Búcsú Venczel Verától Törékeny alkata, mosolygó, varázsos tekintete, lírai szerepformálása, finom iróniája évek óta hiányzott a színpadról, a filmvászonról, de élt a remény. Most már sem emberi, sem színészi ereje nem hozza vissza – hetvenöt esztendősen elhunyt Venczel Vera. Meghalt a Jászai Mari-díjas színművész, Venczel Vera Meghalt Venczel Vera színművész. A Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 75 éves volt. Elhunyt Venczel Vera. A halálhírt közleményben tudatta a Vígszínház. A színésznő otthonában, szerettei körében tért örök nyugalomra. Meghalt Venczel Vera A Jászai Mari-díjas magyar színésznő 76 éves volt. A színésznő több mint ötven éven át volt a Vígszínház társulatának tagja, ahol emlékezetes alakítások, legendás szerepek sora fűződik nevéhez, emellett számtalan magyar filmben szerepelt. Az általa megformált karakterekből áradt a jóság és a tisztaság, játékából sugárzott a finom, törékeny… Jellegzetes mosolyáról már kiskori képén is felismerhető a legendás színésznő Számtalan színpadi és filmszerep fűződik nevéhez, szinte nincs olyan karakter, amit ne formált volna meg, ha pedig Zsuzsanna testvér neve elhangzik, a nézőknek egyből beugrik az Abigél című tévésorozat, melyben Piros Ildikó is felejthetetlen alakítást nyújtott.
Csillogó tehetségének köszönhetően fiatalon felfigyelt rá a film és a televízió is, és egymás után kapta a szerepeket. A Kárpáthy Zoltán, az Egy szerelem három éjszakája, a Tanulmány a nőkről és az Egri csillagok – mind a főiskolás évei alatt készültek, vagyis alig több mint húsz évesen Venczel Vera már országosan ismert és szeretett sztár volt, de őt nem rontotta el a reflektorfény: tényleg megőrizte szerénységét a rázuhant siker súlya alatt. A diploma megszerzése után, 1968-ban Várkonyi Zoltán azonnal leszerződtette a Vígszínházhoz, ahol nagy szerepek sora várt rá: a Ványa bácsiban ő volt Szonya, a Mesél a bécsi erdőben Marianne és a Bernarda Alba házában Adele. Elhunyt Venczel Vera – kultúra.hu. Eljátszotta a Viszontlátásra, drága című Tersánszky-adaptáció főszerepét, és Horvai István Platonov rendezésében Greskovát. Majd színészileg valamivel ínségesebb időszak következett, bár folyamatosan játszott, és ahogy később írták róla: "szilárdságát megtartotta azokban az években is, amikor "egyjelenetekből" kellett összeraknia a színészi életművét. "
3 színész (magyar filmdráma, 110 perc, 2005) 2002 A kanyaron túl 6. 5 (magyar játékfilm, 106 perc, 2002) 1998 Barátok közt 5. 4 (magyar filmsorozat, 1998) 1993 A turné 7. 6 (magyar filmszatíra, 90 perc, 1993) 1992 István király 8. 6 (magyar tévéjáték, 78 perc, 1992) 1991 Julianus barát 6. 0 (magyar-olasz történelmi film, 76 perc, 1991) 1990 1989 1988 1987 Az öreg tekintetes 8. 0 (magyar tévéjáték, 82 perc, 1987) 1986 Nóra 8. 4 (magyar tévéfilm, 84 perc, 1986) Csak a testvérem 8. 2 (magyar tévéjáték, 53 perc, 1986) Budapesti mesék 7. 4 (magyar tévéfilm, 65 perc, 1986) 1985 1984 Torquato Tasso 6. 6 (magyar tévéjáték, 85 perc, 1984) 1983 Tegnap még hó esett 10 szereplő (magyar művészeti műsor, 30 perc, 1983) In memoriam Ö. I. (magyar portréfilm, 93 perc, 1983) Fekete Császár (magyar tévéjáték, 99 perc, 1983) 1982 Liszt Ferenc (magyar-német-olasz-francia-angol tévéfilmsorozat, 1982) Glória 8. 8 (magyar tévéfilm, 107 perc, 1982) 1981 Holnap kupaszerda 9. 1 (magyar tévéjáték, dráma, 77 perc, 1981) 1980 Fehér rozsda 8.
