A kiadvány apropójaként újragondolást érdemel a tanár-tanítvány viszonya, közös munkája. Mit is kívánhatnék mindannyiónknak? APAGYI MÁRIA: ZONGORÁLOM KREATÍV ZONGORATANULÁS I., II., III. KÖTET (EGYBEN) - Zenei könyvek - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Kalandra fel! Gyöngyössy Zoltán fuvolaművész Egy álomszép módszert látok és a fejemben máris zongor-álom egy további álmom. Hasonló interdiszciplináris álmokkal kell utat nyitni a krativitáshoz kicsiknek és nagyoknak egyaránt a művészeté s a tudomány más területein is: GrafikÁlom, MatematikÁlom, FizikÁlom… Nagy Dénes matematikus/kutatóprofesszor (Melbourne) Már a cím: "ZongorÁlom" is jelzi, hogy Apagyi Mária zongoraiskolája, az alapos szakmai képzés igénye mellet (kiterjesztve azt az újabb zeneszerzői írásmódok és hangzásvilágok területeire is), a metafizika nehezebben tanítható, de érzékelhető, és a művészetben semmi esetre sem elhanyagolható világát is megcélozza. Sári József zeneszerző A "ZongorÁlom" csakugyan álom mindazoknak akik érteni, élvezni és művelni szeretnék a zongorázás örömét – a szigorúan kötött művektől az improvizálás szabadságáig. Ebben az álomban ott rejlik a mögöttes szerkezet mély megértése és a megértetése.
A kiadvány tehát Pécsről indult, és komoly hazai és nemzetközi sikereket ért el. Japánban mutatkozik iránta a legnagyobb igény, ott be akarják vezetni a japán zenei oktatásba, mondván, hogy náluk csak technikát tanítanak, ennek a kiadványnak pedig olyan filozófiája van, amely egyetemes értékűvé teszi, beleértve a "kék füzet"- nek nevezett kiegészítő tanulmányt is.
Kedves Kollégák! A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Felnőttképzési Intézete 2011. október 12-én, szerdán 10 órától A kultúraközvetítés színterei címmel megrendezi számos, az intézetre alma materként tekintő szakember bevonásával szakmai napját, amelyre tisztelettel meghívják és szeretettel várják a könyvtárostanár kollégákat is! Helyszín: SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézet 6723 Szeged, Szilléri sgt. 12. Kérjük, részvételi szándékát jelezze a e-mail címen legkésőbb 2011. október 7-ig! A szakmai nap részletes programja a meghívóban található. Két programot emelnék ki, melyben közvetlen kollegáink is szerepelnek: 13, 50-14, 20 Híd az elmélet és a gyakorlat között – a tanítási gyakorlat szerepe a képzésben – Cs. Bogyó Katalin szakvezető, könyvtárostanár, SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Napköziotthonos Óvoda 14, 30–16 Könyvtárpedagógia-tanár kompetenciák a munkaerőpiacon (iskolai könyvtárak, közkönyvtárak, integrált intézmények) moderált panel- és interaktív beszélgetés.
A táj 60%-át természetes, kisebb részét telepített facsoportok, erdők alkotják. Mártélyi tájvédelmi körzet | Sokszínű vidék. A 80-100 éves nyár- és fűzfák a folyószabályozások korából valók. 1971-től a terület védettséget élvez, a tájvédelmi körzet 1979-ben felkerült a Ramsari Egyezmény listájára. A vízparton több évtizede, nyári képzőművész alkotótábor is működik Értékek Alsó-Tisza-vidék, Mártély Alsó-Tisza-vidék, Mártély Alsó-Tisza-vidék, Mártély
A folyamszabályozások előtti, kiterjedt vízi világnak mára alig maradt hírmondója. A védett terület ütôere a Tisza és két holtága. A mártélyi Tisza-holtágon szinte karnyújtásnyi távolságra bevárják csónakunkat a másutt ritka üstökös gémek, kiskócsagok.
