Vissza a kategória cikkeihez
A cseresznyét igazából nem is kell metszeni. Ha mégis kiváncsi, miért írtuk ezt a cikket, olvasson! A cseresznye metszésekor vegyük figyelembe A cseresznye a metszést mérsékelten tűri, az erős metszésre mézgásodással reagál. Az alakítást és a termőkorú fák metszését ezért igyekezzünk a minimálisra csökkenteni: csak a beteg, sérült, egymást dörzsölő ágakat távolítsuk el. A fa magassági növekedését még a fiatal cseresznyefákon korlátozzuk a sudár eltávolításával. Öreg cseresznyefa metszése you tube. A cseresznye metszésének célja a fa magasságának korlátozása és a korona oldal irányú széthúzása. Egészséges oltvány esetén ez nem okozhat nagy problémát, mivel a cseresznye természetesen szabályos, sudaras koronát nevel, megkönnyítve ezzel a mi metszési munkánkat. Bővebben a cseresznyefák metszéséről >> Koronaalakítás: ( koronaformák) az ültetés évében messük vissza erősen a szaporítóanyagot 2-4 évben alakítsuk ki az oldalágakat, a vesszőket csak gyengén messük figyeljünk arra, hogy az ágcsoportok ne egy pontból induljanak, mert ekkor nagy az oldalágak lehasadásának a veszélye a cseresznye hajlamos a villás elágazódásra, ez ne hagyjuk, a szimpatikusabb ágat tartsuk meg, a másikat távolítsuk el.
A fák öregedésének másik oka lehet a metszések hiánya. Az őszibarackfákon például pár év alatt megfigyelhető: ha elmaradtak a metszések, akkor a termőrészek már csak a fa felsőbb részein találhatók meg, azokon is egyre ritkábban. A törzs után a vastagabb ágakból nem indulnak fiatalabb termőképes vesszők, a fa elkezd felkopaszodni, leveleket, gyümölcsöket csak a tetején találunk. Az ifjítás időpontja Az ifjítás elvégzésének a legideálisabb időpontja a tavaszi metszéssel egy menetben van, ám főleg üzemi környezetben - de akár kiskertekben is- megesik, hogy a biológiai optimumot felülírják a gazdasági érdekek. Mivel a vastag ágak levágása jelentős mennyiségű termővessző eltávolításával is jár, ha tavasszal végezzük (amikor a fának ez a legoptimálisabb), akkor azzal elveszítjük már az idei termést is. Ifjítás után évekig nem számíthatunk számottevő termésre. Cseresznye metszés idős ültetvényben - YouTube. Sokan megvárják gyümölcsök esetén a termés beérését, és akkor csonkolják vissza a fákat. Ez kényelmességre is vall, mert nem elég, hogy vegetációs időszakban történik a beavatkozás, így még nyújtózni sem kell a gyümölcsért, csak a levágott, földön fekvő ágakról kell leszedni azt.
A műveletet méheltávolításnak hívják, és a méhet eltávolítják (függelékekkel vagy anélkül). Az orvosi szövődmények kockázata fennáll, a fő az endometrium hyperplasia endometrium rákká történő átalakulása. Endometrium hiperplázia - okok, tünetek, diagnózis és kezelés - CSID Mi történik Orvos. További szövődmények a meddőség termékeny években, krónikus vérszegénység. Májelégtelenség tünetei, okai, kezelése, megelőzése - CSID Mi történik Orvos A lymphedema okai, tünetei, diagnosztizálása, kezelése és megelőzése - CSID Mi történik az orvosnál Hemophilia tünetei, okai, kezelése, megelőzése - CSID Mi történik Orvos Alkoholos hepatitis - okai, tünetei és kezelése - CSID Mi történik Orvos A hydrocephalus meghatározása, tünetei, okai, diagnózisa, kezelése - CSID Mi történik Orvos
A méhtestrák kiváltó okai Az endometrium rák gyakoribb a fejlett országokban. Leggyakoribb oka a tüszőrepedés rendszeres elmaradásával jellemezhető cikluszavarok (folliculus persistens) és ösztrogént termelő daganatok. Legjelentősebb kockázati tényezői a stressz, az elhízás, magas vérnyomás és a cukorbetegség. A szervezet progeszteron termelésének elégtelensége először a méhnyálkahártya jóindulatú burjánzását (endometrium hyperplasia), majd annak rosszindulatú elfajulását okozza. Mit tehet Ön méhtestrák esetén Rendszertelen méhvérzéssel forduljon orvoshoz, különösen változókor után. Hyperplasia glandularis endometrii - Nőgyógyászati betegségek. Mit tehet az orvos méhtestrák esetén Méhkaparást végez, az így nyert szövetmintát mikroszkóppal megvizsgáltatja. A kezelési terv a daganat kiterjedtségének ("stádiumának") a függvénye. Az egyes eseteket 4 klinikai stádiumba szokás osztani. A kezelés állhat a méh és a petefészkek műtéti eltávolításából, hüvelyi és külsőmezős sugárkezelésből a citosztatikus kemoterápiából. Szerencsére a méhtestrák jellemzően hormonfüggő, így az ösztrogén termelés felfüggesztésével a daganatsejtek könnyebben pusztíthatók el.
