Ezeknek a közigazgatás fejlesztése áll a fókuszában, hatósági alkalmazások újulnak meg, kerülnek új, korszerűbb informatikai alapokra. A szándék az, hogy az új fejlesztések bevezetésével a nemzetközi rangsorban a közigazgatás működését, gyorsaságát jellemző listákon az építésügyi ágazat előkelőbb helyen szerepeljen, mint ahol 2015-ben, a bázisévben volt. Ilyen módon ezek a fejlesztések nemcsak a lakossági felhasználók kényelméhez, a hatósági ügyintézés gyorsításához és egyszerűsítéséhez, hanem az ország versenyképességének javításához, az új beruházások gyorsabb megvalósításához is hozzájárulhatnak. – Az E-építés keretrendszernek mik a fő elemei? Dr. Deák Márton: Az E-építés keretrendszer legtöbbek által használt eleme az Építésügyi Hatósági Eljárást Támogató Elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR), amely az építésügyi, az építésfelügyeleti, sőt már az örökségvédelmi hatóság munkatársainak is első számú eszköze. Az elektronikus építési napló (E-napló) digitális fejlesztése szintén ezen projekt keretében valósult meg az elmúlt években, elkészült a mobil applikáció IOS és androidos verziója is.
– Az E-tervpálya rendszert csak az állami szereplők használhatják, vagy önkormányzatok, gazdasági szervezetek, magánberuházók is? – Bár a használata nem kötelező, a tapasztalat azt mutatja, hogy egyre több szereplő használja. A Miniszterelnökség és a Lechner Tudásközpont mellett Budapest Főváros Önkormányzata is ezen keresztül folytat le pályázatot. Magánszereplőknek is van lehetőségük használni a rendszert, amennyiben úgy döntenek, hogy a közbeszerzés szabályait érvényesnek fogadják el magukra nézve. – Milyen fejlesztések lesznek még az idén elérhetőek az E-építés keretrendszer keretében? – A következő jelentős lépés a teljes örökségvédelmi nyilvántartás megújítása. Nemcsak a hatósági és tervezői munkára fókuszálunk, hanem nagyon felhasználóbarát módon jelenik majd meg az örökségvédelmi, régészeti nyilvántartások publikus része is a nagyközönség számára.
Utazás a felhőbe A felhőszolgáltatások megkerülhetetlenek és nélkülözhetetlenek, ezt ma már gyakorlatilag Magyarországon is érzi minden vállalkozás. Számtalan cég rendelkezik a felhős ökoszisztémához kapcsolódó szolgáltatási elemekkel a különféle rétegekben az infrastruktúrától a szoftverekig. Tartós sikert viszont csak tudatos felhőstratégia követésével lehet elérni – amelynek kiépítésében a vállalat üzleti... 2022. ápr. 06. Tovább Ébresztő! Érdekes levél esett be lapzárta reggelén a postaládámba. Egy klasszikus spam szinte minden jellemzőjével rendelkezett. Nem a forrása, hanem az üzleti értéke teszi az ötletet Több vélekedés jellemzi a piacot a szóban forgó újító attitűd kapcsán: vannak, akik határozottan állítják, hogy a legjobb inspiráció az ügyfelektől származik, míg mások a belsős munkatársakban látják az innovátort. Három felső vezetőt kérdeztünk: ki kezdeményezi az új fejlesztéseket, és hogyan válnak ezek becsatornázhatóvá? 2022. 04. Nem csodafegyver a HCM sem Az átfogó digitalizációs erőfeszítések fókuszából nem hiányozhat az emberi erőforrások menedzsmentje.
A Wall Street farkasa Forrás: Pro Video Film Scorsese nem mond semmi újat a kapzsiságról, az önzésről vagy a kapitalizmus működéséről, de úgy tűnik, nem is akar. Ezekről A Wall Street farkasá -ból nem derül ki semmi, amit ne tudtunk volna meg már a Tőzsdecápák -ból, és arról sincs szó, hogy a film Belfort lélektani portréja lenne. Ez itt nem az Aviátor Howard Hughesa, akinek bebarangoltuk a pszichéjét, hiába néz bele időnként Belfort a kamerába, és szól közvetlenül hozzánk, egyáltalán nem kerülünk közelebb ahhoz, hogy megértsük, mitől lett ekkora seggfej. Ez is, mint ebben a filmben minden, csak a szórakoztatásunkra kieszelt trükk, mert, úgy tűnik, Scorsesének nem volt más célja, mint hogy elmeséljen nekünk egy elképesztő történetet. Olyan dögösen, ahogy csak tőle telik.
