10. 09 -én emlékezetes felszólalása volt: "A sátán/Soros terv ellen küzdeni keresztény kötelesség" [1] címmel, mely növelte országos ismertségét. A felszólalás kapcsán közéleti vita bontakozott ki arról, hogy a képviselő hite szerint Soros György és az Újszövetség könyvei közt emlegetett Sátán, azonos személyek-e. Mentelmi jog és annak részleges felfüggesztése [ szerkesztés] A mentelmi jogát 2010. március 9-én szerezte meg, mint országgyűlési képviselő-jelölt. Ezt részlegesen 2019. november 4-én közúti baleset gondatlan okozása miatt felfüggesztették. [2] A baleset során a kötelező elsőbbségadási tábla figyelmen kívül hagyása után elütött egy motorost, akinek arccsontja tört. Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Dr. Aradszki András életrajza. Dr. Aradszki András országgyűlési képviselő. Magamról. (Hozzáférés: 2015. ápr. 15. Dr aradszki andrás jászberényi. ) arch Aradszki András, dr. szócikk. Kereszténydemokrácia Tudásbázis, Barankovics István Alapítvány. ) arch Önéletrajza
Tanulmányai befejeztével a Kecskeméti Járási és Városi Földhivatalnál helyezkedett el csoportvezetőként, 1983-tól pedig a Százhalombattán a Városi Tanács VB Hatási Osztályán dolgozott osztályvezető-helyettesként. 1987–től egy évig a Csongrád megyei Tanács VB Igazgatási Osztályára került. 1988-tól pedig egészen 2014-ig a MOL-nál jogi tanácsosként dolgozott. Politikai pályája [ szerkesztés] Mint sok kortársa, Aradszki András is a rendszerváltás idején kezdett el politikával foglalkozni. 1990-ben lépett be a Kereszténydemokrata Néppártba, a százhalombattai pártszervezet egyik alapítója volt. Párt aktivitása mellett szakmai tapasztalatai és jogi tanulmányai révén bekapcsolódott mind a százhalombattai, mind az érdi önkormányzat munkájába. Tagja lett Érden a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége helyi szervezet elnökségének és az érdligeti római katolikus egyházközség képviselő-testületének. Dr aradszky andrás . Első fontosabb politikai szereplése 1998-ban volt, amikor a KDNP jelöltjeként indult az országgyűlési választásokon, akkor azonban még nem nyert mandátumot.
A kormány január 10-én elfogadta a többi között az új Nemzeti Energia- és Klímapolitikai Stratágiát, amely 2040-es kitekintéssel 2030-ig határozza meg Magyarország energia- és klímapolitikai prioritásait, valamint a 2030-ig szóló Nemzeti Energia és Klímatervet. Választás 2022 – Oldal 5 – BKTV. Magyarország az Európai Tanács decemberi ülésén támogatta a klímasemlegesség elérését 2050-re, de 2030-ra a magyar energiatermelés 90%-ban kibocsátásmentes lesz. A klímasemlegesség 2050-es eléréséhez mintegy 50 ezer milliárd forintra van szükség. A magyar kormány feltételei között az szerepel, hogy a legnagyobb szennyezők fizessék a költségek nagy részét, a családok energia- és élelmiszerköltségei (vagyis a rezsi) ne emelkedjenek, ne kohéziós támogatásokat csoportosítsanak át klímavédelmi célokra, az atomenergia pedig része legyen a klímaproblémák megoldásának. Az ésszerű és reális, szakmai alapokra építő energiapolitika az energiamix (= fosszilis-atom-megújuló /zöld/ energiaforrások arányos felhasználása) kialakítását célozza, és nem istenít kizárólag egyfajta forrást, amely megközelítés egyszerre szolgálja a függőségünk csökkentését és az ellátásbiztonság erősítését.
Az 1990-es években igen ritka volt, a 2000-es években pedig nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között az Anilla. Az 1990-es években igen ritka volt, a 2000-es években a 25-42. leggyakoribb női név volt a Panna. Az 1990-es években nem lehetett anyakönyvezni az Anada, Anni, Ani, Annaléna és Annaróza neveket, a a 2000-es években pedig nem szerepelnek a 100 leggyakoribb női név között. Anyakönyvezhető Változatok: Aniella, Anilla, Anina, Anna, Anneli, Anni, Anne, Kisanna, Kisó, Nanett, Nanetta, Nina, Panka, Panna, Panni, Penni,
Valentová a Horváth és Tóth vezetéknevek eredetével kapcsolatban elmagyarázta, hogy ezek a családnevek az etnikumra utalnak, tehát a Horváth horvát származásút jelöl, míg a Tóth vezetéknév a tót szóból alakult ki, "amelyet eredetileg a régi magyarok nemcsak a szlovákokra, hanem a történelmi Magyarországon élő nem magyar nemzetiségű tagokra hivatkozva is használtak" – fogalmazott a nyelvész. Továbbá kifejtette, a vezetéknevek nagy csoportját alkotják a foglalkozásnévi típusú családnevek, amelyek a viselője foglalkozására utalnak, ilyen a Kovács, Molnár, Varga vagy a Szabó – ezeknek a jelentését le is fordította a szlovák olvasóknak. Ugyancsak magyarázatra szorult a Nagy vezetéknév (szlovák írással Naď), amely a nagy magyar melléknévből származik, jelentése pedig nagy vagy öreg, idősebb – jegyezte meg. A Balog családnév – a szlovák nyelvész értelmezése szerint – szintén a magyar balog szóból ered, amely balról valót, balkezest jelent. Az olvasó közönségnek megjegyezte, a Baláž vezetéknév utónévből származik – azt már nem tette hozzá, hogy a magyar Balázs keresztnévből.
Erzsébet - Bár a statisztikai adatok szerint Magyarországon 220. 054 Erzsébet él, a most születő kisbabák közül csak vajmi kevesen kapják ezt a keresztnevet: ez sem jutott be a száz legkedveltebb név rangsorába tavaly. Modernebb változatai viszont megtalálhatók, a Liza például a 25. helyen áll, az Elizabet a 49., az Eliza pedig a 63. Katalin - Ezt a nevet hazánkban a számítások szerint ma 176. 772 nő viseli, ám az oly sokszor emlegetett top százas listába nem jutott be, sem klasszikus változatban, sem becézett formában, azaz Kata, Kató, Katica vagy Katinkaként. Ez azt jelenti, hogy a most születő kislányok nagyobb eséllyel kapják a Liliána, az Emili vagy a Linett nevet, mint a Katalint. Éva - A Belügyminisztérium adatai szerint ezt a nevet 162. 310 nő viseli ma hazánkban, számuk azonban minden kétséget kizáróan lassan gyarapszik, a száz leggyakoribb név közé ugyanis az Éva sem jutott be. A hasonló hosszúságú keresztnevek közül jóval nagyobb népszerűségnek örvend a Zoé, a Lia vagy a Mia.