Nem újkeletű, hogy Hollywood saját ötlet híján bestsellerré avanzsált regények történetét álmodja vászonra. Ha az alapanyagból készült feldolgozás a vásznon is képes visszaadni azt a hangulatot, azt az érzést, amit olvasás közben, saját világunk megteremtésekor érzünk, akkor ez természetesen nem gond. Az ifjúsági könyvek futószalagon érkező mozgóképes kivetülései azonban a legjobb példák arra, hogy a filmgyárban készült feldolgozások képtelenek túlmutatni a középszeren, és ha emlékeink legmélyebb bugyráig ásunk, akkor se biztos, hogy eszünkbe fog jutni olyan adaptáció, ami az elmúlt években igazán mély nyomott hagyott bennünk, moziszerető rajongókban. Pedig alapanyag bőven akad, itt van például jelenlegi kritikánk alanya, Tom Rob Smith bemutatkozó regénye, a 2008-ban megjelent A 44. gyermek, ami ugyan a felszín alatt sokkal inkább ponyva, mint egy komoly, társadalmi ellentétekre épülő, ideológiáktól sem mentes, drámával fűszerezett thriller, mégis pillanatok alatt bestsellerré vált. Talán azért is, mert a regény inspirációját valós események szolgálták, középpontban a Szovjetunió egyik legrémesebb sorozatgyilkosával, a rosztovi rémmel, azaz Andrej Csikatilóval, aki legalább 52 nő és gyermek haláláért volt felelős.
(2015) Summit Entertainment | Scott Free Productions | Worldview Entertainment | Bűnügyi | Thriller | 6. 2 IMDb A film tartalma A 44. gyermek (2015) 137 perc hosszú, 10/6. 2 értékelésű Bűnügyi film, Tom Hardy főszereplésével, Leo Demidov szerepében a filmet rendezte Ridley Scott, az oldalunkon megtalálhatod a film szereplőit, előzeteseit, posztereit és letölthetsz nagy felbontású háttérképeket és leírhatod saját véleményedet a filmről. A titkosrendőrség lelkiismeretes ügynöke, Leo Demidov elveszíti beosztását, hatalmát és otthonát is, amikor nem hajlandó feleségét, mint árulót elítélni. Moszkvából vidékre száműzik őket, és Mikhail Nesterov tábornokkal összefogva egy sorozatgyilkos nyomába erednek. Leót az igazság felfedésében pszichopata riválisa, Vaszilij akadályozza, aki ragaszkodik ahhoz, hogy "A paradicsomban nincs bűnözés".
De balgaság lenne azt hinni, hogy A 44. gyermek mindössze egy újkori hasfelmetsző utáni nyomozásról szól, a regény ugyanis korhű képet fest a hidegháborús Szovjetunióról, annak ideológiai hitvallásáról, a társadalom kettészakadásáról és arról, hogy a rendszer körüli máz fenntartása érdekében az általános nézetekhez, az igazság elferdítéséhez, a betanult propagandához történő beteges ragaszkodás végül hogyan emészti fel saját magát, azaz a rendszert. A történet az 1953-as sztálini Szovjetunióban játszódik, Leo Dimitrov (Tom Hardy) pedig az Állambiztonsági Minisztérium (a KGB elődje) egyik legelhivatottabb, legjobb ügynöke. Egy nap egy kisfiú gyilkosságának a helyszínére hívják, az áldozat édesapja ugyanis legjobb barátja, Alexei Andreyev (Fares Fares), így felülről azt az utasítást kapja, hogy az egyértelmű jelek ellenére balesetként kezelje az esetet, amit aztán természetesen a családdal is közölnie kell. Dimitrov azonban kételkedni kezd, amikor újabb holttestre bukkannak. Eközben feleségét, Raisa Demidovát (Noomi Rapace) kémkedéssel vádolják, és amikor Dimitrov nem hajlandó elítélni, megfosztják rangjától és vidékre száműzik őket.
Színészek, színésznők, filmek - Képgalériák - Választható kép albumok: Képek, jelenetek és poszterek A 44. gyermek (Child 44) című dráma, thrillerből. Daniel Espinosa rendező filmje, Tom Rob Smith azonos című sikerkönyve alapján. A valós eseményeken alapuló, politikai töltetű film a Sztálini Szovjetunió idejében játszódik. A szovjet titkosrendőrség ügynöke, lefokozása után is tovább folytatja egy kegyetlen sorozatgyilkos utáni nyomozását, még ha ezzel az Állam ellenségévé válik is... A 44. gyermek 13 db filmes kép. KÉPFELTÖLTÉS: Ez a szolgáltatás, csak regisztrált felhasználóinknak érhető el! Ingyenesen regisztrálhatsz IDE KATTINTVA, regisztráció után ez a szolgáltatás is elérhetővé válik számodra.
Valahol, valamikor olvastam egy mondást: "Különös teremtmény az ember. Képes volt vadállatokat megszelídíteni, de önmaga gyakran megmaradt vadállatnak. " A 44. gyermek című film megnézése közben végig ez az idézet járt a fejemben. A film által bepillantást nyerhetünk a legsötétebb, legvadállatibb ösztönökbe. Láthatunk egy olyan embert, (vagy inkább humanoidot) aki sorozatban gyilkol ártatlan gyerekeket. És láthatjuk, amikor a vadállatiság "magasabb szintre emelkedik". A történelem során nem egyszer előfordult, hogy pont az emberi együttélés szabályainak betartatására létrehozott állam vált vadállattá, és követett el kegyetlen tetteket saját polgárai ellen. Ha ezekre az államalkulatokra gondolunk biztos elsők között jut eszünkbe a sztálini (és a későbbi) Szovjetunió, ahol a film játszódik. Nem mondok nagy dolgot azzal, hogy a filmnézők szeretik azokat a hősöket, akik szembeszállnak a gonosszal. Azokat a hősöket még jobban szeretik, akik egyszerre több gonosszal is felveszik a harcot. Ilyen hős Leo (Lev) Dimitrov, aki egyszerre száll szembe egy sorozatgyilkossal és a sztálini titkosrendőrséggel, ami mindent megtesz, hogy eltussolja az elmebeteg bűnöző tevékenységét.