Tehetségének köszönhetően fiatalon felfigyelt rá a film és a televízió is, egymás után kapta a szerepeket. A Kárpáthy Zoltán, az Egy szerelem három éjszakája, a Tanulmány a nőkről és az Egri csillagok mind a főiskolás évei alatt készültek. A diploma megszerzése után 1968-ban Várkonyi Zoltán azonnal leszerződtette a Vígszínházhoz, ahol nagy szerepek sora várt rá: a Ványa bácsiban ő volt Szonya, a Mesél a bécsi erdőben Marianne és a Bernarda Alba házában Adele. A fotó az Egri csillagok című film forgatásakor készült róla – az alkotásban Cecey Éva szerepét formálta meg. 3 / 6 Fotó: Fortepan/ FŐFOTÓ
Rendező Bereményi Géza Bemutató 2002. 04. 11. Filmtípus játékfilm Filmhossz 2 óra 20 perc A szócikk szerzője Záhonyi-Ábel Márk A rendszerváltás után a múltábrázoló játékfilmek különböző stratégiákkal készültek. A történelmi traumák feldolgozásától (Sára Sándor trilógiája: Könyörtelen idők, 1991; Vigyázók, 1993; A vád, 1996) kezdve a nosztalgiafilmeken át (Koltai Róbert: Sose halunk meg, 1993; Csocsó, avagy éljen május elseje!, 2001; Tímár Péter: Csinibaba, 1997; 6:3 avagy játszd újra, Tutti, 1998) a többgenerációs családtörténetekig (Szabó István: A napfény íze, 2000) vagy az évfordulós filmekig (Koltay Gábor: Honfoglalás, 1996; Sacra Corona, 2001) bezárólag különböző változatok jöttek létre. A hídember - teljes film | Regnum! Portál. Bereményi Géza A Hídember e az 1980-as évektől elterjedő ún. brit örökségfilm (Hugh Hudson: Tűzszekerek [ Chariots of Fire; 1981]) jellemzőit adaptálta magyar környezetbe. A nosztalgikus szemlélet, az ideologikus (konzervatív értékrendet tükröző) ábrázolásmód, a külsőségeket hangsúlyozó reprezentációs technikák (kosztümök, tárgyi kultúra stb. )
Szeretettel köszöntelek a Széchenyi fővárosa - KINCSKERESŐ SÉTÁT bejárók közössége közösségi oldalán Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb. Ezt találod a közösségünkben: Képek - 584 db Videók - 8 db Blogbejegyzések - 21 db Fórumtémák - 6 db Linkek - 25 db Üdvözlettel, Széchenyi fővárosa - KINCSKERESŐ SÉTÁT bejárók közössége vezetője
Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit. Feliratkozom a hírlevélre
A megszégyenített asszony hirtelen halála végzetesen megváltoztatja a léha fiatalembert, aki azontúl a felelősség megszállottja lesz és nagy művek létrehozásával akar úrrá lenni sorsán. Egy nagyszabású barátság és egy különös, minden akadályokon felülemelkedő újabb szerelem segítségével a gróf a korszak híres politikusa lesz, a magyar ellenzék vezére - és ezzel szándékai és neveltetése ellenére a Habsburgok ellenfele. Egy híd építésébe kezd a Dunán, mely a Nyugat és a Kelet közötti kapcsolat jelképe lenne a korabeli Európában. A Hídember | MédiaKlikk. Hírneve és befolyása olyan méreteket ölt, hogy amikor az 1848-as forradalmak alapjaiban rázkódtatják meg a Monarchiát, beleőrül az önvádba. Főoldal TV műsor DVD / Blu-ray Filmek Színészek Rendezők Fórumok Képek Díjak (2002) A film története 1820 és 1860 között játszódik a Habsburg Monarchiában és egy különleges szellemi és anyagi képességekkel született, magyar származású arisztokrata életét mutatja be. Egy nagyszabású barátság és egy különös, minden akadályon felülemelkedő újabb szerelem segítségével a gróf a korszak híres politikusa lesz, a magyar ellenzék vezére - és ezzel szándékai és neveltetése ellenére a Habsburgok ellenfele.
Korlátozott tartalom. Kérjük fáradjon be egy NAVA-pontba a teljes videó megtekintéséhez. A NAVA-pontok listáját ITT tekintheti meg. Idézet a műsorból.
Átmegyek rajta, cseng a híd. Hogy a XIX. századról való közgondolkodást mennyire befolyásolta Jókai Mór szelleme, arról éppenséggel lehet vitatkozni: nagyon. Ám az kétségtelen, hogy amit ma a nemzeti romantika létezése, esetleges szükségessége jelent, azt ő véste letörölhetetlen kőtáblába, s mindennek mozgóképes lenyomatait ha vizsgáljuk, megint csak nála és mindenre elszánt interpretátoránál, Várkonyi Zoltánnál köthetünk ki. Nem járunk, mert nem is járhatunk máshogy ezúttal sem. Pedig sem Bereményi Géza, sem Can Togay nem egy Jókai, igaz, nem is ezért szeretjük őket, érdemeik számosak, ám merőben egyéb természetűek. Viszont - s ez alól ők sem kivételek - a dolog genetikailag kódolt, amikor ilyenek vagyunk, akkor olyanok, ahogy nagyanyánk olvasta, és Várkonyi látta Jókait. A hídember teljes film magyarul 2017 videa. Hiába más a szerkezet (nem is olyan nagyon), hiába más a nézőpont (kétségtelenül), az agy, ahogy lefordítja a szem jelzéseit, az mindig ugyanoda vezet: csak egy XIX. századunk van, az, amelyikre büszkék vagyunk. S ebből a száz esztendőből negyvenen vágtat végig velünk Bereményi, ha akarom, hosszú, ha akarom, rövid két és fél mozióra alatt.
Hírneve és befolyása olyan méreteket ölt, hogy amikor az 1848-as forradalmak alapjaiban rázkódtatják meg a Monarchiát, beleőrül az önvádba. Amíg elborult elmével vegetál egy Bécs melletti magánszanatóriumban, rémlátomásai valóra válnak: a Monarchia különös kegyetlenséggel torolja meg a magyar provincia lázadását. Barátait kivégzik, és az engedetlen ország az övéhez hasonló apátiába süllyed. Ekkor a már öreg gróf csodás hirtelenséggel, visszanyerve régi képességeit és energiáját, úgy dönt, hogy felrázza hazáját és egy utolsó, nagy játszmába kezd a Birodalommal. Magyar életrajzi film, 2002 A műsorszám megtekintése 12 éven aluliak számára nem ajánlott! Feliratozva a teletext 333. oldalán. Forgatókönyvíró: Can Togay, Bereményi Géza Zene: Másik János Operatőr: Kardos Sándor Rendezte: Bereményi Géza Szereplők: Eperjes Károly (Széchenyi István) Irina Latchina (Crescence) Darvas Iván (Metternich) Cserhalmi György (Wesselényi Miklós) Nagy Ervin (Kossuth Lajos) Sinkó László (Zichy gróf) Can Togay (Batthyány Lajos) Irina Lachina Kováts Adél Marius Bodochi Derzsi János