A vérszerződés Anonymus krónikája alapján A vérszerződés Anonymus krónikája nyomán Álmos, Emese fia szép, barna arcú, fekete szemű, magas és karcsú termetű ifjúvá serdült. Jóakaratú, bőkezű, bölcs és bátor katona lett belőle. Amikor pedig az érett kort elérte, hatalmasabb és bölcsebb volt Szittyaország minden vezérénél, ezért az ország minden dolgát abban az időben az ő tanácsai szerint intézték. A vérszerződés monda son. Amikor Álmos vezér érett ifjúvá serdült, feleségül vette egy nemes vezér lányát. Ettől született Árpád nevű fia, akit magával vitt Pannóniába. Mert Szittyaország földje annyira megtelt az ott született nép sokaságával, hogy az a föld a népet sem táplálni, sem befogadni nem bírta. Ezért a hét fejedelmi személy, akit mind a mai napig hétmagyarnak neveznek, nem tűrhette a hely szűkösségét, tehát elhatározta, hogy szülőföldjét elhagyja, és olyan földet foglal magának, melyen laknia lehet. Ekkor kiválasztották Pannónia földjét, mert azt hallották a szállongó hírekből, hogy az a föld Attila királyé volt, akinek ivadékából Álmos vezér, Árpád atyja származott.
453 -ban hunyt el. Ennek ellentmond, hogy a leírás egy vizigót temetésre utal, ami a hunoknál kevéssé valószínű, inkább Iordanes elképzelését mutatja. Attilától Álmosig [ szerkesztés] Attila halála után a legendák a vérvonalat Attila Réka (Ríka) nevű feleségétől született, Csaba nevű fia viszi tovább, a Csillagösvény legendás királyfija. Más források Ellák, Ernakh ( 453 – 503) nevű fiát említik. [2] A kettő valószínűleg ugyanaz a személy. Néha fölmerül Dengitzik neve is. A vérszerződés monda 10. Csaba királyfi a székely népmondákban hagyományozódott ránk napjainkig, szájról szájra. A székely himnusz is utal rá. Az Árpád-ház további családfája a krónikáink szerint Csaba fia Ed, Ed fia Ügyek (Ügek), Ügyek fia Előd, Előd fia Álmos. Más krónikák kihagyják Elődöt. Mivel Attila 453-as halála és Álmos 819-es születése közötti időt nehéz lenne kitölteni négy nemzedékkel, a névsor minden bizonnyal hiányos, de előfordulhat az is, hogy az évszámokban történt tévedés, hisz mind a hunoknak, mind magyaroknak megvolt a saját időszámlálásuk, ami nem egyezett meg, például a Római Birodaloméval.
Ekkor a hét fejedelmi személy közös és igaz értelemmel belátta, hogy a megkezdett útnak végére csak úgy járhat, ha vezér és parancsoló lesz fölötte. Ezért szabad akaratból, közös elhatározással megválasztották vezérül maguknak, sőt fiaik fiainak is az utolsó nemzedékig Álmost és azokat, akik nemzetségéből származnak. Akkor közös akarattal Álmos vezérnek azt mondták, hogy: — A mai naptól fogva téged vezérnek és parancsolónak választunk, és amerre szerencséd vezet, oda téged követünk. Ezután a hét fejedelmi személy Álmos vezérért saját vérét egy edénybe csorgatta, és így tett esküvést. Azt a hitet, amelyet akkor esküjükre tettek, egész halálukig megtartották. Az eskü első szakasza így hangzott: — Ameddig életünk tart, sőt utódaink életének fogytáig mindig Álmos vezér ivadéka lesz a vezérünk. Az eskü második szakasza így hangzott: — Ami jószágot közösen szerzünk, mindenkinek része legyen abban. A vérszerződés Anonymus krónikája alapján | Legendák, Mondák, Mesék. Az eskü harmadik szakasza így hangzott: — Azok a fejedelmi személyek, akik szabad akaratukból Álmost vezérnek választották, soha a vezér tanácsából ki ne maradjanak.
Bent a nagy sátorban hosszúra nyúlt a tanácskozás, de odakint néma türelemmel várakozott a tömeg. Végül is félrelebbent a bejárat bőrfüggönye, és vén Álmos lépett ki rajta, s mögötte a törzsek vezérei. A tömeg felé fordulva beszélni kezdett Álmos. - Eljött az ideje, hogy visszaszerezzük örökségünket, Atilla földjét. Úgy kívánja a törvény, hogy közös vezért válasszon magának a nemzet, aki úgy háborúban, mint békében összetartsa a törzseket, mert nem lesz könnyű ám visszafoglalni őseink földjét, és még nehezebb lesz megtartani azt. Nemzetté kell kovácsolódjanak a törzsek megint, egy vezér és egy akarat alatt, mint ahogy Atilla idejében volt. - Hosszú éveken át én voltam egy vándorló törzs vándorló vezére. Az én időm eltelt már. A vérszerződés monde arabe. Hajam fehér, és az égi mezők őrei lassanként nyitják már számomra a kaput a Hadak útja felé. A törzsek vezérei idősebbik fiamat, Árpádot választották, hogy egy életre a nemzet legfőbb vezére legyen. A hét vezér pajzsot tartott Álmosfia Árpád elé, és ahogy Árpád rálépett a pajzsra, a pajzzsal együtt magosan a fejük fölé emelték.
