A barlangteremben zenés programokat rendeznek: többek között Kecskés Karina és Karsai Veronika előadásával, valamint a Klárisok zenekar mesekoncertjével várják a látogatókat. Helyszín: Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest Időpont: 2022. január 29. -január 30. (szombat, vasárnap) Bővebb infó » 2. Veresegyházi Medveotthon - Medveleső, mackócsalogató 2022 A Veresegyházi Medveotthonban - a korábbi évekhez hasonlóan - idén is megrendezésre kerül a "Medveleső, mackócsalogató" című program, melyet a hagyomány szerint 2022. február 2-án, szerdán, 9:00 órakor Gyertyaszentelő Boldogasszony napja keretében tartanak. A hagyomány előtt tisztelegve várják a csoportok érkezését, a gyerekek saját készítésű medve álarcban jelenhetnek meg, és közös énekléssel, mondókákkal köszönthetik a barlangjukból előbújó medvéket. Minden érkező csoport számára 50% kedvezményt biztosítanak a belépőjegy árából. Helyszín: Veresegyházi Medveotthon Időpont: 2022. Február 2 medve euro. február 2., szerda Bővebb infó » 3. Budakeszi Vadaspark - Medve-les 2022 Február 1-én és 2-án érdeklődő iskolás és óvodás csoportok jelentkezését várják, akik szeretnének többet megtudni a téli álomról, a medvékről, Magyarország nagyragadozóiról, mindezt játékosan, interaktívan.
2017. február 2. Országszerte medvelest tartottak csütörtökön, hogy megnézzék: kijön-e az állat a barlangjából, és ha kimerészkedik, vajon meglátja-e az árnyékát, vagy sem. Galériánk segítségével pedig mindenki megállapíthatja, hogy volt-e árnyéka a medvének. Nos, a mai tapasztalatunk szerint a medve nemigen láthatta meg az árnyékát. Ez pedig arra enged következtetni – már ha adunk erre a hiedelemre –, hogy hamarosan véget ér a tél, és beköszönt a sokak által már igencsak várt tavasz! Az európai hagyomány szerint ugyanis ha a barna medve – egyes helyeken a borz – február 2-án kijön az odvából, és meglátja az árnyékát, akkor visszabújik és alszik tovább, mert hosszú lesz a tél. Gyertyaszentelő Boldogasszony – Wikipédia. Ha viszont borús idő van, akkor kint marad, mert rövidesen jön a tavasz. Észak-Amerikában pedig az újkori bevándorlók az ott élő erdei mormotát tették a február 2-ai népi hiedelem tárgyává, olyannyira, hogy ez a nap "az erdei mormota napjaként" (Groundhog Day) is ismert. Többfelé 10 foknál is melegebb lehet a hétvégén Akár hiszünk a jó öreg medvének, akár nem, a hétvégén többfelé plusz 10 Celsius-foknál is melegebb lehet.
A Drávaszögben gyertyát szúrtak a földbe, és úgy tartották, hogy amilyen mélyre le lehet dugni a sárba, olyan mélyen lesz még fagyott a föld.
Február másodikához, gyertyaszentelő napjához több szokás is tartozik, de ezek közül mégis a legfontosabb és talán legismertebb a medvejóslás. A Netfolk szerint ezen a napon a medve előjön a barlangjából, de ha meglátja az árnyékát a napsütés miatt, akkor visszacammog még aludni, mert hosszú lesz még a tél. Ellenben, borús időben nincs árnyék, a medve sem ijed meg saját árnyékától és kinn marad, merthogy már nyakunkon a tavasz. Érdekesség, hogy a hiedelem Erdélyből származik és Jókai Mórhoz is köthető, akinek Az új földesúr című regényében először jelent meg az időjós medve alakja. Van aztán egy napja a télnek, aminek gyertyaszentelő a neve. Miről tudja meg a medve e nap feltűnését a naptárban, az még a természetbúvárok fölfedezésére váró titok. Elég az hozzá, hogy gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját, kijön széttekinteni a világban. Azt nézi, milyen idő van! – fogalmazott az író. Február 2. - Medve monda - Derűlátó. Jókai Mór úgy folytatta: "ha azt látja, hogy szép napfényes idő van, a hó olvad, az ég tavaszkék, ostoba cinkék elhamarkodott himnuszokat cincognak a képzelt tavasznak, s lombnak nézik a fán a fagyöngyöt, pedig lép lesz abból, melyen ők megulgulnak; ha lágy, hízelgő szellők lengedeznek, akkor a medve – visszamegy odújába, pihent oldalára fekszik; talpa közé dugja az orrát, s még negyven napot aluszik tovább; – mert ez még csak a tél kacérkodása; mint a régi rendszer minisztériuma szabadelvű program mellett. "
Vasárnap Délelőtt főleg az ország középső részén és keleten, estétől a Dél-Dunántúlon valószínű eső, zápor. Emellett többfelé megélénkül, helyenként megerősödik a szél. A minimum-hőmérséklet mínusz 1 és plusz 4 fok között valószínű. A nappali maximumok általában 6 és 11, északkeleten 2 és 5 fok között alakulnak – olvasható az előrejelzésben.
Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkeinkről, iratkozz fel hírlevelünkre.
Az év 33. napja, vagyis február másodika több okból is különlegesnek számít: a katolikus egyházban ez a Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe, ez alkalomból több helyen is körmeneteket rendeznek, és a pap által megszentelt gyertyák megvédik a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket és a halottakat. Ám más fontos esemény is köthető a mai naphoz, hiszen a népi hagyomány szerint a medvék és mormoták ilyenkor megjósolhatják, meddig tart a tél, és hogy érkezik-e hamarosan a tavasz. Február 2 medve 14. Ez idén sem történt másként. Ezt jósolták a medvék A népi időjóslás hagyományai szerint, ha ezen a napon a medve kibújik a barlangjából, és meglátja az árnyékát, vagyis napos idő van, akkor visszamegy a barlangjába tovább aludni, és hosszú lesz még a tél. Ha viszont ilyenkor kissé felhős az idő, és nem ijed meg az árnyékától, akkor már lehet a tavasz közeledtére számítani. A szokásokhoz híven a Fővárosi Állat- és Növénykert idén is kiemelt szerepet szánt a medvelesnek, ám a járványügyi helyzet miatt idén csak online lehetett követni, ahogy Balu elhagyja barlangját, és a kifutón körbejár.
A kuszkusz nagyszerű köret húsos, halas és zöldséges ételek mellé, készíthetünk belőle salátát, előételt, egytálételeket (A kép forrása: Pixabay) A kuszkusz nevű búzatöret előállításának és fogyasztásának gyakorlata Algéria, Mauritánia, Marokkó és Tunézia közös kérésére lett a szellemi kulturális örökség része. A lágy, lassú mozgássorból álló, a légzésirányításon alapuló hagyományos kínai mozgásforma, a tajcsi, valamint a cseh karácsonyi gömbdíszek üvegfúvásos készítése és dekorálása, a finn szaunakultúra és a faépítészet japán hagyománya is felkerült a reprezentatív listára. (Forrás: MTI) 2022. április 05., Kedd Szelfizz a balatoni kutyával! Egy hatalmas, fekete kutya a nyaralók kedvence a Balatonnál, sokan azért utaznak a tóhoz, hogy közös képet készítsenek a házőrzővel. 2022. április 03., Vasárnap 2022. március 31., Csütörtök 2022. március 30., Szerda 2022. március 27., Vasárnap Van remény! A műanyagot lebontani képes gombát találtak a tudósok. 2022. március 26., Szombat Egy órára ismét sötétségbe borul a világ A szimbolikus 60 perces sötétség mellett a világ legnagyobb önkéntes akciója 2018 óta a természeti értékekre és azok megóvására, ezzel együtt pedig a fenntartható életmódra helyezi a hangsúlyt.
Mindkét technológia együttesen jelen van a ma már csak néhány műhely által képviselt kékfestőmesterségben Magyarországon. A táncház módszer – a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje Az 1970-es években Budapesten kibontakozott mozgalom, a szellemi kulturális örökséget komplexen (zene, tánc, költészet, szokás stb. ), közösségi, művelődési, szórakozási alkalomként kínálja a ma embere számára. A "táncház" nyitott, alulról szerveződő, mindenki számára hozzáférhető kulturális hálózat, amely civil kezdeményezésként indult, majd kismértékben intézményesült. A módszer lényege, hogy az örökségelemeket közvetlenül a helyi közösségek élő gyakorlatából és archív forrásból meríti, miközben folyamatosan együttműködik a kutatókkal, tudósokkal, művelődésszervezőkkel. A táncházban résztvevők nem passzív szereplők, a szellemi kulturális örökség egyes elemeinek elsajátítása aktivitást igényel, és eközben közösségi élményt ad számukra. 2011-től az UNESCO Szellemi kulturális örökség jó megőrzési gyakorlatainak regiszterén szerepel.
SZKÖ Magyarországon Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (a továbbiakban UNESCO) 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt. 2014 októberéig 161 állam nyújtotta be csatlakozási szándékát, s került ezáltal az egyezményben részes államok sorába. A szellemi kulturális örökség alapvetően szóban, tudásban, képességekben, szokásokban létező, és az élő közösségekhez kapcsolható kulturális gyakorlat. Ez a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó szellemi kulturális örökség, amelyet a közösségek állandóan újrateremtenek, közös identitást és folytonosság érzést nyújt számukra. Az egyezmény célja ezen közösségi gyakorlatok megőrzése, az önálló kulturális arculattal rendelkező közösségek identitásának megerősítése, ezáltal a kulturális sokszínűség kölcsönös elismerése, valamint a nem tárgyiasult és gyakran kihalással fenyegetett kifejezési formák jelentőségének tudatosítása, az ilyen örökség-elemek védelme. A szellemi kulturális örökség többek között az alábbi területeken nyilvánul meg: a) szóbeli hagyományok és kifejezési formák – beleértve a nyelvet, mint az örökség hordozóját, b) előadóművészetek, c) társadalmi szokások, rítusok és ünnepi események, d) a természetre és a világegyetemre vonatkozó ismeretek és gyakorlatok, e) hagyományos kézművesség.
