Bán János (írói nevei: Bán Mór, Kim Lancehagen, Gran Goa, Kecskemét, 1968. december 2. –) magyar fantasy- és sci-fi-író, újságíró. 2008-tól történelmi témájú könyveket is ír. Legnépszerűbb regénysorozata a Hunyadi-ciklus. 1968-ban született Kecskeméten. Rajz- és vizuális nevelés, illetve történelem szakos diplomával rendelkezik, újságíróként dolgozik. Bán jános iron man. Első írásai (köztük sci-fi művek is) a Petőfi Népe című Bács-Kiskun megyei napilapban jelentek meg folytatásokban, majd több, részenként leközölt írását lehozták más lapokban is. A hazai sci-fi és fantasy életbe 2000-ben "robbant be". Ekkor jelent meg...
MTI, 2013. június 11. 23:26 A havasalföldi és a hosszú hadjárat időszakát, Hunyadi János életének legdicsőségesebb szakaszát dolgozza fel Bán Mór Hunyadi-sorozatának hatodik kötete. Bán jános író. A holló háborúja című regényt a 84. Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a Gold Book Kiadó. Bán Mór: A holló háborúja Tízéves előkészület, adatgyűjtés után 2008-ban jelent meg a Hunyadi János életútját végigkövető sorozat első kötete – idézte fel az MTI-nek a Bán Mór álnéven író Bán János. A korábban a tudományos-fantasztikus és fantasy műfajokban alkotó szerző elmondta: hiányolta a mai magyar szerzők által írt történelmi regényeket, ezért kezdte feldolgozni ezt a számára igen érdekes korszakot. "A Hunyadiak korát elvileg elég alaposan ismerjük, mégis sok a fehér folt, ugyanakkor számos korabeli személy méltó a köztudatba kerülésre. A rengeteg apró vagy nagyobb érdekességet érdemes olyan szórakoztató formában a közönség elé tárni, mint ahogy azt az angol vagy francia szerzők – például Robert Merle – teszik regénysorozataikban, sok-sok történelmi ismeretet közvetítve" – hangsúlyozta az író.
Elismerései: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Príma-díj (2011) Bács-Kiskun Megye Közművelődési Díja (2013) Megyei Príma Díj (2017) Szalézi Szent Ferenc-díj (2018) Herczeg Ferenc-díj (2019) Magyarország Babérkoszorúja Díj (2021) Róla szóló cikkek: Zsoldos-díj a Bálnarajnak / Bán János In: Petőfi népe. - 55. évf. 182. sz. (2000. aug. 5. ), p. 10. Teljes szöveg>> Újabb világokat teremteni: Hobbija: a fantázia: [Int. ] / Bán János In: Kecskeméti lapok. - 98. 18. (2002. máj. 9. 4. Négy világ között utazgat: [Int. ]/ Bán János In: Petőfi népe. - 57. 120. 25. Bán János - Bácstudástár. Teljes szöveg>> Hunyadi: kaland és história: Bán János történelmiregény-folyamba kezdett: [Int. ] / Ökrös Csaba. - Fotó In: Petőfi népe. - 63. 292. ( 2008. dec. 15. hétfő), p. Teljes szöveg>> Kunországi Hunyadiak: A magyar középkor eposza / Bán János; Szathmáry István In: Magyar nemzet. - 73. 97. (2010. ápr. ), Magazin mell. p. 35. Teljes szöveg>> Megyei Prima Díjat vehetett át Bán János Szolnokon. In: Petőfi népe. - 66. 221. (2011. szept.