Szabó Károly fordítása A csodaszarvas legendája [ szerkesztés] Hunor és Magyar a legenda szerint egy csodálatos szarvast üldözve elhagyják királyságukat, és új lakóhelyre, a Meotisz szigetére költöznek, mivel jól védhető, mocsár veszi körül és csak keskeny helyen lehet belé illetve kijutni belőle. Itt hosszú ideig laknak, "amíg a föld már nem bírhatja őket", és elfoglalják a környező területeket. A vérszerződés | Legendák, Mondák, Mesék. A csodaszarvas mondáját legszebben Arany János Rege a csodaszarvasról című költeményével idézhetjük ( Buda halála, 6. ének) Scytia meghódítása [ szerkesztés] A Kézai-krónika szerint Hunur és Mogur népe amikor a mai Krím-félszigeten megerősödött, Szövetségben a Dul klánnal elfoglalta Szkítiát (másként Scytia, ejtsd: szkűtyia) és 108 tartományra osztotta. Ezek a tartományok hadi szolgálattal tartoztak, mégpedig 10 ezer fegyverest kellett kiállítaniuk tartományonként. Scythia országa egy területbe van ugyan foglalva, de uralkodásra nézve három országra, Baskar-, Dent- és Magyarországra oszlik. Száznyolcz tartománya van száznyolcz nemzetség miá, a mennyire osztották hajdan Hunor és Mogor fiai, midőn Scythiába berontottak.
ÁLMOS kürtje nagytanácsba hívta a törzsek vezéreit és a nemzetségek fejeit. Díszpompába öltözve jelentek meg a vezérek és a nemzetségfők, köztük a három újonnan csatlakozott KABAR törzs vezérei is. Csillogott a napfény a kócsagtollas, ékszeres forgókon, kardmarkolatokon, menték, kacagányok gyöngyökkel díszített aranyláncain. Csupán öreg Álmos állt ott egyszerű öltözetben, Atilla puha, fekete bőr-öltözetében. Talpig fehérben állt mellette a táltos. Mégis mindannyian levették fövegüket, amikor Álmos és a táltos megjelentek a nagytanács előtt, mert ők hozták magukkal a nemzet két legféltettebb kincsét, az ÚR Kardját és egy egyszerű fából vájt kupát, melyből valamikor a nagy Atilla ivott. A vérszerződés - YouTube. A nagygyűlés sátrát négyzet alakban vette körül az egybegyűlt nép. Az egyik oldalon, rang szerint állva, a harcosok. A másik oldalon, színpompás viseletükben a nyájak gondozói. Elöl a csikósok, majd a gulyások, aztán a juhászok és végül a kanászok. A harmadik oldalt asszonyokm és lányok töltötték meg, színpompás viseletben, a negyedik oldalon pedig néma türelemmel álltak az öregek.