A sűrű erdőségek a ragadozók számára is ideális fészkelőhelyet jelentenek. Mártélyi Tájvédelmi Körzet, Mártély. A rétisas ( Haliaetus albicilla) az ártéri erdők értékes költőfaja, a barna kánya ( Milvus migrans) pedig országos viszonylatban is nagy számban fészkel a területen. A fekete gólya (Ciconia nigra) szintén a sűrű erdőségeket választja fészkelésre, akárcsak a telepesen fészkelő szürke gém ( Ardea cinerea). A terület két holtága kiváló táplálkozóhelyet nyújt a különböző gémeknek, kócsagoknak és récéknek, a Barci-réten pedig a haris ( Crex crex) és megjelenhet elöntéses években.
fülemüle (Luscinia megarhynchos), zöldike (Carduelis chloris) barátposzáta (Sylvia articapilla) fekete rigó (Turdus merula) macskabagoly (Strix aluco) rétisas (Haliaetus albicilla) barna kánya (Milvus migrans) fekete gólya (Ciconia nigra) nagy kócsag (Egretta alba) kanalasgém (Platalea leucorodia) szürke gém (Ardea cinerea) kis kócsag (Egretta garzetta) bakcsó (Nycticorax nycticorax). A Mártélyi ártér zavartalanabb részein vadmacska és vidra él. A gerinctelen állatvilág legérdekesebb képviselője a tiszavirág. Mártély önkormányzatának hivatalos honlapja. Kulturális értékek [ szerkesztés] A folyó biztosította megélhetési lehetőségek már több ezer éve lakottá tették a Tisza e szakaszát is. Találtak itt új-kőkori leleteket, avar kori temetőt, szarmata település maradványait, Árpád-kori temetőt és XIV-XV. századból halászfalu maradványait is. A tájvédelmi körzet névadó települése Mártély már jó ideje kedvelt helye a festőknek is. A Hódmezővásárhelyi művésztelepről gyakran járt ide Tornyai János, Endre Béla, Kohán György. Több évtizede nyári képzőművész alkotótábor is működik a vízparton.
A gazdag rovarvilág miatt sok a denevér. Mártély vonattal, közúton és vízen is megközelíthető. A Tiszán a legközelebbi őrzött, kiépített csónakkikötő Mindszentnél és Algyőnél van. A folyón érkező vízi túrázókat egyúttal a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet keleti határát alkotó hullámtéri erdő kíséri. A fokozottan védett Sas-érbe (a jobb part 201–198. fkm) tilos belépni! A védett terület határától 200 méterre a faluban kempingben lehet megszállni. A tájvédelmi körzetbe látogatóktól a minimális korlátozásokon túl (táborozás, tűzrakás, szemetelés tilalma) a természetvédelem csak azt várja el, hogy vegyék figyelembe: a gátakon belül a Tisza az úr! sotthalmi lprt
Az 1971 óta védett, országos sorrendben harmadik (de első ártéri) tájvédelmi körzete a Tisza bal parti hullámterén, a 210-es és 198-as folyamkilométer közti szakaszon fekszik (2260 ha). Mártély jeles hely a hazai históriában, gazdag kultúrtörténeti emlékekben, s a Tisza- szabályozás "szabadtéri múzeuma" is. A kanyargós folyó, a dús legelők biztonságot, táplálékot nyújtottak embernek-állatnak egyaránt. Újkőkori, bronzkori, szarmata, avar és a honfoglalás idejéből föltárt régészeti lelőhelyek sorjáznak egymás fölött-mellett a védett területen. Szent István alatt a halásztelepülés templomos hely. A falu védőszentje Szent Adorján mártír; hosszú évszázadok alatt az eredeti "Szent Adorján mártír falva" elnevezés Mártélyra formálódott. Az első oklevéli említés 1016-ból való, de 1024-ben a mártélyi halászóhelyek már a zalavári apátság birtokában vannak. A település a várnai csata évében Hunyadi Jánosé, a török időkben néptelen. A lakatlan síkot, a Tisza mente mocsaras táját a vásárhelyi kirajzás népesítette be, s került a környék Mártély-puszta néven Hódmezővásárhelyhez.