A Wall Street farkasában Martin Scorsese három teljes órán át pumpál a képünkbe egy olyan világot, ahol semmi nem érték, csak a pénz. Leonardo DiCaprióval együtt döbbenetesen jól csinálják, de könnyen túladagolódhatunk. Ha Hollywood rácuppan egy témára, egykönnyen nem ereszti: idén mintha mindenki a pénz, a csillogás, a luxus hajszolásával lett volna elfoglalva, csak Cannes-ban négy olyan filmet mutattak be, ami erről szólt ( A nagy szépség, Lopom a sztárom, A nagy Gatsby, Túl a csillogáson), aztán ott volt még a Spring Breakers, A jogász és a Pain & Gain is. Pech, hogy Martin Scorsese A Wall Street farkasa című filmjét az év utolsó mozihetében mutatják be, ami engem illet, már telítődtem a változatos drogokkal, észbontó partikkal, az ízléstelenül bronzbarnára fújt végtagokra aggatott drága ékszerekkel és elképesztő szexuális kicsapongásokkal. Scorsese filmjének pedig nem árt kipihenve nekiülni. Leonardo DiCaprio A Wall Street farkasa című filmben Forrás: Pro Video Film Mert ez a film tényleg semmi mást nem ad, mint hogy három teljes órán keresztül pumpál az arcunkba egy olyan világot, amelyben a pénz az egyetlen érték.
Főleg, hogy igaz történetről van szó. És éppen ez A Wall Street farkasának nagy bravúrja: erőlködés nélkül kényszerít rá, hogy szimpatizálj azokkal az emberekkel, akik a világ gazdaságát lehúzták a vécén, hogy nevess rajtuk és nevess velük, és hogy szurkolj nekik, hogy megússzák a felelősségre vonást a bűneikért. Ahogy anno szurkoltál a Nagymenők főhősének is. A filmet Terence Winter (Maffiózók, Gengszterkorzó) írta Jordan Belfort azonos című önéletrajzi könyve alapján. Belfort a '80-as évek vége felé vált brókerré, hogy aztán a hírhedt Fekete hétfő után belekóstoljon a filléres részvények, mondjuk úgy, féllegális kereskedelmébe, majd megalapítsa saját cégét, a Stratton Oakmontot ahol alkalmazottaival a lehető legpofátlanabb módon manipulálta a piacot, és sajtolta ki a pénzt az ügyfelekből. Az FBI hamarosan nyomozást indított utána, és több éves huzavonát követően (amit Belfort és társai gátlástalanul átmulatoztak, milliókat szórva jobbra-balra, visszafogottságot és határokat nem ismerve) végül lekapcsolták az egész vállalatot.
Neki elhisszük, hogy minden könnyen jön: a pénz, a siker, a nők, a drogok, a megcsalás, a hazugság, az árulás. Amikor életmódjának árnyoldala felfedi magát, az alkotók nem ítélkeznek, nem lassítanak, nem papolnak, a sztori lendülete, humora és energiája kitart, és a bukással végül Scorsese (aki ezzel a hetvenen túl megcsinálta az év legvagányabb és legfiatalosabb filmjét) felrajzolja a Nagy Amerikai Álmot, annak teljes valójában. Ha tehetséges vagy, megtehetsz bármit, lophatsz, csalhatsz, és – bűneid súlyához képest – könnyen meg is úszod, mert ez a lehetőségek földje. Sikert csak másokon taposva érhetsz el gyorsan és könnyen, de miért is csinálnád lassan és nehezen, ha így is lehet? Nincs erkölcs, nincs lelkiismeret-furdalás, nincs lojalitás, nincs megbánás, Amerikát nem a szerények és a visszafogottak építették, hanem a törtetők, akik csak mentek tűzön és vízen, de akár életeken is át, ha kellett. És csak ugyanők tudják lerombolni is. Rusznyák Csaba 13