Az eredményesen szereplő diákok elismerése és jutalmazása mellett figyelmet fordítanak a gyerekeket felkészítő tanárok munkájának elismerésére is. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Arany Oklevéllel és értékes könyvcsomaggal jutalmazza azokat a magyartanárokat, akiknek már 4 diákjuk vett részt a Kárpát-medencei döntőn. 2005 óta Gyémánt Oklevéllel tünteti ki azokat a magyartanárokat, akiknek már 12 diákjuk jutott be a Kárpát-medencei döntőbe. Az Arany Oklevelet és a Gyémánt Oklevelet az alapítók döntése szerint kizárólag a versenyző diákok hivatalos magyartanárának lehet odaítélni. A Simonyi Zsigmond helyesírási verseny 2007-ben ünnepelte indulásának 10. évfordulóját. Ezen alkalomból a szervezők Simonyi Zsigmond-serleggel jutalmazták azokat az iskolákat, ahonnan a legtöbb gyermek jutott el a Kárpát-medencei döntőre. 2007 óta minden évben a kiemelkedő pedagógiai munkát végző iskolák vehetik át a kitüntetést. Kapcsolódó szócikkek Simonyi Zsigmond Külső hivatkozások A Simonyi Zsigmond helyesírási verseny honlapja Antalné Szabó Ágnes szervező cikke a verseny történetéről (Magyar Nyelvőr) A Magyar Nyelvőr honlapja Cikkek a versenyről A Simonyi-verseny 15 éve (2012. június 30. )
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Simonyi Zsigmond helyesírási verseny. Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából A Magyar Nyelvtudományi Társaság – az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének támogatásával – Kárpát-medencei helyesírási versenyt hirdet 1997 óta a Magyarországon, valamint a határon túli magyarlakta területeken tanuló általános iskolai 5–8. évfolyamos diákok számára. A verseny célja A verseny célja a magyar nyelv ápolása, a nyelvhasználat iránt érzett felelősségtudat és az anyanyelv szeretetének erősítése. A versenyen a diákok helyesírási képességeit mérik. A verseny három fordulóból áll: területi döntő (február), megyei/fővárosi döntő (április) és Kárpát-medencei döntő (május). A diákok feladatlapokat töltenek ki és tollbamondásszövegeket írnak. A verseny anyaga 2004 -től a Nemzeti alaptanterv követelményrendszerére épül. A verseny Simonyi Zsigmond nyelvész nevét viseli. Szervezők A Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási verseny felelős szervezői: Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat A zsűri elnöke: dr. Keszler Borbála A zsűri titkára: Antalné dr. Szabó Ágnes Díjazások A Simonyi-versenyen minden évben a négy évfolyam első tíz helyezettjét díjazzák a szervezők.
Az idei iskolaévben is megszervezik a Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási versenyt a szlovákiai magyar alapiskolák 7-8., illetve a nyolcosztályos gimnáziumok 2-3. évfolyamos tanulói részére. A verseny célja az anyanyelv értékeinek megőrzése, az anyanyelv iránti szeretet erősítése, a tehetséggondozás, a tehetséges tanulók és a fejlesztő pedagógusok közötti Kárpát-medencei kapcsolatok támogatása. Célja továbbá a továbbtanuláshoz, a mindennapi élethez szükséges helyesírási készség fejlesztése, a helyesírási ismeretek bővítése, a helyesírási problémaérzékenység, valamint a digitális írástudás fejlesztése is. A verseny főszervezői, a verseny meghirdetői: Magyar Nyelvtudományi Társaság, Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kar. A verseny szlovákiai szervezője: Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, társszervező: az SZMPSZ Érsekújvári Területi Választmánya és az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola. Főszervezők: Novák Monika és Ádám Zita A verseny formája: a 2021/2022-es tanévben a verseny 1–2.
A 2020/2021-es tanévtől a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara veszi át a verseny szervezését a Magyar Nyelvtudományi Társaság támogatásával. A verseny új főszervezője Tóth Etelka tanárnő lesz, aki a KRE TFK Pedagógusképző Intézetében a Nyelv, Irodalom és Kultúra Tanszék tanszékvezető főiskolai tanára, a magyar helyesírás kutatásának egyik kiemelkedő szakembere. A tanárnő a kezdetek óta részt vesz a Simonyi-verseny szervezésében javítóként, így vannak tapasztalatai a szervezésben is. A kollégáimmal természetesen segítjük az új szervezők munkáját, és átadjuk számukra a 23 év alatt összegyűjtött tapasztalatokat, a korábbi szervezési dokumentumokat. A zökkenőmentes átmenet érdekében a 2020/2021-es tanévben a korábbi munkatársak (Antalné Szabó Ágnes, Laczkó Krisztina, Petró Tímea) vállalják a feladatok összeállítását és lektorálását, a zsűri elnöke a továbbiakban is Keszler Borbála professzor asszony lesz. Az Emminek az új pályázati kiírása a digitális tanulmányi versenyeket részesíti előnyben.
Köszönjük szépen, Gyerekek! Szilágyiné Rezessy Dorottya munkaközösség-vezető
A pandémiás helyzet miatt erre a közelmúltban került sor, Pozsonyban. Korpás Lilla, 1. helyezést elért versenyző Implom-díját Mühlenkampf Erika igazgatónő vette át. A diákot felkészítő Iró Erzsébet tanárnőnek személyesen adta át az elismerést Prof. Dr. Nagy János, a zsűri elnöke. Még egyszer gratulálunk a győzteseknek. A döntő teljes eredménylistája kódokkal. Búcsú Békési Imrétől >> Online eseményeinket ezen az oldalon tudja követni. << Részletes programterv (pdf dokumentum) Meghívó Kedves Versenyzők! Kedves felkészítő Tanárok! Kedves Érdeklődők! Ezúton is gratulálunk a második forduló helyezettjeinek! Teljesítményük elismeréseként kipostáztuk az okleveleket és a jutalom-könyvutalványokat számukra.