Értékelés: 14 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: Mindent vissza! -- Bécsi döntések, a revízió évei Nagy történelmi kataklizmákon és vereségeken túl tudja tenni magát egy nép. Ilyenkor a közösség túlélési ösztöne azt parancsolja: ne nézzetek hátra, csak előre! Ám, ha a gyalázat és a megnyomorító béklyók kőbe vannak vésve, akkor éppen az élni akarás vágya az, ami újra, meg újra a múltba, ez elrabolt béke és méltóság idejébe vonzza a nemzet tekintetét. A trianoni országcsonkításon éppen ezért nem lehetett átlépni. A "Nem, nem, soha" keservesen dacos felkiáltása nem csak a hivatalos propaganda hangja, de egy egész nemzedék mindennapos életérzése volt. Minden remény és minden álom egyetlen dátumhoz volt bilincselve: 1920. június 4. Minden szitok és minden átok egyetlen kastélyra hullt, ott, a messzi Párizsban: Trianonra. Az egész magyar élet origója az volt: lerázni a fojtó bilincseket, mindegy milyen áron. A műsor ismertetése: A Hagyaték a magyar szellemi kulturális örökség átörökítésén munkálkodik.
A szócikk szerkeszthető (közösségi) változata: Definíció: A szellemi kulturális örökség (angolul intangible cultural heritage, franciául patrimoine culturel immatériel) fogalma az intangible/immatériel szóval fejezi ki megfoghatatlan voltát, nem tárgyiasult jellegét. A szellemi kulturális örökség hagyomány os és élő egyszerre, folyamatosan újraalkotott és szóban, gyakorlatban továbbadott közösségi identitás. A szellemi kulturális tevékenység soha nem statikus, hanem olyan tudás, mely generációról generációra való vándorlás során alakul ki és létezik tovább. A szellemi kulturális örökség a közösségekben él, annak tagjai az örökség gyakorlói és hordozói, egyben ők a megőrzés letéteményesei is. Ebben az esetben tehát nem helyszínekről, rögzült vagy élettelen tárgyi emlékekről, hanem a mindennapokban élő közösségi megnyilvánulásokról van szó. A tevékenység célja: A szellemi kulturális örökség fogalma az UNESCO égisze alatt létrejött kulturális örökség egyezményben került meghatározásra. Az egyezmény létrehozásával az UNESCO ösztönözni kívánja a szellemi kulturális örökség megőrzését, az érintett közösségek szellemi örökségének elismerését, az örökség jelentőségének tudatosítását helyi, nemzeti és nemzetközi szinten.
Eltérő nemzeti és regionális megközelítések: Magyarországon a SZKÖ egyesítheti az országhatárok által szabdalt nemzetet; Franciaországban a SZKÖ hozzájárulhat az identitástudat kiszélesedéséhez a Mediterráneum irányába; a különböző kisebbségek kérdése. Az ülést vezeti: Felföldi László 9. 00 Chiara Bortolotto: A szellemi kulturális örökség beazonosítása Franciaországban. Egy résztvevő megfigyelő észrevételei. 30 Hoppál Mihály: Hagyomány – identitás – nemzetépítés. 00 Verebély Kincső: Néprajzi örökség: a jelképek tárháza. Az ülést vezeti: Chérif Khaznadar 11. 30 Noël Barbe és Marina Chauliac: A SZKÖ megjelenése a nyilvános döntéshozatalban 12. 00 Vörös Miklós: Hungarica: a kulturális identitás szabványosítása, márkázása és promóciója. 3. Rész: A kortárs társadalom és a SZKÖ átadásának kérdései: A néprajztudománnyal, folklórral kapcsolatos kihívások. A múzeumok és a néprajzi gyűjtemények szerepe. A MUCEM ( Musée des Civilisations de l'Europe et de la Méditérrannée) a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a Néprajzi Múzeum, a Hagyományok Háza stb.
A 19. században kifejlesztett matyó népművészet jellegzetes vonása a dekoratív textíliákon használt sík öltésű hímzés virágdísze. Ezeket a virágos motívumokat – különösen a "Matyó-rózsát" – gyakran más művészeti formákban is használják (például a bútorfestészetben, amely Mezőkövesd egyik önálló, hagyományos mesterségévé fejlődött). A matyó-stílusú hímzés alapvető eleme a hagyományos helyi viseletnek, amelyet ünnepi alkalmakkor még mindig viselnek, és amikor a közösséget képviselik. A Matyó népművészetének és örökségének megőrzése és terjesztése a helyi nem kormányzati szervezetek és intézmények több száz aktív tagjának munkája révén valósul meg. A hagyományos paraszti kultúra elhalványulásával ez a művészet, különösen a hímzett darabok, a matyó identitás mindennapi és közösségi reprezentációját jelentik. A magyarországi kékfestés hagyománya (2015-től a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szerepel, 2018-tól a kékfestés hagyománya multinacionális felterjesztésként Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján szerepel) A festőmesterség elterjesztése Európában a flamandokhoz köthető, akik már a 8. századtól folytatták a mesterséget.