Néhányan élve szeretnék, mások holtan akarják látni. És mindegyiküknél ott rejtőzik egy-egy darabkája a lány fejében összeálló kirakósnak. Vajon Molly elmenekülhet előlük, vagy szembe kell néznie teremtésének véres múltjával? Beecher White, a fiatal levéltáros az amerikai kormányzat legfontosabb irataival dolgozik. De mindig csak őrizte más emberek történeteit, ő nem vett részt bennük… Mostanáig. Amikor Clementine Kaye, Beecher első, diákkori szerelme segítséget kér rég eltűnt apja felkutatásához, Beecher el akarja kápráztatni, ezért megmutatja neki a különlegesen védett szobát, ahol az Egyesült Államok elnöke személyesen szokta tanulmányozni a titkosított dokumentumokat. Miután véletlenül rábukkannak az íróasztalhoz tartozó szék alá rejtett, felbecsülhetetlen értékű tárgyra – egy kétszáz éves szótárra, amely egykor George Washingtoné volt –, Beecher és Clementine egyszeriben csalások, összeesküvések és gyilkosságok hálójában találja magát. Beecher versenyt fut az idővel, hogy kiderítse az igazságot erről a rejtélyes nemzeti kincsről.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) alapítványi modellváltásáról tárgyalt az egyetem vezetőivel – írja az Átlátszó két, névtelenséget kérő egyetemi munkatársa hivatkozva. A BME január 17-én a honlapján számolt be arról, hogy az egyetem vezetői (rektora, kancellárja, rektorhelyettesei, kancellárhelyettese és dékánjai) két nappal korábban meglátogatták a Zalaegerszeg melletti ZalaZone járműipari tesztpályát, ahol találkoztak Palkoviccsal, valamint Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárral. A beszámoló szerint a látogatás célja az volt, hogy a BME vezetése átfogó képet kapjon arról az innovációs ökoszisztémáról, ami a tesztpálya körül jelenleg épül. "A résztvevők beszélgetést folytattak arról, hogy a BME hogyan tud még jobban illeszkedni ebbe az innovációs környezetbe, továbbá hogyan tudja oktatási és kutatási tevékenységével hathatósabban erősíteni a magyar gazdaságot. (…) A BME vezetése folyamatosan nyomon követi a felsőoktatási ökoszisztémában zajló folyamatokat és az egyetem kapcsolódását Magyarország stratégiai céljainak megvalósításához" – írták.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnél (BME) is el tudná képzelni a modellváltást Stumpf István, a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos. Az ELTE viszont nem olyan egyszerűen alakítható át - tette hozzá. Az érettségi miatt majdnem lemaradtunk Stumpf István hétfő reggeli interjújáról, pedig a kormánybiztos érdekes kijelentéseket tett több olyan egyetemről, amely állami kézben maradt. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Országgyűlés több egyetem alapítványi átalakulására bólintott rá múlt héten, így 64 magyarországi felsőoktatási intézmény közül mindössze hat – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetelm, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Eötvös József Főiskola – marad állami. "A két nagy egyetem, az ELTE a maga gyakorlóiskoláival, számtalan karával, mamut kiterjedésével nem olyan egyszerűen alakítható át. A Műegyetem részére viszont szerintem ez a modellváltó struktúra sokkal adekvátabb, mint néhány tudományegyetem számára, de majd eldöntik, akarnak-e a jövőben csatlakozni" – mondta a Magyar Nemzetnek Stumpf István, aki szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem "valószínűleg hosszú távon is állami fenntartású marad, hiszen jórészt közszolgákat képez".
1949. december 1: a második világháborút követően az Elnöki Tanács 1949. évi 15. számú törvényerejű rendelete újraszabályozta az intézmény szervezetét, megalakítva a Budapesti Műszaki Egyetemet. Az esti mérnökképzés az 1947-ben megalakult Állami Műszaki Főiskolán indult meg, amelyet 1951-ben a Műegyetem vett át. Ebben az időben alakult meg a Villamosmérnöki Kar, 1950 és 1957 között Hadmérnöki Kar működött az egyetemen, 1951-ben pedig létrejött a Közlekedésmérnöki Kar is. Az 1940–50-es évek fordulójára a nagy, elsősorban mennyiségi fejlődés jellemző, pl. 1949 és 1951 között 23 új tanszék létesült. Az 1950-es évek első felében Építőipari Műszaki Egyetem néven a Mérnöki és az Építészmérnöki Kar önállósult (a közlekedésmérnökök csatlakozásával Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem néven működött 1955-től). A két műszaki egyetem 1967-ben egyesült újra és az ekkor létrejött hat karú egyetem húsz éven keresztül működött ebben a formában. A fejlődést és bővülést kiszolgálva 1949-től az 1980-as évek elejéig 11 tanulmányi épület készült el az egyetemváros területén, 1971-ben pedig kísérleti atomreaktort helyeztek üzembe.