Csonka, letépett, fejetlen, növekvő, előtünő (jelentését lásd az emberi alakoknál). bár. 149. A szárnyainál fogott madár a türelem jelképe. fácán pacsirta paradicsommadár - Új-Guineából származó díszes tollú madár. Általában lábak nélkül ábrázolják. A bennszülöttektől beszerzett, majd kitömött példányoknak nem voltak lábai, mert azokat a pápuák talizmánként megtartották. Bán jános ird.fr. Ezért Európában az a hiedelem terjedt el ezen madarakról, hogy sohasem szállnak le a földre és ezért, meg a színes tollazatuk miatt is úgy vélték, hogy ezek a paradicsom madarai. Pázmány Péter, Imádságos könyv című művének 1689-es nagyszombati kiadásához az ajánlást Kecskeméti János jezsuita szerzetes írta Batthyány Ádám (1662–1703), a dunántúli hadak főgenerálisa, később horvát bán, majd országbíró nevében, Rákóczi Julianna fejedelemkisasszonyhoz. A főgenerális ezzel akart udvarolni a kisasszonynak, aki azonban valaki más felesége lett. Az ajánlás így hangzik: Ritka madár helyett, hogy hírét hallotta Nagyságodnak, már régen kívánta, és hogy jövetelét fülheggyel hallotta, személlyében látni annál inkább óhaj- totta, amint hogy elérkezésében kedvessen vette, szívessen látta, üdvözel- vén áldotta a Királyi, sőt Császári Felségek szülő Dajkája, híres Bécs városa Nagyságodat; hogy azzal nem annyira Czímeres Pacsirtái, mint földi Para- dicsommadarai kívánatos kalitkájában foghatná Ritka Madarát; vagy inkább szerelme kebelében fogadhatná, kapcsolhatná a Méltóságos fejedelem-kis- asszonyt, Rákóczi Juliannát.
6 [1882]: 131-4) tévesen azonosítja az 1552-ben irt Egy széphistória az vitéz Franciscórul és az ő feleségéről című ének szerzőjével (vő. R M K T. 6: 299-305; SZINNYEI, Magyar írók élete és munkái. Bp., 1906. 11: 565-7; A magyar irodalom története. Szerk. KLANıczAY TıBoR. Bp., 1964. 1: 400). A verset azonban o nem, legfeljebb egy iíjabb Ráskay Gáspár írhatta (vo. NAGY, Nográd 167). Megjelent Bán Mór Hunyadi-sorozatának hatodik kötete. 15 Bebek Ferenc († 1558) Gömör megyei ispán 1528-1556 között (ETE. 1: 413; Borovszky, Gömör-Kishont 527), többször cserélt urat. 1528-ban I. Ferdinánd felső-magyarországi főkapitánya, 1532-től János király pártján van, 1540 után ismét Ferdinánd-párti, 1555-től Izabella hive (NAGY, 1: 261; BORovsZKY, Gömör-Kishont 494-7). 1530-tól előbb Ferdinánd, majd János király ezüstpénzét hamisította. 16 Feledy 1526-ban szeptember végén csellel elfoglalta Gede várát a Kubinyiaktól, és magának tartotta (KUBÍNYI, Kubinyi l: 72-3). Kubinyi Lénárd, hogy a várat megmentse, zálogba vetette Ráskay Gáspárnak, aki a várat sógora, Bebek Ferenc segítségével elfoglalta, sőt Feledy egyéb birtokait is prédálta (Kubinyi i.
Szent Teréz írta:,, Amikor nem áldoztok és nem vesztek részt szentmisén, megáldozhattok lelkileg, ami nagyon hasznos... Így nagyon megerősödik bennetek a mi Urunk szeretete. '' Az Oltáriszentségben jelenlévő Jézus imádása - mint lelki áldozás - szorosan egyesíti a hívőt Krisztussal, ahogy ez sok szent példájából kiviláglik. Ehhez ez egyesüléshez segítséget adhat a következő ima: "Jézusom, Istenem, hiszem, hogy irántam való szeretetből szenvedtél és meghaltál a keresztfán. Hiszem, hogy az Oltáriszentségben jelen vagy, mert te mondtad, aki örökké igazmondó vagy. Jézusom, Istenem, mindennél jobban szeretlek. Teljes szívemből és minden erőmből szeretlek, mert végtelenül jó és szeretetreméltó vagy. Irántad való szeretetből szánom és bánom, hogy megbántottalak. De többé nem vétkezem, inkább meg akarok halni, mint vétkezni. Utánad vágyódik a lelkem. Jöjj, Jézusom, jöjj szívembe, és maradj velem. Átkarollak, mintha valóban bennem volnál. Örök hála jóságodért. Amen. " Hazánkban (alighanem másutt is) kialakult az a szokás, hogy az áldozók közé vegyülve vagy áldozó szülők karján ülve kisebb-nagyobb gyerekek is mennek, és az áldoztatótól kis keresztet kapnak a homlokukra.