27 mivel az endometrium hyperplasia és carcinoma hátterében metaplasztikus epitélium alakulhat ki, ügyelni kell arra, hogy ne értsék félre jóindulatú szövettani tulajdonságaikat., a metaplasztikus laphám epithelium48 hasonlít a méhnyakban és a hüvelyben látható normál, Érett laphám nyálkahártyára (Fig. 37-8A), de leggyakrabban a laphámsejtek az epithelioid orsó sejtjeire, amelyeket laphám moruláknak neveznek. Ezek a morulák alkalmanként központi nekrózison mennek keresztül, annak ellenére, hogy jóindulatú prekurzorokból származnak (Lásd az ábrát. 37-8B). Endometrium rákos rezonancia, A nyaki condyloma áttekintése - Endometrium rák áttekintések. Az endometrium hyperplasia és carcinoma eseteiben kiterjedt laphám metaplasia alakulhat ki, a metaplasia pedig faltól falig terjedő jellegű lehet., 48 amikor a laphámsejtek endometrioid adenokarcinóma sejtekből fejlődnek ki, az adenokarcinóma kifejezést használják laphám differenciálódással. A múltban az endometrioid adenokarcinóma ezen laphámos metaplasztikus formáját adenoacanthomának nevezték, amikor jól differenciálódott vagy 1. fokozatú volt, vagy adenosquamous carcinoma, amikor mérsékelten vagy rosszul differenciálódott vagy 3. fokozatú volt.
2009. 10. 08. Módosítva: 2015. 11. 04. Magyarországon nőkben a 4. leggyakoribb rosszindulatú betegség. Évente mintegy 420 fő halálát okozza. Az esetek döntő többsége 50-60 éves korban jelentkezik. A változókor előtt legfeljebb az esetek 5%-a következik be. A méhtestrák tünetei Legjellemzőbb a változókor utáni vérzés, amely esetek egyharmada mögött a méhnyálkahártya (endometrium) karcinómája áll. A vérzés változékony erősségű, olykor elhúzódik (metrorrhagia). Gyakori a tumor okozta nyakcsatorna elzáródás, aminek kapcsán a méhüregben savós váladék (hydrometros), vagy genny (pyometra) halmozódik fel. Alhasi fájdalom, láz pyometrára, hasűri folyadék (ascites) petefészek és hashártya áttétekre utal. A méhtestrák esetleges komplikációi A kezeletlen méhtestrák halálos betegség. A daganatsejtek elsősorban a kismedencei nyirokcsomókon és a hashártya felületén árasztják el a szervezetet. A méh kilyukadhat, sipolyt képezhet a húgyhólyag, ill. a végbél felé, távoli áttéteket adhat főként a tüdőbe és az agyba.
A daganatsejtek ellen bevethetők az ösztrogéneket közömbösítő sárgatesthormon (progeszteron) származékai is. A daganat hagyományos citosztatikus szerekkel szemben is érzékeny. A méhtestrák megelőzése Legfontosabb a cikluszavarok kezelése. Hormonális egyensúly megteremtésével a kombinált fogamzásgátlók és a változókori kombinált hormonpótló készítmények segítségével az esetek kb. fele elkerülhető. Tartsa karban testsúlyát, vérnyomását és ellenőriztesse cukoranyagcseréjét. Ne törődjék bele a változókori panaszokba. Gondoztassa a változókori problémáit. Forrás: EgészségKalauz
A változások nem csak a felszíni endometriumra korlátozódnak, hanem az endometrium mirigyeire is kiterjedhetnek. A differenciáldiagnózis magában foglalja a papilláris konfigurációhoz kapcsolódó rosszindulatú daganatokat, például savós papilláris karcinómát, különösen akkor, ha fibrovaszkuláris magok vannak jelen., az Arias-Stella változás akkor következik be, amikor az endometriális sejtek hobbnail (kilincs – vagy villanykörte-szerű) konfigurációt feltételeznek, nagyított pleomorf és hiperkromatikus magokkal, általában tiszta (glikogénben gazdag) citoplazmával (Lásd az ábrát. 37-8F). Jelenléte összefüggésbe hozható a megnövekedett progeszteronszinttel, amely összefügghet a terhességgel (intrauterin és ektopiás), a terhességi trofoblasztikus betegséggel és (ritkán) exogén progesztációs szerekkel. A differenciáldiagnózis magában foglalja a tiszta sejtes karcinómát, egy túldiagnózist, amely különösen gyakori a sebészeti patológiák neofitái között., Az endocervicalis epithelium és a petevezeték nyálkahártyája is ezen a változáson megy keresztül.
A kórképhez cerebellaris gangliocytoma is társulhat (Lhermitte-Duclos-betegség). Az esetek kb. 80%-ában kimutatható a PTEN (phosphatase and tensin homolog on chromosome 10) tumorszupresszor gén mutációja, így több igen ritka betegséggel együtt a PTEN hamartoma tumor szindrómába (PHTS) sorolják. (Cowden-szindróma, Bannayan-Ruvalcaba-Riley-szindróma, Proteus-szindróma, Proteus-like-szindróma) Neurofibromatosis l-es típus (von Recklinghausen-kór) Ritka, autoszomális domináns öröklődésű kórkép, amelyet az NFl-gén mutációi okoznak. Tünetei közé tartoznak többek között a bőr tejeskávé ("café au lait") színű foltjai, az iris hamartomái, valamint egyéb mozgásszervi és idegrendszeri tünetek. Klasszikusan nem sorolják a polyposis szindrómák közé, de submucosus neurofibromák megjelenése a vékonybélben is előfordul. Cronkhite-Canada-szindróma Nem öröklődő polyposis szindróma, amelyet a gyomorban, a vékony- és vastagbélben a hamartomatosus polypok kialakulása mellett a bőr hiperpigmentációja, alopecia és körömatrophia jellemez.