérje mellett megmaradt tojássárgája ugyanis kiválóan alkalmas volt édes sütemények készítésére. Ezek egyike volt a Pastel de Nata. Az 1820-as liberális forradalmat követően a szerzetesrendeket feloszlatták, a receptet pedig eladták. 1837-ben nyílt meg a Fábrica de Pastéis de Belém, amely azóta is megszakítás nélkül gyártja az időközben világhírűvé vált süteményt.
Igen, kellően magas! Már majdnem megvolt a megfelelő személy, amikor végül úgy döntöttek, hogy mégsem ő lesz az ideális utód, mert az illető nem volt elég magas, és rövidek voltak a karjai. A szigor a kiválasztás után is folytatódik: a receptet ismerők titkos társaságába tartozókra szigorú szabályok vonatkoznak: soha nem utazhatnak együtt, nem ülhetnek egy autóba, és nem ehetik ugyanazt az ételt egy étteremben – nehogy egyszerre történjen velük valami végzetes, ami a pastel de Belém végét is jelentené. Nincs ennél jobban őrzött titok Portugáliában! Az egyszerűség diadala A pastel de Belém egy egyszerű (vagy legalábbis annak tűnő) sütemény: egy cukorral és tojássárgájával főzött tejszínes krémmel töltött vékony tésztás kosárka, falatnyi finomság, amiből 3-4 db-ot is meg lehet enni anélkül, hogy cukorsokkot kapnánk. A világ egyik legfinomabb sütije - Pastéis De Belém - világevő. Maga a pudinggal töltött kosárka ugyanis nem túl édes, úgy lesz az igazi, ha még melegen porcukorral és őrölt fahéjjal megszórva tálalják. A kosárkák klasszikus receptjét betűre pontosan nem ismerjük, de vannak próbálkozások.
Ahogy a pastel de Belém titkos receptjének őrzői is hangsúlyozzák: a körültekintő alapanyag-választás elengedhetetlen a tökéletes süteményhez, és a sütési technológia is különleges. Nagyobb darabot készíteni nem érdemes, mert a tökéletes állagot csak ebben a – kisebb muffin – méretben lehet elérni. Akkor tökéletes, ha a tészta vékony, de megtartja a krémet, és a krém elég szilárd ahhoz, hogy harapáskor krémes maradjon, de ne legyen folyós. Ezt úgy érik el, hogy hirtelen, magas hőmérsékletű sütőben sütik meg a krémmel töltött kosárkákat. A tészta így ropogós lesz, a krém teteje karamellizálódik, állaga pedig tökéletes lesz. A cukrászdában ezért kb. 400 fokon sütik 20 percig – ezt házilag nehéz megoldani, de érdemes egy próbát tenni a sütő legmagasabb fokozatával. Pastel de Belémhez hasonló pudingos kosárka Hozzávalók (12 darabhoz): • 30 dkg leveles tészta – legjobb a házi • 4 dl tej • 10 dkg cukor • 4 tojássárgája, szobahőmérsékleten • 3 dkg liszt • 1 kiskanálnyi vaj A tálaláshoz: porcukor és őrölt fahéj 1.
Új sorozatunk első részében Zalabára, a Csontos Vilmos-emlékházba látogatunk. Kis falurajz Zalaba a régi honti aprótelepülések egyike: zömmel református és magyar lakosságú falu. Zselíz és Párkány közt, a Szikince völgyében települt, csendes és hangulatos környezetben. Bár oklevél csak 1349-ben említi először, a helység már ősidők óta vonzotta azokat, akik erre megfordultak. A Várhegy feltételezések szerint római őrhely volt. Zalabai Zsigmond könyvei - lira.hu online könyváruház. Nemcsak a rómaiak jutottak el azonban ide, hanem az újkőkori ember is felbukkant itt. Bizonyítják ezt a faluhatárban előkerült kelta sírok, a kőedények és a mamutcsontok. A hagyomány szerint pedig a Lóhegyen az ősök később lovat áldoztak. A falu lakosainak magyarságukhoz való ragaszkodását az is bizonyítja, hogy a második világháború után mintegy 51 személyt deportáltak Csehországba, s majd ugyanannyit jelöltek ki magyarországi áttelepítésre. Zalaba lakossága mára ugyan összezsugorodott, de önmagát nem adja fel, bízik a reményteljesebb jövőben. (Csáky, 2007:117-122) A község jeles személyisége, Csontos Vilmos költő Csontos Vilmos (1908-2000) bár nem Zalabán, hanem a közeli Garamsallón született, de 1948-tól haláláig e faluban élt és alkotott.
A ház utcára néző részének, a hajdani tisztaszobának ma már csak egy nagy ablaka van. Annak közelében látható a szürkés márvány emléktábla ezzel a szöveggel: "CSONTOS VILMOS/ költő/ 1908-2000/ emlékháza". A szobában a padlón Csontosék szőnyege, az ablakon az a függöny, amely a költő szobájában is ott volt. Az ablak előtt az egykori íróasztal, rajta a Consul írógép, az óra, a szemüveg, az olvasólámpa. Előtte faragott szék, balra egy tükrösszekrény a borotvakészlettel s az írógép tokjával. Csontos vilmos könyvei 2020. Mivel Csontos Vilmos eredeti foglalkozása asztalosmester, a bútorok legtöbbjét is maga készítette. Látható még a szobában egy üvegesszekrény, egy ebédlőszekrény s egy ruhásszekrény. Ezekben a költő saját kötetei és további könyvei, kéziratai, levelezései kaptak helyet. De itt láthatók a korabeli lapok (Garamvölgye, Hét, Irodalmi Szemle) évfolyamai, sőt akad több első köztársaságbeli magyar lap is. Ugyancsak fennmaradt néhány, a helyi Csemadok tevékenységét dokumentáló irat is, lévén Csontos Vilmos vezetője a helyi szervezetnek.
244 BARAK LÁSZLÓ: Hívogató 244 BARAK LÁSZLÓ: Apám 244 TÓTH LÁSZLÓ: Nagymama háza 245 RÁCZ OLIVÉR: A Büszke Macska 245 BATTA GYÖRGY: Éppen havazott, amikor besompolygott az oroszlán 255 KULCSÁR FERENC: Te érted ezt? 258 TÓTH LÁSZLÓ: Minden olyan furcsa 259 SIMKÓ TIBOR: Ukulele 259 KULCSÁR FERENC: Én nem tudom, talán... 259 KOVÁCS MAGDA: Én, a csillagbognár 260 KULCSÁR FERENC: Mindig van valami 266
Irodalmi Szemle 1972/1-10.