Gájer László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára a koronavírus-fertőzés terjedésének, a szentmisék kényszerű felfüggesztésének idején elmondja, hogyan meríthetünk erőt a lelki áldozás régi keresztény szokásából. Szeminaristaként a gyóntatómtól hallottam először a lelki áldozás szokásáról, aki az Opus Dei Prelatúra papja, melynek tagjai rendszeresen élnek a lelki áldozás kegyelmeivel szentséglátogatás keretein belül vagy azon kívül is. Most, a járvány miatt kialakult nehéz helyzetben jó szívvel ajánlom az alábbi fohászt és gyakorlatot mindazoknak, akiknek a szíve szomjazza az Úr eucharisztikus jelenlétét. A lelki áldozás nem más, mint egy fohász, amelyet józan önmérséklettel akár naponta többször is elmondhatnak azok, akik szeretnének a Szentségi Jézussal találkozni. A fohász célja, hogy általa Istentől ugyanazokat a lelki kegyelmeket nyerjük el, amelyeket a szentáldozáskor ad nekünk. Ennek a lelki cselekménynek a végzéséhez nem szükséges a kegyelem állapota, sőt akkor is hívhatjuk így Jézust a szívünkbe, ha azon a napon történetesen akár szentmisén vagy azon kívül már áldoztunk is.
A lelki áldozás nem helyettesíti az Oltáriszentséget – ez vitathatatlan. Azonban az Úr kegyelme végtelen, és az Ő hatalmának semmi nem szabhat gátat. Ha Ő a szentáldozás kegyelmeit meg akarja adni annak, aki azokat hittel kéri, akkor az is a hatalmában áll. Ezt bízzuk az Ő irgalmára. A szokás eredete az érett középkorra megy vissza. Petrus Lombardus (12. század) a Szentenciás könyv ének IV. részében találunk egy szakaszt ( distinctio IX. ), amely az Oltáriszentség vételének kétféle módjáról beszél, méghozzá Szent Ágoston alapján (Sermones 71, c. 11. n. 17). Lombardus szerint az Eucharisztia vételének két módja van: a szentségi mód ( sacramentaliter), ahogy igazak és gonoszok egyaránt veszik, illetve a lelki mód ( spiritualiter), ahogy csak a jók veszik magukhoz. A következő évszázadban Aquinói Szent Tamás beszélt az Eucharisztia lelki vételéről ( habere sacramentum in voto), melynek kapcsán másodlagos értelemben szólt a lelki áldozásról mint a Krisztussal való lelki egyesülés vágyáról (vö.
Akkor mit csináljon az elvált és újraházasodott személy, ha az áldozással járó kegyelmeket óhajtja? A tridenti zsinat megadja a választ: a lelki áldozás megadja a kegyelmet, újabb bűn elkövetése nélkül. A lelki szentáldozásnak két fajtája van, ájtatos lelkek naponta többször is végezhetnek lelki szentáldozást, mint a szentáldozáson kívül a Jézussal való egyesülés legtökéletesebb formája. Liguori Szent Alfonz ezt a kis imádságot ajánlja a lelki szentáldozásra: "Jézusom, hiszem, hogy jelen vagy az Oltáriszentségben. Mindenekfelett imádlak, és óhajtalak a szívembe fogadni. Mivel most nem tudlak szentségileg fogadni, legalább lelkileg gyere a szívembe. Átölellek úgy, mintha már ott lennél, és teljesen egyesítem magamat veled. Soha ne engedd, hogy elváljak tőled. Ámen"[3]. A lelki szentáldozásnak másik formája a bűnös életmódban élők számára lehet hasznos, akik nem járulhatnak szentgyónáshoz: A lelki áldozásnak az ismerete a harmadik évezred elején a paphiány miatt nagyon fontos, és a szentségi élet közelében való megmaradást biztosíthatja azoknak, akik el vannak tiltva a →gyónástól és szentáldozástól (rendezetlen házasság).
Ámen. Mária, egészség és remény anyja, könyörögj érettünk! "Most segíts meg, Mária, ó irgalmas Szűzanya. Keservét a búnak-bajnak eloszlatni van hatalmad. Hol ember már nem segíthet, a Te erőd nem törik meg. Hő imáit gyermekidnek, nem, Te soha nem veted meg. Hol a szükség kínja nagy, mutasd meg, hogy anya vagy. Most segíts meg, Mária, ó irgalmas Szűzanya. Ámen! " Forrás: Győr-Bácsa Római Katolikus Szent István Plébánia